Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-11 / 57. szám
Vasárnap, t§H. mä rettm tt. RuETrnjsm állami osztótysorsfáték hozása még 1954 március hó 26-ig tori Meg a &mxás alatt Is búrlcM väsär&l߀ii sorsţegyeti Még mindig megnyerheti az 5,000.000**^ Lel a,000.000‘- Lel Ä,000.000V Lel N*‘.<av NYEREMÉNYEKET IS. a& ntolsó napon áss öi mí&lzó sssám egy»eflfy milliói nyer. VEGYE MEG, vagy RENDELJE MEG POSTAUTALVÂNYON SZERE»GSESORSJEGYÉT Banca Iliescu S. A.-náI, Cluj Sorsjegyárak:'Vs 125*— lej, V* 2SO*— lej, V» 500*— lej, Vi 1000»— lej. Az inteliektuel halvégzete Dénes Sándor oradeai ügyvéd öngyilkossága jellegzetesen intellektus) tragédia és esek az Inteliektuel tragédiák jellegzetesen oradeai tünetek. Emlékszem, a béke utolsó évében Oradeán ujság- iró&kodtara. Az év egyik legvísszhangoaabb eseménye Várady Zsigmond ügyvéd öngyilkossága volt. Várady részt vett radikális mozgalmakban, azoknak Irányítója volt. Ugyanakkor nevelésénél, családi hagyományainál fogva a bihari jobboldali politikusokkal Is barát! összeköttetést tartott. Öngyilkosságáról az a legenda kering ma is, hogy azért lett öngyilkos, mert nem tudott választani: Az általános választójog mellett kösse-o le magát —. amely politikai gondolkodásnak mindig alaptengelyében állott — vagy Tisza István •»tcmélye mellett, akinek barátsága számára rendkívül értékes volt, do amelynek elöbb-utóbb meg kellett in- ganla. Nem volt más kiút s mint egy antik drámai hős, öngyilkossággal oldotta meg a problémát. Nem tudjuk, mennyiben igaz ez a feltevés, menynyiben nőm. Bizonyos, hogy Várady valamilyen titokzatos belső törés következtében veszítette el as egyensúlyt. Ez u belső lelki törés, az egyéniségnek ez a ketté Hasadása, rt az dsszhangnélkiiliség ismertető jele mindazoknak az öngyilkosságoknak, amelyek Oradeán évek alatt sorozatosan bekövetkeztek. Hamarjában csak Berkovils Itené dr. öngyilkosságára gondolok. Er a ritka, kiváló ember, lacldns elme, egyik legnagyobb reménysége, az oradeai értelmiségi társadalomnak, »nélkül, hogy látszólagosan lett volna valami oka reá, 'Tiárói-hoinapra halálba kergette magát. A hűvös, természettudományi alapon átló gondolkodás úgy látszik, nem menti fel az embert, hogy ne csináljon bolondságokat. Sőt mintha valamilyen rejtelmes törvényszerűig egyenesen végzetül szánta volna az tnteliektueleík- nek, hogy így végeznék be életüket. Talán a vallásos— ■>ag, Istenbe vetett hit megóvta volna őket már attól is, hogy robbanó anyag gyűljön fel bennük, amely elöbb-utóbb szétrepeszti a sokat szenvedő keblet. De miért éppen oradeai esetekre hivatkozunk? Emhthetnök szegény Somló Bódog esetét Is, aki váratlanul, hosszas távoliét után városunkba érkeaett, kiment a temetőbe és édesanyja sírjánál felakasztotta magát. Szülte önként kínálkozó kérdés, hogy a halálnak miért éppen ezt a tulssentímentálls nőmét választotta? Az is talán törvényszerüségo az elvetélt in- teüektue! életeknek, hogy még a halálban Is követniük kell, még a halálban sem tudnak megszabadulni * regényesség sokszor közhelyszerű formáitól? Somló Oradeán volt jogtanár, ott szívta magába azokat az eszméket, amelyek a* élet és legfőképpen az ö élete valóságaival kerültek szembe. Oradea volt az a város, amelynek