Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-17 / 38. szám

Szombat, 1931 február 17. KtlFTtOrSltG mmmmmmmwmmmm hosszabb tanácskozást folytatott Bart- hanval. Nemzetközt rendcsinálást sür­getnek a franciák is és egyes francia lapok szerint, szükség esetén, nem sza­bad visszariadni az együttesen elhatá­rozott nemzetközi megszállástól sem. Bécsi jelentések szerint a kormány ma dél­után 4 órakor ül össze, hogy megbeszélje a továbbiakat. A kormány körében az a felfogás, hogy a munkásságot nem szabad büntetni, csak a vezéreket kell felelősségre vonni. A minisz­tertanácson szóba fogják hozni az alkotmá- nypzó nemzetgyűlés összehívásának tervét is. A rend Bécsben ma már teljesen helyre állott, az iskolákban holnap ismét meg­kezdik a tanításokat. Hivatalos jelentés szerint az áldozatok számat eltúlozta a sajtó, mert Bécsben legfeljebb*400 embert lőttek agyon és vidékeken sem többet Az angol sajtó ellenben a halottak számát háromezerre becsüli. Körülbelül háromezer embert tartóztattak le, akiket megüresedett gyár és kaszárnya helyiségben helyeztek cl. Legújabb statisztika szerint 150 gépfegyvert, 800 más fegyvert és igen nagyszámú hadianya got szedtek össze. A zendülés leverése után mindenütt megkezdődött a községi házak át­kutatása. A fegyver-beszolgáltatást maguk az asszonyok végzik. Stahrliemberg; hadat üzen Ammfe-ldi jelentés szerint eltemették Heimwehr egyik elesett vezérét és temetéséi) St-ah rhemberg herceg mondott beszédet. E beszéd politikai jelentőségű, mert visszatük- rözteti a Heimwehr álláspontját. Stahrhemberg beszédében nem csupán a szocialisták ellen for­dult, de kárhoztatta bizonyos polgári pártok, így a demokratáknak és a keresztényszocialis­táknak a magatartását, akik lehetővé tették, hogy Ausztriában a szociáldemokrácia fel­lendüljön. A gyászbeszéd nyílt vádbeszéd volt Schlegel keresztényszocialista tarto­mányfőnök ellen, aki Stahrhemberg szerint egyedül felelős, hogy a szocia­listák egyáltalában fegyverkezhettek. Ezek a demokratikus politikai alakulatok többé nem térhetnek vissza — mondotta Stahrhem berg — és Schlegel folsöausztriai tartomány­főnök is nagyon helyesen teszi, ha a leggyoi sabban elvonul posztjáról. Általában véve megállapítható, hogy a Heimwehr és a nem- zetiszoeialisták között csak Ausztria önállósága kérdésében vannak nézeteltérések, de merev el utasító magatartásuk polgári demokráciával és liberálizmussal, szemben egy és ugyanaz. A jelek szerint nem lehetetlen, hogy a Heimwehr és a keresztényszocialista párt kő tóit kerül most kenyértörésre a sor és Stahr­hemberg föléje fog kerülni Dollfussnak, aid bizonyára nem így képzeli el az osztrák poli­tikai helyzet kialakulását. A román sajtó érdekes kommeutárjai rA román sajtó meglehetős ideges han­gon ir az osztrák eseményekről. Figyelmez­teti az utódállamok külügyminisztereit, hogy legyenek résen. A Romania Noua sze­rint Csehszlovákiában izgatott hangulat ural­kodik és attól tartanak, hogy Olaszország és Magyarország meg akarja szállni Ausz­triát. A cseh külügyminisztérium az állító­lagos veszéllyel kapcsolatosan már érintke­zésbe lépett a belgrádi és bucureşti kormá­nyokkal és meghatalmazott miniszterei el­járták a nagyhatalmaknál is. Az Adeverulban Az ausztriai események következményei cimen Brenisteanu foglal­kozik a polgárháborúval. Többek között, ezeket Írja: — A bécsi harcok a háború utáni legsú­lyosabb problémát dobták felszínre. Követ­kezményei pedig kiszámíthatatlanok és annyiban bennünket is érdekelnek, ameny- nyiben szó lehet egy osztrák-magyar meg­egyezésről, vagy egyesülésről. Ez viszont a gyakorlatban Németországot, vagy Olasz­országot jelentené. Ha megértjük mindezt, azt is tudnunk kell, hogy a bécsi munkásság nemcsak a szabadságjogokért, Ausztria füg­getlenségéért és az európai civilizációért küzdött, hanem távolról ugyan, de Románia súlyos érdekei mellett is harcolt. A Luptaban Fagure Emil, a lap főszer­kesztője kommentálja az osztrák polgárhá­borút. A vezércikk ezt a cimet viseli: „Né­metország“ a Duna völgyében. — Dollfuss ur budapesti látogatása al­kalmával, mely alig egy héttel ezelőtt tör­Gyakorláti Gazdalexikon 102 tagból álló szerkesztőbizottság mun­kája. Az összes gazdasági ismeretek és a kapcsolatos összes tudományok tárháza 2 hatalmas 4Cfín n irtot rengeteg képpel kötet lüUU UlUdI diszkötésben 420'- lej. a korábbi 1,0JO lej helyett. — Utánvétté) portó 40 lej. A pénz előzetes beküldése esetén portómentesen azonnal