Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-01 / 48. szám

MJM—IMT«

Csütörtök, 1934. március t. — Ära 3 tcf

Aral* belföldön; JLgéez évre 800, félévre W0. Begyedé vre 100, egy hóra 70 tej. Magyarországon: Egy érrt 10, félévre So, negyedévre 12-50, egy hónapra 600 ;«ngó — ltrytv számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 48. SZÁM.

Felelős szerkesztő: SZÁSZ EVOKE.

Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Baron L. Pop ucca ő. szám. — Telefon: 508. — Levéloimr 04uJ, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek vess küld vissza és nem Is őriz meg a szerkesztőség.

Titulescu Moszkvában

Ti tu lesen sokat utazott már világéletében. Románia nagy külpolitikusa, akinek több év tizedes múltja áll összefüggésben Románia politikai kibontakozásával. Alig van európai metropolis, ahol ő meg ne fordult volna. Szinte azt lehet mondani, hogy életének legnagyobb részét vasúti kocsin tölti. Már nemcsak ő is mer minden valamire való nemzetközi gócot a világban, de őt is ismeri mindenki. Most azután külügyminiszterünknek utazási élményei egy olyan várossal gazdagodnak, amelyet ő még eddig nem ismert.

Lehet, hogy megfordult már Moszkvában fiatalabb éveiben, de ez olyan régen volt, hogv igaz sem volt. Az ut, amely Bukarestből Rómába vezet, meglehetősen járatlan és bizonytalan. Ezért kellett Titulescunak talán utitárskén* Tevfik Rudzsi bej külügyminisztert magához vennie. Talán ők ketten együtt job bau eligazódnak majd a vörös Kreml ut vésztőiben.

A román külügyminiszter útja Szovjet oroszországi fővárosba mindenesetre jelentős külpolitikai esemény. Magától értetődően ez' az eseményt nem szabad fokozni túl jnesszo menő feltevésekkel, mendemondaszerü kombiná clókkai. Titulescu útja Moszkvába semmiesetre sem azonos azzal, amikor Herrict vagy Beck lengyel külügyminiszter mentek el személye seu megismerkedni Stalinhcz. Nem baráiság. nem a szovjet ötéves tervnek csodálata, nem meghajlás a kommunista gazdálkodás kétes értékű eredményei előtt — kizárólagosan jó zan, tárgyilagos, hűvös találkozásról van szó Még ismeretlenek azok a hivatalos magyará zatok, amelyeket Titulescu oroszországi látoga tásához kötnek. De abból, ami eddig Románia és a Szovjet között történt és abból, amit az európai politika sztratégiai vonalai megmutat nak, következtetni lehet, hogy tulajdonképpen miről van szó. Románia Lengyelországgal egyidejűleg elhatározta, hogy közelebbi kap csőlátókat teremt Oroszországgal. Lengye; ország a kapcsolatok megteremtése érdekében megelőzte Romániát, mert egy megnemtámadási egyezményen túl, kereskedelmi kapcsolatait is felvette, diplomáciai hálózatát is ki építette, sőt, ha a jelek nem csalnak, Lengyel- ország és Oroszország között a jövőre is kiható együttműködési szálak szövődnek. Lengyel- országnak mindenesetre könnyebb volt a meg egyezés Oroszországgal, mert nem állott ott Besarabia. Viszont Romániának éppen ngy megvannak a maga nagy érdekei, hogy Orosz országgal kereskedelmi kapcsolatot létesítsen, mint azoknak a különben bolsevistaellenes beállítottsága államoknak, amelyek a kapcsolatot már meg is teremtették Magyarország a kis antant ellen sakkhuzásnak szánta a szovjet diplomácia elismertetését, Titulescu azonban ezt parírozni akarja és hogy útja sietőssé vált. ez a körülmény is belejátszik. Azok, akik attól tartanak, hogy a megélénkülő román-orosz viszony esetleg bolsevista agitációnak nyitna meg az útját, bizonyára csalódnak. A román külügyi kormány alaposan végiggondolta a helyzetet, mielőtt újabb tárgyalásokba bocsátkozott volna a szovjettel és meg vannak a szervei hozzá, bogy egy törvényes orosz-román kereskedelmi viszony esetén is idehaza minden „marxista“ agitáció* csirájában fojtson el.