feltörekvő értelmiségi nemzedéke leginkább vette fel a harcot ae előítéletek ellen Ez a város karolta fel Budapest után leginkább az uj társadalompolitikai Irányelveket, ez élt leginkább a jövőben, amely csakhamar a múlttá változott. Ez a város termelte ki viszonylagosan a legtöbb Intellektust. Itt talált legfogékonyabb talajra a nyugatosság, a „Huszadik század" eszmeköre. Ne higyje az olvasó, 1 hogy ezt talán hibáztatjuk. Nemes ösztönök voltak ezek, mohóságában Is lendítő erő, tiszteletreméltó euröpalasság. Akkor e z volt a korszellem, ez volt az erővonal a béke utolsó évtizede társadalmi fejlődésének és ezt Oradeán Ismerték fel leghamarabb a vidéki városok közül, ebben a zsidóságtól kissé bőkezűbben kevert, gazdag, élénk és társadalmilag bonyolultabb városban. A háború után az Inteliektuel drámája mindenütt bekövetkezett. A válság előbb ennek az osztálynak gazdasági véredényeit pusztította el. Azután a lelkét őrölte rpeg. Csalódások következtek be. A társadalom egyáltalában nem úgy akart kialakulni, ahogyan ők elképzelték. Most állást keUett foglalni szélső jobb. vagy szélső bal, nemzeti, vagy nemzetközi irányban. Az egyéniségek kora lejárt. A kollektívizmus csillaga virult fel. Az „Inteliektuel" pedig sokkal keményebben van beágyazva saját világába, semhogy le tudta volna Márciusban okvetlenül küldje be ahátrálékos előfizetési dijait, hogy részesülhessen abban a páratlan előnyben, amelyet a Keleti Újság könyvakciója keretében előfizetőinek nyújt! Olvma «I a részletes tájékoztatót! veüköztetni múltját, amelyért egy életen keresztül küz- I dött. An inteliektuel életformának válságába valameny- nyien belekerültünk, akik gyermeteg módon azt hittük, sőt hisszük, hogy a szellem mindig több a nyers erőnél és a szellem elöbb-utóbb fölébe kerül az erőszaknak. Sokaknak sikerült valahogyan felépíteni azt a világot, amelybe nem tud behatolni a külvilágnak semmi zűrzavara. Oradea Intellektueljei azonban valahogyan messzebbre mentek, semhogy visszafordulhattak volna. Túlságosan kitépték magukat a gyökerekből, semhogy megáll írattak volna önmaguk erejére támaszkodva. Érvényes ez — anélkül, hogy általánosítani akarnánk S anélkül, hogy ennek éle bárki ellen irányulna — az oradeai zsidó inteüektuelek közül sokakra, férfiakra és nőkre egyaránt. Ott hagyták vallásukat, nem opporta- mizmusból, hanem meggyőződésből, ott hagytak egy népet anélkül, hogy beleldvánkoetak volna egy uj nép közepébe és vállalták volna annak erényeit, hibáival együtt. Vezérek akartak lenni légüres térben és önma(London, március hő.) Johannesburgi jelentések szerint Délafrikát, ahol legutóbb a sáskajárás végzett rettentő pusztításokat, most újabb katasztrófa fenyegeti: a hegyek közül leözönlő vad páviánok beláthatatlan seregének vandál támadása. Hozzávetőleges becslés szerint a majomhadsereg 180.000 főből áll és szenzációs a jelentéseknek az a megállapítása, hogy a páviánhordák az állatállományt is megtámadják s a nyájakból bárányokat rabolnak. Eddig általában növényevő állatoknak tartották a páviánokat, bár tudták róluk, hogy alkalmilag pókokat, csigákat és apróbb madarakat Is megesznek. A majomhordák példátlan vakmerőséggel csapnak le a farmokra és mindent elhurcolnak, ami megmozdítható. A