Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-06 / 28. szám
fCVI JETt'ÜJS&G Kedd, 1934. február 0, 1 Egy ötlet elindul H. G. Wells legutóbbi könyvének olvasása közben éreztem, hogy az utópiáknak létjogosultsága, ha még annyira is meggyőző érövei hangoztatja ki szerzője, valahogyan ?fjárt Talán nem helyes ez a kifejezés. Nem járt le, csak az erőszaknak reánk zuhanó legvaskosabb tényei mellett elveszíti időszerűségét és meginogva bennünk a hit, hogy az emberi tenné szét megváltoztatható, hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a történelem útja nem is a logika igazságain, hanem félelmetes irracionális tévedéseken keresztül visz e.1 valahová. Mégis: minden lehangoltság mellett él bennünk az optimizmus — amely egyébként éppen annyira a történelem tanulságaira támaszkodik, mint az a másik, ösztönök uralmán felépülő világkép, — hogy minden valóság a tegnap utópiája volt és a holnap igazsága pedig a ma utópiája. A történelemben különböző erővonalak dolgoznak. Az erővonalak ellentétét különbözőképpen lehet felállítani, aszerint, hogy minő szemszögből igyekszünk megvizsgálni. Ilyen szempont: az erőszak és erőszak nélküliség Makacsul szunnyad sok gondolkodó emberben az a felfogás, hogy a fejlődés útja csak az erőszaknélküliség lehet; az együttélés tartós intézményeit nyers erőszakkal soha el nem érni, mert az erőszak természete, hogy újabb erőszakot szül. A napokban jelent meg egyszerre három nyelven is magyarul, román és franciául egy Bucurestiben élő közgazdasági férfinak, Gerő Henriknek Problémák cimü könyve,, amely „A viliágbéke problémáját egy uj megoldási lehetőség reflektorfényében“ tárja fel. A könyvet egyik napi lap már szélesen ismertette, de odakövetkeztet, hogy „a müveit emberek is mily hiszékenyek. Ameddig olyan utópisztikusán kezelik maguk a polgárok és intellektuelek a háború és béke kérdését, mint Gerő Henrik, addig bele kell törődnünk, hogy igenis lesznek még háborúk.“ Nehéz ellentmondani ennek a kritikai megjegyzésnek, mert amint éppen fentebb mi említettük, még a pacifista gondolkodás is a jelen rácáfoló körülményei között hajlamos minden utópia visszautasítására. Viszont az a kérdés, hogy az intellektuelek gondolkodhatnak-e■ másként, mint ami lényük legbensőbb természete: az intellektuális alap? Ki ne hallott volna Jules Benda francia író nagyon elterjedt polémikus könyvéről, amely az „Írástudók árulásáéról Szól. E könyvben a szerző a józanság csalhatatlan ösztöneivel mutat reá, hogy lehet konstatálni nacionalizmusok, baloldali szociális ető- törések, uj utakat kereső tömegmozgalmak, háborús szenvedélyek, faji-öntudatra-emelődé- sek letagadhatatlan tényeit, de árulást követ el az Írástudó, — amely fogalom alatt ő szellemi vezetésre való kiválasztottságot ért, —- ka ezeket a mozgalmakat a maga inlellektuali- tásával támasztja alá, ezek szószólójává válik, sőt nem egyszer legfanatikusabb heroldjává. Nem, az intellektuel helyes nyomon jár, ha őrzi a maga józan eszének Vestalángját ebben a zűrzavaros században és ha a pillanat nem is méltatja kirobbant gondolat újszerűségét, el fogi következni az idő, hogy az utópia is megtalálja a maga igazát. Igen elszegényedne a világ, ha nem volnának mindenütt egyeaek, akik átmentik egyik korszakból a másik korszakba az erőszak nélküli hit fáklyáit, Gerő Henrik, azok közé az Írástudók közé tartozik, akiket bár foglalkozásuk a leggyakorlatiasabb