Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-24 / 44. szám
4 ffFierrffrxffr, Szombat, mi február U Csak & legitimisták álma a monarchia és a Habsburgok restaurálása Diplomáciai Eco^fliBilus Csekors^g C5 Magyarország knaöll Ausztriában, is Magyarországon is mozgolódnak a íegifimisiálc (Prága, február 23.) Az osztrák-magyar monarchia restaurálásának terve, amelyet úgy olasz, rniut magyar részről sem leihivatalos sem hivatalos formában meg nem erősítettek, állandóan foglalkoztatja az utódállamok sajtóját. Arra a hírre, hogy Suvich a dunai kérdés rendezésére vonatkozólag tárgyalásokat folytat Gömbös miniszterelnökkel, a prágai sajtó éle sen támadja Magyarországot ugyannyira, hogy g magyar követ kénytelen volt diplomáciai utón tiltakozni a Magyarország ellen indokolatlanul megindított gyűlölködő hangú sajtókampány miatt. A cseh. sajtó idegességét mutatja, hogy Malipstr cseh miniszterelnök Beran agrárpárti képviselő interpellációjára a Kővetkező kijelentést tette: szükséges, hogy a köztársaság határvédelmét megjavítsuk. Éppen ezért, a jövőben a pénzügyőröket is fegyverrel fogjuk felszerelni. A román sajtó a cseh sajtónál is többet tud. Az Universuliiak van egy brüsszeli jelen , tése, amely szerint Stahrhemberg herceg Stenoekelscelbe érkezett, hogy meglátogassa Habsburg Ottót, Ez a látogatás összefüggésben áll — állítólag— a Habsburgok restaurálásával. A stenöckeilseeli, rendőrséget utasították, hogy a külföldről érkező látogatókat szigorúan eilen őrizzék. A kormány egyben'utasítást adott ki, hogy 'erről a vidékről égyotten egy- repülőgép sem távozhat el. In Ugyancsak ez a lap bécsi jelentés alapján közli, hogy az osztrák frontharcosok nagygyűlést tartottak, amelyen Schönberg Hartenstein hadügyi államtitkár és Zapp táborszernagy is részvettek. A nagygyűlés követelte, hogy adják vissza a Habsburg dinasztiának az elkobzott javakat. Londoni jelentés szerint Benes a maga személyében nem tartja valószínűnek, hogy a monarchia föl- njitására vonatkoznának a tárgyalások. Benes úgy tudja, hogy csak osztrák-magyar vám* és később gazdasági unió készül. Az angol sajtónak adott nyilatkozatában azonban hangoztatja, hogy az ilyen vámunió a középeurópai kérdés gazdasági megoldására nem alkalmas, Európa szivében egy mesterséges képződmény jön létre, amely ismét a kontinens békéjét veszélyezteti. Nekünk — mondja Benes, — egy olyan rendszert kell kidolgoznunk, amely az összes kisebb európai államok valóságos gazdasági együttműködését eredményezi.-Ami a maigya r sajtó hangját illeti, a román lapok szerint a Magyarság és a Pesti Hírlap bizonyos német-magyar feszültségről adnak hirt. A német birodalom nem nézi jó szemmel Mussolini terveit, mert attól tart, hogy Ausztria Annschlussa elodázódik és Németország útja az Ostraumban való elő- törés felé akadályt szenved. Érdekes a Pester Líoyd legutóbb; száma, amelyben Sigray Antal gróf -nyílt levélben üdvözli Suvich államtitkárt. A fasiszta forradalom — mondja — hűségesen kitartott a királyság intézménye nielíétt és igy érzéke van ahhoz is, hogy Magyarország lakosságának a királyság, helyre- állításával ős az alkotmányszerü jogfolytonosság biztosítására vonatkozó akaratát megértés'- se!., fügrifl.ia.: Sigray ezután általános ■helyzet- képöt rajzót meg- és arra a következtetésre jut, hogy Olaszországnak minden tekintetben honorálnia kell a magyar legitimisták álláspontját. Ez a lóvéi is inkább azt mutatja, hogy nincs szó a monarchia restaurálásáról és csak a legitimisták kívánsága nyilátkotik. meg oly tekintetben, hogy ezt a kérdést is bevegyék a - megoldandó államközi problémák szövedékébe. MAGYAR SZÍNHÁZ 1 SZOMBAT: Üfüber «§ Ilid alstt 10-« 17 lejes helyárakkal. 3-kor: 6-kor : Több mint szerelem Hatodszor, Rendes helyárakkal. 9-kor; Nyitott ablak vigoperedte. ' Vasárnap: Bűn és bünhödés Dosztojevszky dramatizált regénye IHkor; 10 és 17 lejes hely árakkal. 3-kor í Nyitott ablak Oporett-ujdoság, másodszor. 6-kor j Nyitott ablak Operett-újdonság, -harmadszor. 