Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-23 / 43. szám

Képviselöház BUDAPEST V. VMM »WT« — m Mww Wa. 3*.3B*--IWT, Péntek, 1934. február 23. — Ára 3 ORSZÁGOS MAGYARPAKTI LAP XVII. ÉVFOLYAM — 43. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ END ES, Szerkeaztosé£, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Haron t, Pc,? ncoa ’a. szám. — Telefon: 608. — Lerélo'm: Cluj. postafiók 101. szám, Kéziratokat senkinek «ent küld vissz-i és nem őriz meg a szerkesztésé^ ESMUwW* áras belföldön: JKgéez évre 800, félévre W0. «egyedévre *00. egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy hner 86, félévre 84 cegyedévre 13.50. egy hónapira 6.50 M»tgó ■— fcttw számok az Eb üss elárusító kioszkjaiban A kétféle Annschluss Az osztrák események és Suvieh olasz kül ügyi államtitkár budapesti látogatása között lebe teilen észre nem venni az összefüggéseket- Látja is ezt a világsajtó, amely bő kommentárokkal kíséri, természetesen a saját szemüvegén keresztül való megvilágításban a történteket, de látják a külön­böző államok külügyi hivatalai is, amelyek %. sa­ját külpolitikájuk szempontjából igyekezne! le­vonni a konzekvenciákat. Mi következtetések he­lyett csak tényeket igyekszünk lerövzifeni, véle­ménymondás helyett pedig szemebállitani azt a két- álláspontot, amelyek ebben a kérdésben szem- beütközr.ek -egymással s amelyekről nem lehet még tudni, hogy melyiknek lesz igaza? Az Annschluss problémája immár másfél év­tizede ütközőpontja a két európai nagyhatalom Franciaország és Németország vetélkedésének. Né­metország természetes és magától értetődő törek­vése az, hogy a közvetlen szomszédságában lévő és vitathatatlan r' német Ausztriát a birodalom kere­teibe vonja. Épannyira logikus és megérthető, hogy Franciaország ez ellen a legélesebbén tilta­kozik és nem akarja eltűrni, hogy régi riválisa hat-hétmillió német bekapcsolásával lényegesen megerősödjék cs a revans eszméjét ilymódon is megerősítse. A győztes Franciaország csakugyan meg tudta eddig akadályozni az Anschluss! rmely n^d?» *vVr évvel ezelőtt az osztrák szociálde­mokrácia és az akkori' német demokrata rezsim virágzása idején talán még kézrtTfckvőbb voH. mint most, amikor Ausztria lakosságának csak nemzeti szocialista érzelmű elemei szeretnék tüzön- vizen keresztül megvalósitani. De az Annschlus'- n,ak nemcsak Franciaország az ellensége, hanem Olaszország is, amely ugyancsak nem szívesen látná a német hatalom előőrseinek a Lajtáig ve'' előtöresét, az ő hatalmi pozíciójának rovására is. Ugyanez az elgondolás készteti ellenállársa Jugo­szláviát és Csehszlovákiát, az utóbbit már csák­óért is, mert a Németországgal szomszédos cseh köztársaság határterületein több millió német é! kompakt tömegekben. Á legközvetlenebbül érdekelt államok közé tartozik Magyarország is, ahol szintén jelentős számú német kisebbség él és szintén az Ausztriá­val határos országrészben. A kis Magyarországhoz iáérten igazán állam-monstrumnak tekinthető né­met birodalom már csak azért sem kínálkozik kel­lemes szomszédnak, mert Magyarország több szá­zadon keresztül éppori az előretörő ' német befő lyással szemben és e befolyás visszaveréséért vívta élet-halál harcát- Ami Romániát illeti, e tekintet­ben közvetlen érdekeltsége nincsen, őt Németor­szág megnövekedett területe és tekint ét ve semm vonatkozásban sem fenyegeti létében. Es az, hogy Románia mégis az Annschluss ellen foglal állást, inkább érzelmi okokra vezethető vissza, a szövet­ségi hűség parancsára. Hogy meglesz-o és mikor az Annschluss, azt e pillanatban eldönteni nem lehet. Láthatjuk a fen­tebbiekből, hogy az összes érdekelt országok közül csupán Németországnak a hő vágya ez, de az akció képtelenné tett német birodalomnak egyelőre meg kell elégednie a platonikus követeléssel és a bö1- ler-háboru nyugtalanító guerilla-módszereivel. Lz a hadviselés, ha közvetlen veszéllyel nem .is jár. azonban arra alkalmas, hogy az európai sajtót ál­landó vészharang-kongatásra buzditsa. A nagyhatalmak akarva, nem akarva, kényte­lenek ' napirenden tartani az osztrák kérdést, ke­resni rí a megoldást, mindeddig sikertelenül Az *elsö aktiv védekező lépést Mussolini térté meg, akinek nemcsak az Annschluss megakadályozása fontos, hanem megbízható szövetségesek keresése is. Amíg Ausztria vörös volt, Mussolini aligha számíthatott a kis szomszédország együttműködé­sére. Az ő törekvéseinek a fasiszta Ausztria kon- veniál, az az Ausztria, amelyet legpregnánsabbul tan is Doiifuss, hanem Starhemberg herceg kép Benes kijelentette, hogy szó sem lehet a monarchia r estuar ălăsăr ól Franciaország nem ellenzi az olasz tervet — Suvieh audapes.i látogatását az egész euró" pai sajtó a legnagyobb érdeklődéssel kiséri (Budapest, február 22.) Suvich olasz külügyi áll?intitkár budapesti tartózkodá­sát a legnagyobb éberséggel kiséri a világ­sajtó. Suvich ma délelőtt újabb tárgyaláso­kat folytatott Gömbös miniszterelnökkel. A tárgyalások déli tizenkettőkor fejeződtek be és Suvicb ekkor • kormányzóhoz ment. A kormányzó déli i ?. órakor diszebédet rendezett az olasz külügyi államtitkár tisz­teletére. A magyar lapok élénken kommentálják az olasz külügyi államtitkár budapesti tar­tózkodását. A Pesti Hírlap szerint Európá­nak nincs egyetlen problémája sem, amely­ben Olaszország és Magyarország ne értené nek tökéletesen egyet. Suvich jelenlegi utazásának célja a Dunamedence kérdésének végleges rendezése Mussolini koncepciójának szel leniében, A Magyarság cimii lap is vezércikkben fog­lalkozik az olasz külügyi államtitkár láto­gatásával és megállapítja, hogy végleges gazdaságpolitikai rende­zésről van szó Ausztria és Magyar- ország között Olaszország közvetí­tése mellett. A lap hangoztatja, hogy a békeszerződések nem zárják ki, hogy Magyarország azzal az állammal lépjen szoros gazdasági együttmű­ködésre, amelyikkel akar. Benes ígéretet tett, hogy siettetni fogja a dunai kérdés si­keres megoldását, de minden kísérlete ered­ménytelen maradt. A külföldi lapok bizonyos vonatkozás­ban még mélyebben érintik a Suvicb és Gömbös közötti tárgyalások egyes részleteit. A Neue Freie Presse szerint az uj külpolitikai orientáció most jutott el a legfontosabb stádiumhoz. A Daily Telegraf azt Írja, hogy Ausztria és visel- A Mussolini metódusai szerűit átszervezett Ausztria bizonyára alkalmas melegágya volna a közös védelem érzéséből fakadt olasz-osztrák együttműködésnek, amelyhez Magyarország annál magától crtetődőbben csatlakoznék, mert eddig is Olaszországra támaszkodott. A három, egymással szomszédos, hasonló politikai beállítottságú ország blokkjával szemben Franciaország nyilván nem viseltetne ellenséges érzelmekkel, már csak azért sem, mert az Annsehluss gondolatát hosszú időre kiküszöbölné. Annál határozottabb visszautasí­tásra talál ez a koncepció a kisantant államainál Magyarország együttműködését most már Franciaország sem akadályozza meg, mert Franciaország is belátja, hogy csak ilymó- don lehet Ausztriát megmenteni a nemzeti szocialista Amischlusstól. Franciaország és a kisantant között nézeteltérések támad­tak, és ezt kiegyenlíteni a legközelebbi jövő feladata. A kisantant állásfoglalása az osztráb- olasz-magyar tárgyalásokkal kapcsolatosan, tisztázottnak látszik. A Prager Presse közli az Oeovreban megjelent kommentárt, amely szerint politikai körökben az a meggyőződés, hogy Dollfuss offenzivája a szocialisták ellen Mussolini iniciativájára tör­tént, mert igy könnyebben megvalósítható az olasz-osztrák-magyar fasiszta háromszög. Dollfuss — Írja az említett lap •— szeptember óta a Starhemberg fog lya, aki viszont Mussolininak a szó­szólója. Dollfuss Olaszországgal történt egyezménye szerint anyagi segítséget kap a nemzeti szo­cialisták ellen, kijáratot az Adria tengerhez és vámunióba kerül Magyarországgal. Az Oeovre szerint nem lehetetlen, hogy a kisantant az ügyet a Nép- szövetség elé viszi. Bones a Morning Postnak nyilatkozott. A legkategórikusabbar. kijelentette, hogy szó sem lehet Magyarország és Ausz­tria együttműködésének monarehisz- tikus megoldási tervezgetéséről és hogy a kisantantnak uj módszereket kell* kitalálnia, ho«ry a donai államok együttműködésének kérdését megold hassák, t • és ebben a tekintetben Jugoszlávia és Csehszlová­kia ellenállásával együtt halad Románia szembe- helyezkedése is, amely, mint láttuk, az Ann- schíússt inkább csak érzelmi okokból kifogásolta. Kétféle Annsehluss-elmélet viaskodik tehát egymással. Az^ egyik a nagy német birodalom to­vábbi gyarapodását jelentené, a másik egy uj európai államszövetség kialakulásával járna, A mai zavaros európai atmoszférában azonban az sincs kizárva, hogy se az egyik, se a másik nem válik valósággá s az az uj koncepció fog győzni, amire uzidőszerint? senki sem gondol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom