Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-04 / 27. szám

IS KnmUjSKG Vasárnap, 1931. február 3L Feltalálták a mosott levegőt Londonban már a negyedik olyan S7álló épüli, amelynek abszolút tiszta a levegője (London, január hó.) Nemrégiben befejezték Lon­donban a negyedik olyan háznak az építését, amely levegőkondicionáló berendezéssel van ellátva. Ez a négy szálloda ma a modern orvostudomány vélemé­nye szerint körülbelül a legegészségesebb házak közé tartozik Londonban. A levegökondicionálás vagy „mesterséges időjá­rás" a modern tudomány egyik legnagyszerűbb vív­mánya, amely Amerikában és Angliában mind job­ban hódit teret. A nagyvárosok levegője köztudomásúlag nem mindig kedvező lakói egészségi állapotára. Ez külö­nösen vonatkozik az angol és amerikai városokra, ahol állandóan és tulnyomórészben kőszénnel fütenek, amelynek égési termékeit mai napig sem sikerült a levegőből eliminálni. A vizsgálatok szerint London ké­ményei óránként negyvennégy tonna szilárd anyagot repítenek a levegőbe. Ezek között az anyagok között nagy mennyiségben szerepel a kátrány, amely a mo­dern biológia felfedezései szerint, valószinüieg elő­idézi vagy fejlődésében segíti a rákot, mérges kén, különböző savak és ammonia. A londoni polgár min. den lélegzetével körülbelül hétmillió ilyen szilárd és az egészségére károshatásu testecskét szív be. Ezek ellen eddig úgy lehetett védekezni, hogy az em­ber hátatfordit a városnak és olyan szabadlevegőjü helyre megy, ahova a város romlott levegője nem jut el. A többi világvárosokban a helyzet alig valamivel előnyösebb, de nem túlságosan sokkal. Nem kell többé kinyitni az ablakot. A modern tudomány azonban módot talált arra, hogy a mesterségesen elrontott levegőt ugyancsak mesterséges eszközökkel hozza helyre. A legmoder­nebb eljárás szerint a házak szellőztetése ezentúl nem az ablakokon keresztül fog történni, mint eddig, ha­nem ujrendszerü szellőzöberendezések segítségével. Az ablakot, amelyen keresztül csak rossz levegő jön be a szobába, akár egész nap csukva lehet tartani. Az ilyen eljárással „készült“ levegő egész éven át ugyan­azon a hőfokon marad, ugyanazt á mennyiségű ned­vességet tartalmazza és mentes a koromtól és az egészségre káros egyéb anyagoktól. Az ilyen „kondicionált“ levegőjű ház kettős fal­lal épül. A külső házfalon belül még egy vékonyabb belső fal vonul végig, amelyet a külsőtől mintegy tiz- centiméteres üreg választ el. Ennek a kettős falnak a hivatása az, hogy a szobákat izolálja a zajtól és a hőtől, amelyek közül az első minden nagyvárosnak átka, amely minden évben több és több embert küld a különböző ideggyógylntézetekbe. A levegő tetszés szerint szárítható vagy nedvesíthető. A levegökondicionáló berendezés a ház pincéjében van elhelyezve. Ez lényegében villanymotorokból áll, amelyek beszívják a rossz levegőt és különböző gépe­ken áthajtva, azt tisztává és egészségessé teszik. Első­sorban olyan cellákon megy a levegő keresztül, ame­lyekben egy erre a célra alkalmas olaj elvonja be­lőle a benne levő kátrány és korom kilencvennyolc százalékát. Innen most olyan kamrába tolul, amelyek, ben az állandó vizsugár kivonja belőle a port és egyéb szilárd anyagokat. A becslések szerint egy ki­sebb, körülbelül háromszáz személy befogadására al­kalmas szálloda pincéjében elhelyezett ilyen készülék ködös időben naponta három-négy kiló szilárd anya­got képes a levegőből kivonni, amely egyébként a la­kók tüdejébe vándorolna. A levegőkondicionálás egyik legfontosabb problé­mája a levegő páratartalma. Európa legtöbb helyén, de különösen északon és nyugaton a levegő nyáron erősen száraz, télen pedig erősen nedves, illetve pára­telt. Ennek a fontossága azonnal kiviláglik, ha el­mondjuk, hogy azonos hőfokú nedves levegő mele­gebbnek érzik, mint a száraz. Ez azért van, mert a nedves levegő sokkal nagyobb mennyiségű meleget képes felvenni, mint a száraz és tud következéskép­pen átadni az emberi testnek. Ezért fontos a levegőnek egyazon nedvesség! fo­kon való