A legközelebbi napok fényt derítenek Ti túlesett útjára, amely nem mondható sem rejtélyesnek, sem céltalannak. Ki fog majd derülni akkor az is, hogy miért éppen a török külügyminiszterrel együtt utazik Titulescu Moszkva bal A- török külügyminiszter és. a szovjet kü’- politikai tényezői között nyilvánvalóan év^k óta meg van a iegbeusőbb kapcsolat» anélkül

Bogdan Duka

az egyefesimek a szélsőséges eiemelctől való megliszfilásat sürgette

Cutisla hangok a Ica »arában — \ minisztertanács elhatározna, hogy sietteli a parlament munkáját

A kamara mai ülésén Deleanu gheorghista rámutatott arra. hogy számos ipartelep kénytelen beszüntetni üzemét, felmondani munkásainak, igen sok kereskedő nem tudja üzletét folytatni, mert a kontingentálási rendszer következtében nem jut nyersanyaghoz, illetve áruhoz. Bratianu Dinu ellenzéki korában követelte ennek a rendszernek megszüntetését, most itt volna az ideje, hogy ezt az álláspontját érvényesítse.

Bogdan Duica liberális a szélsőséges mozgalmakkal kapcsolatban megállapítja, hogy Clujon is sok ember hive a jobboldali szélsőségnek, többek között az egyetem jogi fakultásának egyik tanára is.

Az erkölcsi eltévelyedés e korszakában nem gondolja-e a közoktatásügyi miniszter szükségesnek, hogy a olnji jogi fakultásnál rendet teremtenie,

gondoskodva arról, hogy ott a tudományt hirdessék és ne felforgató eszmékkel telítsék meg a diákságot. Nem tartja-e szükségesnek a minisztre, hogy

eltávolítsa a ctajl egyetemről az oda*

I

nem való és tehetségtelen elemeket,

amelyek csak az egyetem jóhirnevét veszélyeztetik és helyükbe végleges minőségben a jogi tudomány érdemes képviselőit helyezze?

Catuneanu cuzista szerint a CFR-nél a fontosabb állások 50 százalékát idegenek, kisebbségiek és főként zsidók töltik be, ami háború idején óriási veszedelmet jelent,

Codreanu fupista előadja, hogy gróf Mikesnek, a távollevő magyar földesurnak a Székelyföldön 16497 hold földje volt, amelyből eleinte csak 10208 holdat sajátítottak ki. holott az ab- 6zentisták egész birtoka kisajátítandó volt- Később elrendelték az egész birtok kisajátítását, de ez ma sincsen végrehajtvaRosu cuzista kérdezi, milyen irányelvek szerint kezelik a cenzúrát? A CFR munkáspénztáránál többszáz milliós visszaéléseket állapítottak meg, a lapoknak erre vonatkozó cikkeit azonban kicenzurázták Ennek az intézménynek az élén egy Vogtberg nevű ecvén áll, aki magát szásznak vallja, de voltaképpen zsidó- A cenzúra ne segítsen a visszaélések ti- tussolásában.

azonban, hogy Törökország a szovjet világ forradalmositó agitációjának a legcsekélyebb teret biztosította volna. A török külügyminiszter és a román külügyminiszter együtt két egymással barátságos államot képviselnek, de személyeikben is mindkettő olyan államférfin, akik egyformán gondolkodnak Oroszországról, egyformán tudják a diplomáciai cselekedetek mértékét és egyformán bölcsek ahhoz, hogy nem is palástolt ellenszenveik fölé helyezzék a rációt, a mindenkori helyzetnek mcgfeLelöen cseieködnitudás gyakorlatát,

Zajos ülés a Lamarában

(Bucureşti, február 28.) Ma délelőtt 9

órakor min sztertanács volt Tatar eseu elnökletével. A miniszterelnök mindenekelőtt rár mutatott arra. hogy a törvényhozás munkáját siettetni kell a nagyfontosságu törvények sürgős megszavazása végett és kérte ehhez a minisztertanácson jelenlevő kamarai és szenátusi elnökök támogatását.

Ezután Slavescu pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az uj költségvetési javaslat elkészítése március hóban nem lehetséges, ezért kéri a min'sztertanácsot, járuljon hozzá, hogy április és május hónapokra a jelenlegi költségvetés egy-egv 12-ed része, mint rendk'vüli büdzsé megszavaztassák- A minisztertanács elfogadta a pénzügyminiszter javaslatát, majd elhatározta, hogy a konverziós törvényjavaslat elkészítését egyik legsürgősebb felafatának tekinti és a javaslatot még a hó folyamán a parlament elé terjeszti.

Foglalkozott ezután a kormány a belföldi ipar támogatásának kérdésével és kapcsolatban a munkanélküliség problémájával is kimondotta, hogy megfelelő intézkedéseket fog tenni, hogy a kereskedelmi és iparvállalatoknál a román alkalmazottak létszáma, illetve százalék aránya kötelezően emeltessék.

Ugyancsak elhatározta a minisztertanács, hogy minden minisztériumnál a törvénytelen és szabálytalan kinevezéseket megsemmisítik