Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-22 / 42. szám

seiőház 3UDAPDST V. «k*j»w pfwa feOMW Ho. 14.356—1MT« if­Csütörtök, 1934, február 22, — ira 3 EKft*«tésí Ara* belföldön: Égés* negyedévre ÍOO, egy hóra 70 lej. trm 60, félévre 2& negyedévre 1950, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyet «tárnok az Ibu&z elárnsitó kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 42. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ EXDBE, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Baron L, Fop noua 5. szám. — Telefon: 508. — Levélcím: Clnj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza és nem őriz meg a szerkesztőség. Az osztrák I nemzeti szocialisták az trój fák fel Dollfnssnak, boşj bár a szocialisták leverésében támogatták, elutasította a békét a horogkeresztesekkel g* — Egy francia vezető lap a monarchia helyreállításáról — St hrhemberg ultimátumot adott át Dolifussnak — Meg'« kezdődött Ausztria fokozatos fasizálása - Újabb letar­tóztatások és statáriális Ítéletek Mi lesz Középeurópával ? Európa szélein, már úgy, ahogy, kezdene!? rendbejönni a dolgok. Megalakult a balkáni au tant és alakulóban a balti antant. Természetesen ezeket az államblokkokat nem szabad tuljelentő- ségeseknek tartanunk, rendszerint ép az az anyag hiányzik belőlük, ami az egészet szerves egységbe fogná és összetartaná. De igy kezdetleges formá­ban is tanulságosak e kísérletek. Azt bizonyítják, hogy az európai szolidaritást előbb meg kell előz­nie bizonyos regionális együttműködésnek. A gaz­daságilag és földrajzilag egymásra utalt területek­nek össze kell fogniok. Geopolitikai szemszögből megítélve, vannak bizonyos termelési egységek, amelyeken nem változtathat a politika: a politiká­nak kell hozzásimulni- És van egy másik tanulság is. A Népszövetség valóban kezd megszűnni, mint olyan intézmény, amilyenre teremtetett. Nem Né­metország és Japán kilépése és nem Törökország, az Unió és Oroszország távolmaradása az, ami a Népszövetséget illuzóriussá teszi, de éppen ezek a külön szervezkedések, tömörülések, autantképzé- S6k és paktumtárgyalások, amelyek a Népszövet­ség megkerülésével, nem egyszer a Népszövetség ellenére lépnek akcióba és a maguk szükebb terü­lete számára kisajátítják a Népszövetség erkölcsi eszméit is. Európa szélén látható a politikai idc-odu mozgás, de Középeurópában is mozog a világ. Kö- zépeurópa jövőjéről már egész könyvtárakat ír­tak össze. Középeurópa terve hol, mint Dunaföde- ráció merül fel, hol, mint a -kisantantból kibőví­tett utódállambeli együttes, amelyben a világba- borúban legyőzött utódállamok is-részt vennének. E tervek, mint a köd szállanak fel az első kakUk- szára. Hiányzik alóluk a szilárd alap, amelyre építeni lehetne; a meggyőződésnek, a méltányos­ságnak, az egyenlő feltételeknek a szilárd alapja Pillanatnyilag az osztrák kérdés sürgeti mind türelmetlenebbül a középeurópai kérdés rendezé­sét. Szinte csodálatos, hogy ilyen nyilvánvalóan, végszükség ellenére is mennyire tehetetlenek a ha­talmak- A bécsi véres polgárháború kitörése és le­verése után még nyilvánvalóbb, hogy Ausztria sor­sát dűlőre kell juttatni. És miután Ausztria sorsa egymagában nem oldódhat meg anélkül, hogy egy sereg szomszédos állam sorsában, hatalmi helyze-, tében változás, módosulás ne álljon elő, a kérdés' automatikusan több állam kérdésévé, sőt nem be­csüljük túl: általános európai kérdéssé nőtte ki magát. Az ausztriai kérdésben különböző törekvések és erőviszonyok állanak szemben egymással. A hármas nyugati hatalom nyilatkozata Ausztria függetlensége tekintetében csak írott mai ászt. Ki­kényszerítő ereje nincs e nyilatkozatnak és An­glia már hozzá is teszi, hogy távol áll tőle a szándék: fegyveresen is érvényt szerezni vélemé­nyének. A nagyhatalmak ‘ csak vélekednek, taná­csokat adnak, javallanak, ajánlanak, de az esemé­nyek dübörögnek, Berlin csak nyolcnapos fegyver- szünetet ajánl, Róma mind elhatározóbban nyúl bele saját koncepciójának megvalósításába, Prá­gában, Beígrádban idegesen kapkodják össze a politika szálait, hogy készek legyenek cselekedetre is, egyszóval