9«kor ; Tessék beszáilani! Operett-revü, ragyogó kiállításban Tebán--1Topin táncduó föllépésével H ÉTFÖ N : Az ember tragédiája keddi, ünnepi előadásának előkészületei és főpróbája miatt nincs előadás KEDD este fél 9-kor Az ember tragédiája Ünnepi előadás a nagy mű első c 1 u j i előadásának 50-edik évfordulóján. A Perczelek Irta: Harsányt Zsolt A nőm^5, nemzetes és vitézlö Ferczel-fajta. főként két dologról nevezetes. Először arról, hogy sarjai jobbadán kevés beszédű emberek, Másodszor arról, hogy olyan egészségesek, mint a makk s a jó Isten igen hosszú életkorral szokta megajándékozni őket. A familia széniora, Perczel Lajos bátyánk, példának okáért nemrégen ülte meg századik születés napját jó erőben, egészségben. Volt egy testvére, Perczel Vilmos, az meg csak pár esztendeje költözött el kilencvenhatesztendős korában. Ez a Perczel Vilmos még fiatalember volt, mikor Olaszország felől hire érkezett a Garibaldi szabadság- harcának. Perczel Vilmos nem sokat gondolkozott, hanem odaállt apja, Perczel István elé: — Holnap elutazom. Valami dolgom van. — Jől_ van, csak eredj. Mikor jössz háza? — Azt még nem tudom. Ha megjövök,.- szólok. Azzal elment. Egyenesen Garibaldihoz. Odalent beállott a harcosok közé és hosszú ideig igen vitézül verekedett. De erről itthon maradott családja nem tudott semmit. Levelet nem hozott a posta Kis-Kaj- dacsra, ahol családi kuriájok állott. Ok pedig csendesen éldegéltek otthon, a külső világ dolgaival nem sokat gondoltak, még Faksoa sem igen mentek be, ahol a hajón érkező utasoktól mégis lehetett volna hallani egyet-mást. Nem tudtak Garibaldi hívéről éveken át semmit, Evek teltek el bizony, mikor egy délután nyílt a szoba ajtaja, ahol Perezel István békés pipaszó mellett olvasgatott és belépett a garibaldista Vilmos fiú. Csak olyan nyugalmas, közömbös arcával, mintha a szérűről érkeznék. Az apa felnézett és csak ennyit mondott: — Meggyöttél? f — Meg. — Honnan ? — Paksról. Ez volt az egész viszontlátás; az apa bólintván, bölcs nyugalommal olvasott tovább, a fiú pedig ment a szobájába. Csatáiról, kalandjairól, hetedhét határon tett bolyongásairól nem beszéltek semmit,, később sem igen firtatták ezeket. Mondom: kevés beszédű emberek. • Az öreg Perczel Gyula, aki Bonyhádon lakott, any- nyiban elütött a családi vonástó!, hogy mindennap megengedett magának egy órai társalgást, ha többet nem is. Nagy zsarnok volt az örogur, családja tagjait kemény kordában tartotta. Minden reggel valóságos audiencián fogadta őket, ekkor folyt le az egyórás társalgás. Utána eleresztette a családtagokat, de jaj volt annak, aki pontosan déli liarangszőkor meg ném jelent az ebédlő-asztalnál. Ebéd után hol ez, hol az a családtag köteles volt az újságot az öregurnak. felolvasni s ha bevégezte, elmehetett dolga után. De ha nem volt ott pontosan fél nyolckor az öregur vacsoráját helyettesítő teájánál, rettenetes botrányt csapott á: családfő. Csak úgy rengett bele egész Bonyhád. Perczel Miklós, aki minisztériumi vezetőtisztviselő volt, jogászkorában lement vakációzni ehhez a szigorú Perczel Gyulához, aki neki nagyapja , voit. O is megjelent minden reggel az audiencián és úgy állott kemény haptákban az öreg előtt, mint tábornok előtt az önkéntes. Ilyenkor beszélték meg a család, a napi élet mindenféle apró dolgait. Egy reggel megjelent az audiencián az ugyancsak Bonyhádon lakó idősebb -rokon, akit szintén Miklósnak hívtak. Egy -levelet lobogtatott a kezében az idősebbik Miklós és'zordon arccal nyújtotta át a jogász Miklósnak. — Nagyon pajkos dolgokat ir ebben, a levélben egy urihölgy, mondotta a hetvenesztendös ember lenéző hangján — alighanem neked szól a levél, mi az ördögnek kézbesítik az ilyet nekem?. . A jogász Miklós átvette a levelet, az Írást rögtön megismerte és a pipacs színét öltötte magára. A nagyapa dörgő hangon kezdte a rendreutasítást: — Micsoda rendetlenség ez? — Miért ngm intézkedtél, hogy a feladó kellőképpen címezze ,a levelet?— Bocsánat, nagyapa, szólt a jogász — nem vagyok hibás. Mielőtt elutaztam, külön megmagyaráztam az illető hölgynek, hogy jó feltűnően ifjabb Perczel Miklósnak címezze a levelet. — Éppen ez az, — mennydörgőt! a hagyapa —• ifjabb Perczel Miklós a te jelenlevő Miklós bátyád, aki még csak hetvenéves. Idősebb Perezel Miklós Baján lakik és a nyolcvanat tapossa. De hát a mai fiatalok még- a saját famíliájukat sem tartják eszükben.