gondolkodásra int, nem „árulják el“ a gondolatot, A könyv szerzője alapvető originális gondolata; az úgynevezett cserepárok kiküldetése. Minden állam lakosságának egy százalékát 18—30 év között ki kell küldeni a kölcsönösség alapelvei szerint külföld,re. Az így létrejövő csere.pár hadseregnek kettős hivatása van. Az egyik: saját mesterségi ágában a külföldi előrehaladás eredményeinek megszervezése, a másik: a nemzetek kölcsönös megismerésére támaszkodva a pacifizmus gondolatának erősbitése és közös megállapodással lehetetlenné tétele minden háborús összeütközésnek, amelynek biztosítéka éppen az említett cserepár-intézmóny volna. Ezen 'a gondolaton azután a legkörültekintőbb szempontozással épül fel egy frappáns leszerelési rendszer. Ebhez hasonló ideát nem egyet nyújtottak már be a Népszövetséghez, sőt Briandnak, a nagy realistának is voltak olyan ötletei, amelyek csak ma kezdik magukra Öilteni a me g - valósithatóság kontúrjait, az első pillánatban NACYON SOK SZER VAN ARANYÉR ELLEN! A helyes megválasztás Igen nehéz, holott az eredmény szempontjából ez a legfontosabb. Az orvosok különösen jónak tartják a nCsoedecke Méle ANUSOL arenyérkupekal, amelyek nemcsak gyorsan enyhítik a fájdalmakat, hanem a betegséget és annak okait is megszüntetik. Az Anusol nem tartalmaz ártalmas anyagokat, alkalmazása kényelmes, nem költséges és nem zavarja a foglalkozást... Kapható gyógyszertárakban. azonban túl utópisztikusnak tetszettek. Nem is szólva H. G. Wellsről, aki olyan forradalmi átalakulást tételez fel az emberi gondolkodásban, amely e percben és éppen e percben teljesen kilátástalannak látszik. Ha Gerő könyve alól kihúzzuk az alapvető gondolatot, úgy az egész mint használhatatlan szezoncikk, a lomtárba kerül. De egy könyv, egy gondolatsor, egy rendszer honorálásához nem feltétlenül szükséges a csak „hasznossági“, szempont felvetése. Mi élvezettel olvastuk e könyvet még akkor is, ha úgy olvastuk, mint utópiát, mint öncélt megvalósító elme-játékot De esetleg holnap, holnapután elindul az ötlet, formáso- dik, megfelelő kezekben tekintélyre tesz szert és a szerzőnek elégtétele lesz abban, hogy egy gondolat kollektiv pályafutásában neki is része volt (l>) Áldozata özvegyének részletekben visszaküldi az elrabolt pénzt a titokzatos rablógyilkos „Juttassák el ezt az összeget özvegy Frömmel- nének, akinek férjét 1930 Szilveszter éjjelén a vöslaui országú on meggyilkoltam** (Becs, február 5.) Egy bécsi napilap szerkesztősége a napokban a következő szokatlan tartalmú levelet kapta Prágából: Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szíveskedjenek a mellékelt 25 sehillinget eljuttatni özvegy Frömmelné badeni lakosnak, akinek férjét 1930 Szilveszter éjszakáján a vöslaui országúton meggyilkoltam- Ez már a harmadik küldeményem- Az elrabolt pénz nagyobbik részét már visszaszolgáltattam- Isten a tanúm, hogy nem gyilkos, hanem szerencsétlen és tisztességes ember vagyok- Frömmelnét mindig támogatni fogom. Tisztelettel N. N. Mellékelve: 1 db 20 és 1 db 5 Schillingen bankjegy. A rejtélyes levél mögött egy még fel nem derített bűnügy- és az utolsó évek egyik legérdekesebb kriminálpszihológiai esete rejtőzik. 