tartása, amely a kondicionáló berendezés se. gitségével könnyen elérhető. A levegő igy tetszés sze­rint szárítható, vagy nedvesíthető. Az igy megtisztított levegőt aztán felszivattyuzzák a szobákba, éppenugy, mint a meleg vizet, vagy levegőt a központi fűtő­testbe. Előbb azonban még ózonnal keverik, amely a levegőben levő bacillusok nagy részét elpusztítja. Az ilyen körülmények között megtisztított levegő egyenlő a hegyi levegő tisztaságával. Miért divat a színes gallér? Az Ilyen berendezés különösen nagyvárosokban áldásos s ezek között is elsősoiban Londonban, ahol a hírhedt köd annyi kellemetlen deprimáló órát okoz. Egész déli és keleti Anglia ködÖ3, de a vidéki köd meg sem közelíti a londonit. A londoni köd ugyanis azért szürke, vagy piszkos-sárga szinü, mert a ned­ves levegő magábaszivja a kémények füstjét. Ez okozza aztán azt, hogy az uccán sétáló londoni polgár a köd felszálltával azon veszi észre magát, hogy pisz­kos a félórával ezelőtt felvett gallérja. Érdekes meg­említeni, hogy ezért ment ki Angliában (s ennek kö­vetkeztében az egész világon) a fehér gallér a divat­ból és jött divatba a szines, amelyet a füst nem mocs­kol be olyan könnyen. Egy szoba tiszta levegő — 90 lej egy napra. A kondicionált levegő egyelőre még luxus. Hozzá­vetőleges becslés szerint ma még 00 lejbe kerül egy szoba levegőjének kondicionálása egy napra, de az ipar a tudománnyal karöltve máris azon dolgozik, hogy a költségeket redukálja és a jó levegőt mindenki számára hozzáférhetővé tegye. Angliában az első em­ber, akinek a hálószobáját kondicionáló-berendezéssel szerelték fel, az angol király volt, akinek ismeretes betegsége alatt 1928-ban a Buckingham Palace né­hány szobáját ilyen tisztított levegővel látták el. Szakértők szerint azonban a kondicionált levegő nemcsak egészségi szempontból fontos, hanem nagy jelentősége van az iparban is. A levegő azonos ned- vességi fokon tartása lehetővé teszi a pamutfonás egyik fontos ágát: a legfinomabb szálak sodrását, amelyet, miután erre a célra csak az egyenletes ned­ves levegő felel meg, csak egyes helyeken lehetett si­kerrel művelni. Ugyanez a probléma okoz súlyos gon­dokat a film és fényképészeti iparban is, ahol a tul­I jiii ji ji|i jí fi jíffftjí i‘!» jT|p7^«P Anyák! LITSCHEL BABY'CRÉM, az ideális gyermekkenőcs, amelynek egyetlen gyermekszobából sem sza­bad hiányoznia. Biztosan megvédi csecsemőjét a kipállástól, a makacs, viszketeg, bőrkiütéseket meggyó­gyítja. A durva bőrt megpubitja és simává teszi, Kapható minden gyógyszertárban és drogériában vagy a készítőnél: Lllschel Emil gyögyszartirá* ban, Dej uumfUMJuuuvuui riedves levegő könnyen tönkretehet drága filmteker­cseket. Szociális jelentősége a gyárak és sok embert fog­lalkoztató üzemek tiszta levegővel való ellátásával kap­csolatban szinte felbecsülhetetlen. A kísérletek szerint a rossz, vagy tulmeleg, tulnedves levegő nagy munka, mennyiséget von el, szóval a kondicionálás takarékos- sági szempontból is jelentékeny. Ezekhez a modern berendezésekhez hasonló kondi­cionáló készülékeket már évek óta használ sikerrel a londoni földalatti vasút, a világ legtökéletesebb, leg­nagyszerűbb közlekedési vállalata, ahol az aknában állandóan friss, tiszta levegő fogadja a közönséget. A. P. L. White angol újságíró egy, a Daily Ex- press-ben nemrég megjelent cikkében annak az ér­zésnek ad kifejezést, hogy a jövőben valószinüieg köz­ponti állomásokról fogják a házakba szivattyúzni a kondicionált levegőt, éppen úgy, mint ma a vizet, vagy a gázt. Hegedűs Adám. A gyáva közlegényt rehabilitálták Húsz esztendő után derült ki az ártatlansága Neve most a hősi halottak lajstromába került (Paris, február hő.) A világháború kezdetén, 1914 szeptemberében a francia hadbíróság gyávaságért ha­lálra ítélte Fernand Inclair közlegényt, akit az ítélet kihirdetése után mindjárt agyon is lőtték. A hir mé­lyen lesújtotta a katona édesanyját, aki állhatatosan hitt fia ártatlanságában és éveken át el nem lankadó kitartással ostromolta a katonai