a középeurópai probléma kikerült a didaktikus viták és elméletek üvegházából, bele­sodródott a cselekvések és ellencselekvések zava­ros világába. Most nem elméletek, hanem diplo­máciai elhatározások sztratégiai hadműveletei vo­nulnak föl. Most már kontúrok is kialakulnak, amelyek ma még a zöld asztal felé emelkednek, de holnap már bármily fájdalmas is elgondolni, — csatatereit árnyai lehetnek. A középeurópai kér­dés, mint egy elszakadt jégmező, már kidobódon a tengerre, nincs szárazföld, amely a biztonságnak illúzióját adná neki, ott hányódik a ködben, az elemek játékában és rajta többszázmillió ember és nem tudja, merre forduljon. (Bécs, február 21.) Egy újságíró beszélge­tést folytatott Rihl dr.-al, az osztrák nemzeti szocialisták vezérével. Rild -yrint a helyzet nőm kedvező Dollfussra. A szocialisták bizo­nyos erőtartalékot jelentettek és azt Dollfuss- nak esetleg módjában lett volna a nemzeti szocialisták ellen hadba vetni. Ez az eshetőség most megszűnt. Dollfuss a vidéken a paraszt­ság körében nyilvánvalóan uj rokonszenvet szerzett, de Becsben nincsenek hívei. Dollfuss most nagyon büszke arra, hogy a nemzeti szocialisták nélkül verte le a zendülést, megfeledkezik azonban arról, hogy a nemzeti szocialisták három-négyezer Párisbol jelentik: A francia sajtó nap-nap után a legrészletesebben foglalkozik Ausztria ügyével. Az Intransigeant feltűnést keltő cikk­ben ajánlja, hogy alakítsák meg ismét az osztrák-magyar monarchiát Habsburg Ottó királysága alatt, mert' az igy létrejövő mo­narchia leghatékonyabb gátja a hitlerizmus előtörésének és olyan megoldás, amely ki fogja zárni, hogy Olaszország—Ausztria—Magyar- ország egy hatalmi blokkba egyesülve a kis* antant hasonló tömörülését vonja maga után. A félreértett Titulescu-nyilatkozat. (London, február 21.) Az osztrák probléma kiélesedett helyzetével kapcsolatosan a Daily dfaj^rioíjorL c*pÉít> i átváló rBiEabegU WZÓ/ibOTZ itt otohi Cott fixappont főnyi önkéntes serege sietett a karha­talmak segítségére, noha taktikailag indokoltabb lett volna, hogy a polgár­háborúban a nemzed szocialisták r szocialisták nyugtalanító előretörését felhasználva, maguk is megkezdték volna a harcot. A nemzeti szocialista párt Ausztriában azt várta, hogy Dullfuss meg fogja kísérelni, hogy egyezséget hozzon létre a horogkeresztes és a fekete-zöld front között, de ezt az időpontot nemcsak elmulasztotta, de a belső béke meg­teremtésére irányuló közvetítést el is utasí­totta. Telegraf azt írja, hogy Románia és Jugoszlávia inkább az Annschluss mellett vannak, mint az olasz-osztrák-magyar együttműködés terve melleit, viszont Franciaország lehat ár ozottabb ellensége az Annschlussnak. A lap idézi Titu- lescunak a kettős Annschlussra vonatkozó belgrádi nyilatkozatát, amit aztán Romániában Titulescu maga cáfolt meg. Ez az apokrif nyi­latkozat bejárta a külföldi sajtót és úgy lát­szik, a Daily Telegraph is sok tekintetben erre építi fel következtetéseit. üjabb letartóztatások és statáriális ítéletek. (Becs, február 21.) A rögtönitélő bíróságok kedden öt embert 12—20 évig terjedő börtönre ítéltek. A kormány utasítására köröző levelet adtak ki Leser volt tartományfőnökhelyettes és Heinz, a nemzeti tanács szocialista tagja ellen. A rendőrség letartóztatta Hostanszky nyugalmazott ezredest, akit azzal vádolnak, hogy a szocialista Kor*ner tábornokkal tartott fenn összeköttetést. Letartóztatták ugyancsak kommunista üzelmei miatt Landschner ismert sí bajnokot is. Megengedik a kisállamok felfegyverzését Felállítják a monarchiát ? (BÉCS, febr. 21.) A Neue Freue Presse mun­katársa úgy tudja, hogy a leszereléssel kapcso­latosan figyelembe véve az osztrák haderő törpe voltát, meg fogják engedni, hogy a kis álla­mok Ausztria, Magyarország és Bulgária is felfegyverezhessék magukat. Az angol memo­randum alapján javasolják, hogy Ausztria lét­száma harmincezer főről hatvanezerre, Ma­gyarország engedélyezett hadilétszáma pedig harmincötezerről hetvenezerre emeltessék föl. Bécsből jelentik egyébként, hogy a statárium •vinni ms ii M Dnnciltnm iei «1 O fTL'rríí

Next

/
Oldalképek
Tartalom