Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-10 / 32. szám
Szombat, 1934. február 10, KEttnOrsxo s Nagyvárosi dráma — egy kis erdélyi faluban A fiatal anya megfojtotta gyermekét s azután másik csecsemőjével együtt ágyba feüüdt és meggyujtóttá a szalmazsákot — (Dej, február 9) Tipikus nagyvárosi dráma, mondhatni sorstragédia játszódott egy Ids Dej melletti faluban- A rendes falusi gyil kosságoktól, korcsmái verekedésektől merőben ellenkezik az a családi tragédia, amely a Dej tői három kilométernyire lévő Aleur község ben történt- Egy szerencsétlen fiatalasszony, aki férjével együtt zsellérsorban, munkanélkül és rettenetes nyomorban élt, előbb megfojtotta kisfiát, azután pedig felgyújtotta a házat, hogy másik gyermekével együtt ő is elpusztuljon. Ilia Mária ezelőtt két héttel szülte meg második gyermekét- Férjének semmiféle vagyona nem volt, bért kellett fizetnie azért a kis házért is, amelyben családjával együtt meghúzódott- A fiatal házasok a nyomorúságnak minden formáján keresztül estek már, de az utóbbi időben valósággal átkoplalták a napokat ügy látszik ez érlelte meg aztán Ilia Máriában az öngyilkosság és családirtás borzalmas gondolatát. Vasárnap férje azzal búcsúzott el feleségétől, hogy egy temetésre megy, de körülbelül egy óra múlva vissza fog térni. Alig hagyta el Dia a házat, az asszony megfojtotta kétéves kisfiát s az apró holttestet feltette az asztalra. De még csak ezután következett a borzalmak borzalma. Kéthetes csecsemőjét rongyokba pólyáita, befektette az ágyba és azután maga is melléje feküdt Ezután meggyujtotta saját maga és a csecsemő alatt a szalmazsákot és várta a rettenetes tüzhalált, A szalmazsák hamarosan nagy lánggal égett és meggyujtotta az ágyat is. A végletekig elkeseredett asszony példátlan elszántságára és lelki erejére vall, hogy még akkor is nyugodtan fekve maradt az ágyban, amikor az ággyal együtt az o inge, valamint gyermekének ruhácskája is tüzet fogott, Néhány lépéssel az Ilia-háztól folyt a temetési szertartás és a temetésre összegyűlt tömegből egyszer csak valaki élkiáltotta magát: — Ég az Ilia-ház! A temetési menetből több falusi ember a tűz színhelyére rohant, de ekkor már az egész szoba lángokban állottA községi utkaparó azonban élete koc káztatásáva! behatolt a házba, felkapta Építőipari könyvek: Soltész József; CS4LÍDI ÉS WEEKENDUiZAK. Több kidolgozott tervrajz7al. [-»nyagsme te 6 ,,moJern építőanyagok, tervrajzok, köitcégvetések Építkező sek végrehajtása.] Újdonság, ara lej 60 — Nómetbj : SŐMLVESMESTEliSÉG. Gyakorlati kéz könyv kőművesek, munkavezeték, vállalkozók és kőműves mesteri vizsgára készulő segédek <s gyikornokok részére. — Hatodik javiiott és bővített k'adás. 920 ábrával ..................................... ra lej 144-— Bossányi: Kőműves és kőfaragó szerkezetek „ 150 — „ Építészeti alaktan ......................... „ 14+— Clemmtis: Báóogosság._ ............................... „ 182 — örofct-ik; Épiö'pari anyagi n .................... „ lüO — tazar—Street: A házi vízvezeték, csatornázás, gazberendezés .............................. » 120 — Ultrán s Ipari számtan és árkalkuláció ........ ,, 9 •*— Neményi P ; Vasbeton szerkezetek .............. „ 150 — Sém th Zoltán : Az ács ................................. » 84 — „ „ Építők zsebkönyve ............... „ 60 — „ „ Betonmunkák zsebkönyve... „ 48 — Bóth; iparosok könyvvezetése ......................... - 47'— Baifav s Faipari szerkezettan ... .............. „ 48 — Wagen Mázolók és szobafestők kézikönyve „ 48 — Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában ( mj, Baron L Pop ucca 5. — Vidékieknek a l.éuz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megien- delése esetén portómentesen szállítjuk. a csecsemőt és az asszonyt, akinek az inge és a haja is lángolt és kicipelte az udvarra. Utána ismét visszament a szobába és az előzőleg megfojtott kétéves gyermeket is kivitte- E közben a lángnyelvek a fedelet is meggyuj- tották s a ház teljesen porráégett. A halott gyermeken természetesen már nem lehetett segíteni, az eszméletlen állapotban lévő asszonyt és csecsemőt beszállították (St. Paolo, február 9.) Egy itteni bárhelyi, ségben katonatisztek mulattak és összetűztek a polgári közönséggel. A tisztek egyrésze eltávozott és egy szakasz Katonasággal tért vissza. A katonaságot utasították, hogy Tojjon bele a közönségbe. Egy pillanat múlva eldördült a sortüs, 12 halóit (Saját tudósítónktól.) Sápadtan, csendesen könnyezve ül a vádlottak padján a fogházőr mellett egy 21 éves fiatal nő. Különböző helyeken elkövetett lopások miatt került idő, összesen nyolcrendbeli lopást olvas yá a vádirat. Vékony, szelíd arca nem is árulná el, hogy ekkora bűu- lajtsrom van a háta megett s nemcsak ez, hanem az a három hónap is, amelyet egy másik hasonló ügye miatt kapott a bíróságon. Jagocsa Paulának hívják s el kell ismernünk róla, hiszen a szigorú ügyész sem tagadta, hogy a szerencsétlen körülmények következtében jutott idáig. Tizennyolc éves korában férjhez ment, férje azonban, rövid együttélés után, elhagyta, ami még nem is lett volna nagy baj, de néhány hóuap múlva jelentkezett a házasság gyümölcse, egy kis gyerek s Jagocsa Paulának nemcsak önmagát, hanem a gyereket is el kellett tartania. Egyideig mint cseléd és bejárónő dolgozott, elérkezett azonban az az idő, amikor nem tudott semmiféle elhelyezkedést találni s ekkor kezdődtek a lopások. Nem voltak nagy értékűek az elemeit dolgok, ruhanemüek, kisebb ékszerek, evőeszközök, összesen a nyolc esetben ötvenezer lejt tesz ki értékük, a károsultak szerint Jagoosa Paula azonban talán mindössze ötezer lejt keresett, ennyiért adta el apránként a lopott holmikat. Nemcsak itt, hanem Oradean is működött. Behatolt az elhagyott lakásokba s amit éppen kéznél kapott, elvitte. Nem lehet elvitatni tőle, hogy némi ötletességet is belovitt „foglalkozásába“. A legérdekesebb esete nálunk történt. Az elmúlt óv augusztusába beállított özv. Bárány Dezsőnéhez: — Pápainó nagyságos asszony kéret nyolc darab tányért és nyolc pár evőeszközt. Nagy vacsora lesz holnap esto s szüksége van kiegészítésre. Kéreti szépen azt is, hogy a nagyságos asszony menjen át egy kicsit délután segíteni. Jugocsa Panla néhány hétig tényleg alkalmazva volt Pápaiéknál, éppen azelőtt néhány nappal hagyta el a szolgálatot, mikor ez az eset történi;. Özv. Bárány Dezsőné tudta, hogy Pá- paiékná! szolgált s arról is hallott valamit, hogy valami nagy vacsorára készülnek, s igy egész nyugodtan átadta a kért tárgyakat a leánynak, aki sietett azokkal Obancea zsibárushoz s nevetséges összegért túladott a tárgyakon. Csak egy a deji közkórházba., ahol a* élesztési kísérletek sikerrel is jártak- Az eszméletére tért szerencsétlen nő a hozzá intézett kérdésekre határozottan felelt: — Semmink sem volt már- Az bántott a legjobban, hogy kétéves, drága fiamnak egy darab kenyeret sem tudok adni Hetek óta már csak abból éltünk, hogy a jószivü szomszédok, néha megkönyörültek rajtunk és kisegítettek egy kis levessel, vagy száraz kenyérrel- De nemcsak kétéves fiamat, hanem a kéthetes csecsemőmet is megsajnáltam, s arra gondoltam, hogy miért éljen, miért kinlódja végig az életet? Ezért szántam el magamat az öngyilkosságra és ezért Ítéltem halálra gyermekeimet isIlia Mária ezután újra elvesztette eszméletét és két napig tartó kínlódás után, kedden kiszenvedett. A kéthetes csecsemőt azonban sikerült megmenteni az életnek. A boldogtalan Ilia, amióta a kettős tragédia rászakadt, buskomor lett és szavát sem tudják venni. feküdt a parketten, 5 ember pedig életveszélyesen megsebesült• A St. Paoloi polgári lakosság láz jog az ittas tisztek garázdálkodása ellen és attól i ártanak, hogy uccai tüntetésekké fajul el a konfliktus, hónap múlva, mikor özv. Bárány Dezsőné érdeklődött, hogy szükség van-e még a tányérokra és evőeszközökre, derült ki a dolog. Ez volt Jagocsa Paula utolsó ténykedése, a rendőrség rövidesen lefogta s azóta vizsgálati fogságban van. Sirva adta elő történetét a biróság előtt. ahol egyébként nem egyedül ő szerepelt vádlottként, hanem Obancea, a régiségkereskedő is, mint orgazda. — Nem tudtam sehogyse megélni, éheztem, én még csak elbírtam volna az éhezést, de a gyereket nem hagyhattam éhenveszni. Ezért loptam, alig kaptam valami kevés pénzt a holmikért, Obanca úr 40 és 60 lejekért vette meg a tárgyakat. Obancea azzal védekezik, hogy nem tudott a megvásárolt dolgok eredetéről. Jagocsa Paula azt a magyarázatot adta. mikor a holmik felől érdeklődött, hogy elvált a férjétől, nem tud miből megélni s ezért kell mindenét eladja. Az ügyész nem annyira a vádlottnő megbüntetését kéi te, mint inkább az orgazdáét, aki. habár üzlete volt s biztos egzisztenciája, az Ilyen szerencsétlen teremtések kihasználásával akart nyereségre szert tenni. Nevetségesen csekély árakat, szinte koldusfilléreket fizetett sokszor többezer lej értékű ékszerekért. Ez mutatja legjobban, hogy tudnia kellett, hogy csak lopott dologról lehet szó. A törvényszék a védőbeszódek után Jagocsa Paulát, tekintettel büntetett előéletére, egy évi és két hónapi fogházra, Obancea régiségkereskedőt pedig 2000 lei fő és 500 lei mellékbüntetésre ítélte. Az elitéltek megfelebbezték az ítéletet, az ügyész csak Obancea esetében felebbezett súlyosbításért. Jagocsa Paula büntetésébe beszámították a viszgálati fogságban eltöltött 5 és fél hónapot, tehát nyolc hónap múlva láthatja viszont gyermekét, aki a menhelyen várja anyja kiszabadulását. A lErmegliiziiatúbb ÓVSZER Sanpaoloban mulatozó katonatisztek, sor tüzet vezényeltek egy bár közönségére % I tolvaj cselédleány ez orgazda zslbárussal együtt került a vádlottak padiara