kerteket valósággal leltopasztják. Megfigyelték, hogy a zsákmány legnagyobb részét a hegyek közé hurcolják, ahol nyilván nagyobb készleteket rejtegetnek. A bennszülöttek a legnagyobb rémülettel várják az elkövetkezendőket, mert a páviánok hadjáratában nagy szárazságnak, vagy egyéb természeti csapásnak az előjelét látják. Mondáik szerint ugyanis a páviánok az ilyesmit eäöre megérzik és csak ilyen esetben kezdenek gyűjteni a várható ínséges időkre. Megfigyelték, hogy a majomhadsereg fejlett sztra- tégiávai dolgozik. Vezérpávián vezeti a majomhadat s mialatt a hadsereg zöme dolgozik, köröskörül őrszemek vigyáznak, hogy kívülről jövő támadás meg ne lephesse őket. A hatóságok és a farmerek Utóhadjáratot kezdtek a páviánseregek ollen. A gépfegyver és a megmérgezett alkohol azonban ezúttal hatástalannak bizonyult. Most mái* csak egy módszer yan a yétlekegttk felett le elveszi tették a vezérletet. Mindig valaminek a perifériáján éltek, fedélzetközi utasok voltak. Valahol elhibázták a dolgot és hogy elhibázták, nem gáncs Illeti meg őket, hanem komor részvét, amely éppen azoknak Jár ki, akik faunt! értelemben ostromolták a magasabbrendü életnek titkait. Nem tudjuk, mennyire áll Dénes Sándorra mindaz, amit történetesen az ő fájdalmas öngyilkossága váltott ki belőlünk. Mi rendkívül értékes, úri gondolkozásu egyéniségnek ismertük, akinek Idegei akkor is felmondhatták volna a szolgálatot, ha csak úri ember, ha csak, mint polgár ée nem mint inteliektuel járta volna útját ebben a nem reá szabott világban. De ha egyénisége fájdalmas kettéhasadás&ban csak egy parányi része Is van annak a konfliktusnak, amelyről elmélkedtünk, már Is Indokolttá válik, hogy reá mutassunk a közösségbe talán éppen legértékesebb tulajdonságai miatt behelyeakedni nem tudó mai értelmiségnek, akármilyen fajhoz, vagy akármilyen felekezetim* is tartoznék. (1.) zésre: mérges kígyókkal népesítik be az egész vidéket. Tudvalévöleg nincs semmi, amitől a pávián jobban félne, mint a mérges kígyótól. Látni sem tudja 9 mihelyt megpillant egyet, hanyatt-homlok menekül. Délafrlkában ezldőszerint nagy ázsiója van a mérges kígyóknak. Más vidékekről nagy rakományokat rendeltek s a kígyók tömegét a legjobban fenyegetett tájakon szabadon engedik. Igaz, hogy a mérges kígyók az emberi életet is veszélyeztetik, de ml ez a kis veszély ahhoz a katasztrófához képest, amit a majomhadaereg Inváziója jelent Délafrika békés földművelő népére. ««♦MétMW WIMWWWéláll IMIMMÉ Sorsjegy elárusítókat Cárapiaturzii. Luduş, Uioara, Prn d.Odand, Alba-Iulia, Sebeş. Abiud, Satu-Mare, Hal- mei, Seini, Somcuta N are, Dej, Beclean, Gherla. Z&lău, Jibou, Cehul SUvaniei, Tăşnad, Valea lui Mihai, Simleu! Silvaniei, Sasch.z, Sighişoara, Agnit , l umhr vevi, Blai.Radna, Năsănd, Bistriţa, Brad, Hunedoara, Crăstie, Pelrtşeni, Haţeg, városok részére keresek. Csakis garanciaképes, jól bevezetett cégek ajánlatait kérem. Megb zásom a fenti helységekre nevemmel ellátott sorsjegyek kizárólkgos el- addására fog szolgálni. Í KÍVÍSZ ERNŐ, erdélyrésx *11. ess*, sorséták lőelArusltöt YS'Huref. Telefon 126. Száznyolcvanezer főnyi majomhadsereg vandál rohama Délafrika ellen Vezérpávián a hadak étén — Kerteket letarolnak, nyájakat megtizedelnek