hatóságokat, hogy az ügyben rendeljenek el uj tárgyalást. Csaknem húsz esztendő telt el a szerencsétlen közlegény kivégzése óta, mig végre csakugyan elrendelték a perújítást. A haditörvényszék szabályosan letárgyalta az ügyet s ez az újabb tárgyalás a megbélyegzett, kivégzett ka­tona teljes rehabilitációjával végződött. Fernand In. clair emléke teljes elégtételt kapott s neve most már a háború ősi halottjainak lajstromába került. Tragikus véletlen, hogy a fia ártatlanságában tűrhetetlenül hivő anya ezt a szép napot már nem érhette meg: testileg, lelkileg megtörve pár hónappal ezelőtt meghalt. A tárgyalás minden részletében világosságot de­rített a szerencsétlen közkatona esetére. 1914 szeptem­berében történt. A németek még feltartóztathatatlanul nyomultak előre. Inclair csapata egy erdő közelében állott a németek pokoli gránáttüzében. A csapat hir­telen parancsot kapott, hogy vonuljon vissza az er­dőbe. Ez a visszavonulás pánikszerű hangulatban tör­tént meg. A németek nyomban támadásba mentek át s a francia csapat súlyos vereséget szenvedett. A visszavonulás pánikszerű zűrzavarában Inclair messzire sodródott és sehogysem tudott csapatára ta­lálni. Egy éjszakát a szabadban töltött s másnap reg­gel, mikor felkászálódott és útnak indult, hogy tovább keresse ezredét, az angol frontszakaszhoz tévedt. Itt Cavard kapitány megszólította az egyedül kószáló fran­cia katonát. Minthogy nem tudott pontosan beszámolni a történtekről, a kapitány átadta a francia tábori csendörségnek. így került Inclair a hadbíróság elé, amely meghozta végzetes ítéletét. Különös véletlen, hogy Cavard kapitány, aki már azóta régen a polgári életbe vonult vissza, az újságok­ból értesült Inclair közlegény anyjának megható fá­radozásairól, amelyekkel fia rehabilitációját akarta ki­harcolni. A kapitánynak eszébe jutott az a hajnal, amikor eléje került a csapatját kereső francia ka. tona. Azonnal levelet intézett a francia katonai ható­ságokhoz, előadta a történteket és a maga részéről is a perújítás elrendelését ajánlotta. A hadbirősági tár­gyalás aztán elkésve bár, de meghozta a közkatona teljes rehabilitációját. Ugylátszik, a háború elején olyan általános volt a pánik Franciaországban, hogy ennek hatása alól a hadbíróságok sem tudták kivonni magukat. Erre vall legalábbis az a körülmény, hogy Inclairen kívül most még négy halálra Ítélt és agyonlőtt őrmester ár­tatlansága kiderült. Az a frontszakasz, amelyben a négy őrmester szolgált, 1915 márciusában rendkívül erős harcok középpontjában állott. A parancsnokság minduntalan ellentámadásokat rendelt el, amelyeket a németek'minden esetben vérbefojtottak, A németek ál­lása bevehetetlen volt. Ilyen tapasztalatok után tör­tént, hogy egy túlbuzgó fiatal francia tiszt ismét el­lentámadásra adott parancsot. Erre a támadásra azon­ban nem került a sor, mert az őrmesterek a parancs továbbadását megtagadták. Ezért mind a négyet a haditörvényszék elé állították, amely rövid tárgyalás után halálra ítélte őket. A most elrendelt uj tárgya­láson kiderült, hogy az őrmesterek helyesen cseleked­tek, amikor a parancsot visszatartották, mert ha a parancs keresztülvitelét megkísérlik, úgy az egész frontszakasz katasztrófájával végződött volna. Raymond Patenotre: A pénz tragédiája A közgazdasági kérdések iránti érdeklődés egy­re jobban fokozódik a nagyközönség körében. Hiszen ma már azok is olvassák a népszerű közgazdasági ismertetéseket, akik ezelőtt soha­sem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A francia munkaügyi államtitkár és nagyiparos a világ- gazdaság szempontjából világ ttja meg az ége­tően aktuális kérdést, a pénz tragédiáját. A 157 oldalas könyv 87 lej. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj, str. Baron L. Pop 5. — Vidékieknek a pénz és 10 lej portóköltség előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. — Három kötetnek (bármilyen könyv) egyszerre történő megren­delése esetén portómentesen szállítjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom