Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-18 / 39. szám
KtUTlUtSSG Vasárnap, 1934. február 18, ,} L& Heine (rémet ar eddig ismert szépltó- szerek között a legsikerültebb. A korral járó ráncokat megelőzi és eltűnteti A iótársaságbefi nők körében elismert az epidermis e jótevő szerének hirneve. „La Reme des Cremes“ <A krémek királynője; az arcbőr valóságos alapeleme es elérhetetlen összetételével megteremtette nimbuszát. Még ma próbálják ki e csodás krémetmp** f* % LJ PARK K PARK ÍukIoÍóJL StyámulloJjcL ÁJrottl a laip 710Í! tu» rtf1t »myrrma-i-irrirrr»» »'rtrmrmnrrry» »mrrw-y«-»-yVinr>-- Ikrek az irodalomban Lude Reinhardt könyve: „A Pőku és Vértessy László könyve: ,.ÉIetre-Hala>ra“ egyik aradi lapiársunk ingyen , regénytárában, melyek szóróI szóra megegyeznek — (Cluj, február 17 ) Az 1933-as év ngylátszik i a plágiumvádak esztendeje volt- Regényekkel, színdarabokkal, versekkel stb- kapcsolatban elég gyakran került a sajtóba az a pikáns „szenzáció“- Nem. szívesen ioglalkozunk efféle kérdésekkel, de a tisztogatás nem árt, sőt kötelessége a sajtónak, ha erre meg is van a komoly oka és alapja. Ezúttal a „Friss Újság Ingyen Regénytál a' került különös és tisztázandó helyzetbe. A nevezett lap az elfogadott és szokásos módszer szerint szintén ingyen regényekkel kedveskedik olvasóinak- Természetesen minden lap a maga ízlése és elvei alapján választja meg a közönségnek nyújtandó olvasni valóit A Friss Újság ugy találja, hogy a romániai magyar kultúrát ugy szolgálja a legjobban, ha „bűnügyi regény"-1 nyújt olvasóinak. A detek- tivregények ismert és bőven csörgő fajtájából, ami eléggé izgatja a fantáziát és érzékeket, ha nincs is különben ezeknek sem irodalmi, sem komoly szellemi, pláne etikai értéke. A fontos az, hogy a lap reklám céljait minél jobban szolgálja. így került a lap olvasói kezébe az 1933. évi könyvajándék, amelynek teljes cime: „Életre-halálra Irta: Vértessy László Bűnügyi regény Friss Újság Ingyen Regénytára.“ 1933. A szokásos és előirt impresszium, hogy ki adta ki, milyen nyomdában és hol készült, tér mészetesen hiányzik. Aki az ilyen jellegű könyveket is számon minden versenyen fölUlólió fi való li homespun uri és női uivat- I szöveteket készít és önköltségi áron g elad a Sf DOIIBRIA 1 HÁZISZÖVÉSZET Egyedüli elárusítóhely*: CLUJ, Bratianu uca 51 szám. szokta tartani, nem nehéz kitalálni, hogy az „Életre-Halálra" szóról-szóra, betüről-betüre azonos Lucie Reinhard „A Pók“ c. detektív- regényével, amely a Milliók Könyvének 247 száma koppén Ladányi István fordításában jelent meg a budapesti Singer és h olfncr Irodalmi Intézet R. T■ kiadásában és 20 fillérért, illetve 8 lejért „Kapható mindenütt“ és a szájiz csináló beharangozás szerint „a bűn és az igazság keskeny mesgyéjén játszódik le Lucie Reinhard regénye“' Az első bosszúságból felocsúdott olvasó elkezd kombinálni: Ki irta hát ezt a könyvet? Lucie Reinhard-e vagy Vértessy László? Ha Lucie Reinhard irta, akkor miért teszi oda a Friss Újság, hogy „Irta Vértessy László*, akár ipszilonnal, akár anélkül- Ha Vértessy ur irta, akkor miért kellett magyarból magyarra fordítania Ladányi István urnák? Ha „A pók“ a cime a könyvnek, akkor miért „Életre-Halálra' a cime és ha „Életre-Halálra" a cime, akkor miért „A Pók“ a cime.? Ha a Friss Újság megszerezte Singer cs Wolfnertől a könyv kiadási jogát, akkor miért kellett újra keresztelni a könyv cimét, eltüntetni szerzőjét, fordítóját és Vértessy László ur önálló irói alkotásának feltüntetni és igy „gazdagítani“ az Erdélyben magyar nyelven megjelenő „müvek“ szamát? Ha — tegyük fel Singer és Wolfner óhajtotta a „Milliók könyve“ számára megszerezni azt a nem túlságosan értékes müvet, miért nem adta ki Vértessy László neve alatt, ha tényleg ő irta? Élő személy-e Vértessy ur, vagy nem? Ila élő személy, miért tűri, hogy irói és emberi reputációjával visszaéljenek? Ha apokrif név, akkor mit szól hozzá Lucie Reinhardt és Ladányi István nr, akinek „kitűnő fordításában került a Milliók könyve olvasó •,óborának kezébe“. Van szerzői jogvédelem. Miért nem él vele egyik fél se a másikkal szemben! Mit szól mindezekhez Singer és Wolfner, Lucie Reinhardt, Ladányi István ur, másik részről Ver- trssy László ur, a Friss Újság vezetősége és a „Friss Újság Ingyen Regénytára?“ Végül mit szól hozzá a közönség? Olyan kérdések ezek, amelyeknek megfejtése felér egy normális keresztrejtvény megfejtésével. Magunk részéről e kérdéseket néhány felbátorodott o]vn=ő kedvéért tesszük fel. Kifestetem a lakásomat... Lakásomban szétnézve, szomorúan állapítom meg, hogy. az egy cseppet sem ragyogó- Hiszen takarítok eleget egész nap s vadászok a pókhálókra elég nagy kitartással, de azért a falak szemrehányó poros szürkeséggel tekint- getnek le rám. Hát jól van na, bánja a kutya, inkább lemondok a tervbevett uj cipóról és kifestetem a lakásom. Az ebédidő alatt oda szólok buzgón evő férjemnek. — Nézze drágám, ki kellene festessük a szobákat, már öt éve nem voltak felújítva és ma már olyan füstösök. A férjem szórakozottan feleli: — Csináljon lelkem, ahogy jónak találjaÉn el vagyok ragadtatva, hogy nem találok ellenzésre és most már tervezgetni is kezdem, milyen legyen az uj festésPár nap múlva megkérdezem: —- Mondja fiam, beszélt maga a festővel? A férjem rám mereszti a szemeit s csodálkozva mondja: — Hiszen nem is mondta, hogy beszéljek i-ele?! — Hát nézze, ez igaz, de ha a múltkor nem is említettem, szóbakerült most és legyen szives hívja el, hogy megbeszélhessük vele a dolgot. — Majd elhívom... ígéri a férjem és én türelmesen várni kezdek. Hetek múlnak el, de a festő csak nem jelentkezik■ Már valamivel hangosabban kérdem a. párom: — Mikor jön már a mázolóV. O ugyanazzal a türelmetlenséggel a hangjában feleli: — Már szóltam neki többször, de most máshol van elfoglalva. Majd a jövő héfen... Erre én várok a jövő hétig. Mikor elunva a hiábavaló várakozást, megint említem, az emberem csak fejébe nyomja a kalapját és elrobog. Napokig nem beszélünk. Végre a férjem egy nap, megunva az otthoni feszült hangulatot, ragyogó arccal tolja be maga előtt a festőt. — Na feleség, itt van, látod elhoztam neked. A festő megtekinti a lakást, számolgat magában és végre kirukkol, hogy mielőtt megkezdené a festést, előlegre lenne szüksége, hogy anyagot tudjon vásárolni. Megadjuk az előleget s még az nap az összes szobákból kirakom a bútort a folyosóra. Másnap a festő el is jön az inasával együtt. Lekaparja a régi festéket a falról és tovább áll. Én várom, csak várom, de bizony az nem jön vissza. Kétségbeesve rontok hazatérő uramnak: — Na látja lelkem, csak lekaparta a falakat s most itt hagyott, elment az előleggel együtt— Ho, hó, felség, az nem leheti... s a lelkem a festő felkutatására indul. Megtalálja egy másik háznál, amint ott is javában kapvrgálja a falakat. Vissza akarja hozni, igen ám, de az asszonyság, akinél utólag vállalta a munkát, nem engedi Na, nincs mit csináljunk, várni kell- S napokig kint lakunk a folyosón, a bútorok összevisszaságában. A férjem végre általam alaposan felpiszkálva, a szomszédvárosba utazik s magával hoz egy idegen szobafestőt. Ennek, a munkája kétszer annyiba is került, de végre vissza költözhettünk modern spriccolásu szobáinkba. Nagyon el voltunk ragadtatva, lakásunk egyszerre kiemelkedő szépségétől, amikor a postás egy levéllel bekopog az ajtónkon. Férjem ' alig olvassa el a levelet, mindjárt átnyújtja nekem. Én szinte félájultan olvasom: „Hivatalból áthelyezve, egy héten belül foglalja el uj állását.“ Tehát azért hízelegtem, tomboltam, hiszté- riáskodtam hónapokon át, hogy most, mikór a lakásom rendbe lett szedve, pár nap alatt oda is hagyjam... Szalánezy Erzsébet. ü fi* fiúsra garasai* “J és hasznát» álla- ■* *-53*»1**5™ púiban, úgyszintén ft ......... . I so&ssoFosIfégépek I és azok kellékeinek legolcsóbb beszerzési forrása. § KarjnáM irérépeket jóóron ve zek. írógépek MEGŐRZÉSÉT FEDEZETTEL vállalom. A. FifSSíLER ANTAL. Irógépszaknz’et Cluj, Regina Mária ucca 9. szám. — Telefon 4—93.