1930 Szilveszter éjszakáján a Vöslau és Berndm'f közötti országúton meggyilkolva találták Frömmel Alajos badeni kereskedőt. elrabolt pénzt, mert én vagyok férjének gyilkosa“ — igy végződött a levél, aminek vétele után újra megindult a nyomozás, ae ismét nem vezetett semmi eredményre. A titokzatos levelet, amelynek meglehetősen durva kézirásu írója munkás vagy mesterember lehetett. Bécsijén adták fel. A következő esztendőben újból hasonló tartalmú levéllel jelentkezett pár nappal karácsony előtt az ismeretlen gyilkos, ezúttal a badeni csendőrséget kérte meg, hogy továbbítsa küldeményét. Ebben az esztendőben, úgy látszik, gyengébben mehetett a sora, mert csak 50 sehillinget küldött. 1933 karácsonykor nem jelentkezett a gyilkos, mig most februárban érkezett az említett bécsi lap szerkesztőségébe a fenti idézett levélAz újabb küldemény nyomán ismét teljes eréllyel megindult a nyomozás, mert a rendőrség most már minden rendelkezésére álló eszközzel fényt dérit a titokzatos ügyre. Lepage leltári potomvásár február 1-től 10-ig. Könyv, kotta, dlszmű, írodaíelszerelés potom áron! Kérjen Jegyzéket! Lei Romanov: Három pár selyemharisnya, kötve 60. - Reinach: A művészet kis t^kro (B00 képpel) kötve 120’— lej, bőrkötésben... ISO'— Renaud; Két bályány, fűzv^ ................ ... 28'— Mereskovszki: Az ismeretlen Jézus (világ szenzáció), kö.ve....... ................ ... I44‘— Mordaant: Trópusi láz, kötve... ... ... ........ 60*— Papin!: Krisztus története, kötve .................. 90-— K ncz: Fekete kolostor, kötve ........ ........ 90'— Bunin: A szerelem szentsége (Nobel dij 1933) fűzve .......................................... 30'— Madách Imre: Az ember tragédiája (Zichy M. rajzaival), kötve ... ... .......... ... 90-— Zilaby: Valamit visz a viz, kötve ............. 57.-— Kapható a Keleti (Jfsáá kiadóhivatalában Clu str. Baron L. Pop 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lé] portóköitsé? előzetes beküldése esetén azonnal szá - Htjuk. — Háron kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megrendelése esetén portőmentcsen szállítjuk Frörumel hullája szétroncsolt koponyával, vér- berif agy va feküdt szekere mellett. Gyilkosa valami tompa tárggyal hátulról fejbevágta, azután kirabolta. A nyomozás megállapitotta, hogy Frömmel Vöslaüban volt bevásárolni és onnan még az éjszaka hazaigyekezett Badenbe nyilván, hogy a Szilvesztert családja körében tölthesse. . A gyilkos elrabolta a kereskedő pénztárcáját, amelyben 250 schilling volt. A tettes kilétét a legszorgosabb nyomozás sem tudta megállapítani, nyomtalanul eltűnt. Az eredménytelen nyomozás után már ad acta tették az ügyet, mikor egy esztendő mul-; va, 1931 karácsony előtti napon levelet kapott a vöslaui csendőrőrs. . A levél ismeretlen Írója arra kéri az őrs parancsnokát, hogy a mellékelt 130 sehillinget tegye özvegy Frömmelné karácsonyfája alá. — „Ha Isten segit, lassan visszaadom nz Május 1-lg meghosszabbítják a március l~én lejáró moratóriumot Fővárosi tudósítónk jelentésé szerint a mezőgazdasági és városi tartozásokra az 1934. évi március 1-ig meghosszabbított moratóriumot a kormány kénytelen további 2 hónappal, ■tehát az 1934. évi május 1-ig meghosszabbítani. ... A konverziós törvény módosítására és „végleges“ szövegének megállapitására vonatkozó munkálatok csak lassan haladnak előre és igy a törvényjavaslatnak a képviselőházban és a szenátusban való részletes -letár- gyalása és megszavazása még hosszú időt vesz igénybe. Ilyen körülmények között a kormány kénytelen a türelmi időt május 1-ig meghosszabbítani. Nincs rossz üzletmenet, fia a Keleti Újságban htrilet
