Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-24 / 44. szám
’ i 3 e 1 őház BUDAPEST V. Szambát^ 1&S4, február 24. — Áru 3 KeietiUjsKG ftnfe belfffldüm Égess érre 800, félévre 400. 800, egy hőre 10 lej. Magyarereaágon: 8& negyedév re 1230, egy hónapra 8.50 •Káinok az Utasa; elárusító Időszkjaiba» ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII ÉVROLYAM — 44. SZÁM, Felelős wer kent«?: SZÁSZ BNBBE. Szerkeeetőaég, kiadóhivatal és nyomda; Cluj, Baron t* Fej ueoa 5. tám, — Felefon: 808. — Levélcím: Cluj. poetafiők ML mám. Kéziratokat senkinek vffl hüld vissza és nem örls meg a szerkesztőség A Magyar Pari deklarációja a felirati vitáhan U«j y beI|to!itil(âî. tniof külpolililcaí szcniponibél ideje? ItoffT itozzáfogjanalc » liisefcfeségí liérdéis insegeyldlAstalMka; Úgy a jogok, mint a kötelességek egyenlítek legyenek A tr'őnbeszédre adandó válaazfelirat vitája a] rendes szokás szerint azt jelenti, hogy a pártok körvonalozzák a. parlaamenti ülésszak alatt tanúsítandó magatartásukat. A tróubeszéd be a kormány törvénytervozeti programját, a parlament válaszol eş a pártok e válaszra nyilatkoznak állás foglídésuk-rói. A magyar nép nem tudhatja még, mit hoznák u korma ily törvényjavaslatai s á magyar nép parlamenti képviselete résen kell, hogy álljon. Résen fog állani a népünk védelmében s nem mulasztja el égető követeléseinket, előtárni- Ezt jéiénti be az a pártnyilatkozat, amit a kamarában Bethlen György gróf pártelnök vitt be a felirati vitába s amit a. szenátusban Sándor József olvasott fel- A pártok azonos szövegű deklarációkat tesznek a parlament két hazában. Bethlen György gróf nyilatkozata, agai a párt nevében a szenátusban is elhangzott, a következő: — Amidőn a válaszfelirati javaslathoz a Magyar Párt képviseletében szót kérek, a. parlamenti szokások szerint valójában az uj kormánnyal szemben való álláspontot kell, hogy kifejezésre juttassam. Sajnálattal állapítom meg, hogy a nemzeti kisebbségekről nem történik említés a javaslatban. — Már pedig úgy gondolom, senki által nem vitatható igazság az. hogy úgy belpolitikai. valamint külpolitikai szempontbél egyaránt üdvös és fontos lenne, hogy végre tizenöt év után komoly igyekezettel fogjon hozzá a kormány a kisebbségi kérdés megoldásához, , T-' Nem kívánom ezúttal e terjedelmes kérdés minden részletét feltárni. Mégis pártunk 13S3 július 2-án tartott nagygyűlésének határozata alapján ki kell emeljem azt, hogy az 1319 december 9-i párisi kisebbségi szerződés telje» végrehajtását kívánjuk- Kérjük különösen a szerződés 11. cikkének végrehajtását, amely a vallási és tanügyi kérdésekre vonatkozó helyi önkormányzatot biztosítja, Románia az eLmult évben szerződést kötött Jugoszláviával, amely Romániában, a Banatban lakó szerbek iskolai kérdéseit szabályozta. E tény. is bizonyítja, hogy helyes és szükséges a kisebbségi kérdés rendezése, ügy gondolom, hogy, mi magyarok, kik sokkal nagyobb számban élünk a román állam toviilo- tén. mint a szerbek, legalább ugyanannyi joggal követelhetjük azt, hogy ugyanoly jogokkal bírjunk, mint amelyeket a hivatkozott szerződés a szer bek számára biztosit- Mindezt már csak az egyenlő elbánás elve alapján is. kivánjuk— A jogegyenlőség alapján azt is várjuk, hogy egyházaink és azok lelkészei, tanszemélyzete, továbbá általában... kultip-iidczinényeiiik aránylagos reszt kapjanak u költségvetésekből. Kérjük, hogy az anyanylvnek a hatóságok előtti használati joga biztositfassék, — Nagy sérelmünket képezi, hogy köz- tisztviselői állást magyar csak a -legritkább esetben nyerhet el. Viszont nagy számban bocsátottak el például az államvasutak szolgálatából magyar alkalmazottakat anélkül, hogy a szerzett jogaik alapján nekik járó nyugdíjban részesülnének, kik tehát igy több évtizedes hűséges mnnkűjuk után családjukkal együtt a legnagyobb nyomorba jutottak. — Országszerte ‘általános a panasz, hogy a közterhek oly magasak, hogy a mai súlyos általános gazdasági válság miatt, már ol visel- hetetleuek- Fel keil tehát említsem, hogy a pénzügyminisztérium hivatalos statisztikai adatai bizonyítják azt, hogy, Ciiic-, Treiscauno és Odorheiumegyék adóterhei aránylag súlyosabbak más megyékénél. — ügy Ítélem, sürgősen véget kellene vetni azon állapotnak, hogy ezrével éljenek (Bucureşti, február 23.) A kamara pénteki ülésén U i c a hadügyminiszter a többség tapsai közepette megy a szószékre és beterjeszti az 1934-es korosztály behívásáról szóló törvényjavaslatot. Argetoianu parlamenti kezdeményezésből törvényjavaslatot nyújt be, mely szerint a március elsején lejáró moratóriumot. amelyet a konverziós törvény biztosit, annak szükségessége és a végleges rendezés előkészületei miatt, valamint méltányosságból is junius 1-ig. hosszabbítsák meg és az összes ingók és ingatlanok Árveréseit — a kereskedőkét is — tddig az időpontig függesszék fel. A törvényjavaslathoz több ellenzéki az országban oly lakosok, akik bár e területen születtek, de az állampolgársági törvény formaságai következtében még ma sem bírnak elismert állampol gársági joggal. — Nem kívántam túlságosan hosszadalmas lenni. Ez az oka annak, hogy e néhány kiragadott kérdés említése nem képezi összes programpontjaink és sérelmeink felsorolását. Abbén a meggyőződésben vagyok, hogy programunk egyetlen pontja sem áll ellentétben az állam és.’a román nemzet érdekével és mindegyik jogb és erkölcsi alapokon áll. — Nem ellenezzük, sőt óhajtjuk, hogy gyermekeink a román nyelvet megtanulják, nem kivénjók'magunkat kivonni az állampolgársággal járó súlyos terhek alól, csak azt kívánjuk, hogy úgy a jogok, valamint a kötelességek minden állampolgárra cgyenlöek legyenek, . — Kijelentem, hogy úgy ahogy eddig tét* tűk, ezután is komoly tárgyilagossággal óhajtjuk törvényhozói kötelességeinket teljesiteni Tehát bármely javaslatot, de főleg azokat, amelyek a mai rendkívül komoly magángazdaság! válságot, valamint a nagyszámú szociális bajokat enyhíteni és orvosolni alkalmasaknak látszanak, Mkiisméretés bírálat alá fogjuk venni. —. A. Magyar Párt nevében kijelentem, hogy -a válaszfelirati javaslatot nem fogadom el A nyilatkozat a kamarában* Bethlen György gróf pártelnök már nem mondhatta el ezt a nyilatkozatát a kamatában, ami a szenátusban elhangzott, A kamarában csütörtökön került volna a sor a felirati vitára, Tatarescu miniszterelnök tegnap még beteg volt, a vita megnyitásán pedig jelen akar lenni- így a felirati vitát csak szombaton kezdi a kamara s ekkor teszi tac| nyilatkozatát a Magyar Párt elnöke. A nyilatkozat tartalmazza a párt országos nagygyűlésének azt a határozatát is, amelyben követeli a szövetséges és társult nagyhatalmaknak a Romániával kötött külön kisebbségi egyezményben leszögezett székely kulturális autonómia megvalósítását- A nagygyűlés határozata értelmében veti fel a kérdést a pártelnökség, hogy miért nincs e szerződésben kikötött autonó- mikus jog megvalósítva. A nagygyűlés óta ez az első alkalom, hogy a kérdést parlament elé lehetett vinni. képviselő csatlakozik. Sassu ipar- , és kereskedelmi miniszter hangsúlyozza, bőgj’ a kormány program jának egyik legfontosabb pontja a konverzió. Sokkal fontosabb ez a kérdés, semfaogy alapos tanulmányozás nélkül a parlament elé lehetne hozni. Politikai célokra szokták a kérdést kihasználni, de a kormánv erre npm hajlandó. A legnagyobb komolysággal dolgozik, egy bizottság Bratianu Dinu párt elnök vezetésével a tökéletes megoldás tervén. Nem teheti magáévá- Argetoianu javaslatát, mâr.esak azért, sem, mert a .-.múltból ismeri nr- -i szellemet, amelyet Argetoianu eb!)«! a kérdési* :• tanúsít ;és amit az ország eléggé ny-g-nenye-leU. Argetoianu a konverziós moratórium meghosszabbítására javaslatot terjesztett bei de a kamara leszavazta