szállniuk­Azonnal rendelje, amíg el nem fogy a Keleti Új­ság kiadóhivatalánál Cluj. etr, Baron L. Pop 5 sz tént meg, tárgyaltak a Dunamedence paci­fista újjáépítéséről. Mi teljesen jogosnak tartjuk a „Le Temps“ kérdését: Vájjon, mi­lyen természetű Magyarország semleges ál­láspontja Ausztria függetlensége ügyében, amikor ismeretesek Budapest és Berlin kapcsolatai" — A kitűnő francia publicista és diplo­mata d’Ormesson Vladimir félretéve1 min­den formalitást és melléks mpontot, meg­húzza a vészharangot, kijelentve, hogy Ausztria ügye a háború utáni politika leg­súlyosabb problémája. Vladimir d’Ormessou szerint Németor­szág dunai hatalmi kiterjeszkedése, amely­nek Ausztria függetlensége lenne az ára, igen súlyos következményekkel járna. És mégis a kormányok csak beszélnek, de sem­mit sem csinálnak akkor, amikor Ausztria megszüntetéséről és Németország duname- dencei expanziós politikájáról van szó. Fagure ezzel fejezi be cikkét. — Amikor a kormányok közbe akarnak lépni a nemzetközi katasztrófa elkerülése érdekében, Offenbach puskásainak a hely­zetében lesznek. Starhemberg rövid diktatúrát akar. (Bécs, február 16.) A statáriális eljárá­sok egyelőre szünetelnek, ami nem jelenti azt, hogy adott pillanatban ismét össze nem gyűlnek a rögtönitélő biróságok. Londonból Í ’elentik, hogy Starhemberg nyilatkozott a )aily Mail munkatársának és kijelentette, bogv szerinte : rövid diktatúra volna a leghelye­sebb Ausztriában. Németországgal meg kell találni a megegyezés lehe­tőségét. Jelenleg nem lehet szó ar­ról, bogy Németország és Ausztria egyesüljenek, mert ebből háború lenne. A nemzeti szocialistákkal együtt lehet mű­ködni, bennünk meg van a jó akarat, de hogy miniszteri tárcát kapjanak, arról szó sem lehet. Meggyőződésem egyébként, hogy Hitler diktatúrája nem lesz tartós Német­országban. Bécsből jelentik, hogy a rendőrség Linz­ben felfedezett egy földalatti folyosót, amelv lehetővé tette, hogy a köztársasági védőrség hol itt, hol ott bukkanjon föl meg­lepetésszerűen, Bécsből ma kiutasítottak egv hollandi és egy csehországi lap munka­társát, mert a kormány szerint, az igazság­nak meg nem felelően informálták a sajtót. Minden versenyen fölUlálló való i! taomespan úri és női alvat- szö veteket kész it és önköltségi áron elad a DOIVIBRIA HÁZISZÖVÉSZET Egyedüli elárusítóhely s CLUJ, Bratianu ucca 51 szám. A Magyar Színház szezonnyitó előadása Bus Fekete László: „Több, mint szerelem" Bus Fekete László iita s a budapesti Víg­színház mutatta be nagy sikerrel ezt a „pesti“ fémjelzéssel ellátott vígjátékot. Az idei szín­házi évad legnagyobb sikere fűződik a darab­hoz, amelynek hamis romantikája a cluji bemutatón sem tévesztette el hatását. A Magyar Színház szerencsés előjelek mellett kezdte meg ezzel a tömegcikkel pár heti távol­iét után cluji színházi szezonjának foly­tatását. Telt ház, állandó kacagás és a kielégí­tett jókedv ré gnem látott fénye minden arcon Az egyik felvonásközben megszólít egy úgynevezett müveit, könyveit jó ízléssel válo­gató ismerősöm: — Mit szól ehhez a giccshez? — kérdezi És lekicsinylő hangsúlyában benne van a darabról alkotott véleménye. A következő felvonásban egy közhely­szerűen puffanó viccnél véletlenül a jó köny­veken elkényesedett ismerősömön akadt meg a tekintetem. Az arca harsogó kacagásban széle­sük és rázkódó teste kéjesen lubickolt abban a matériában, amit az imént még mocsárnak jellemzett. Ezen a hatáson dől meg minden irodalmi sznobságba csomagolt elmélet. Bus Fekete László nem játsza ki magát Pirandellónak. ő egyszerűen Bus Fekete László, a Szinbázj Élőt termékén táplált nagy közönség színpadi író­ja, aki leplezetlen nyíltsággal kölcsönkéri és felhasználja a legkelendőbb és legolcsóbb roman­tikát, megfűszerezi viccekkel, leönti egy kis érzékeny szósszal és feltálalja a kasszadarabot. Az előadás kifogni talan. Nem vagyunk hozzászoktatva ilyen pergő, összevágó összjá- tékhoz. Úgy látszik Bus Feketét nagyon meg­becsülik a színháznál. Az illúzió hiánytalan. A szerepek jó kézben vannak, a kiállítás kül­sőségei is gondos előkészítésre vallanak. Ke­gyeltebb fiú itt ez a Bus Fekete, mint Shakes­peare. De viszont halasabb is. Mihalik doktorkisasszonyt Ligeti Margit játszotta. Tisztán, az egész nézőteret betöltő csengéssel beszél. Példaadó haninditása van. Arca, mikor mosoly önti el* szinte süt, olyan meleg. Ebben a szerepben levetette minden feszélyét a játék és a színpad iránt és közvet­len kontaktust teremt az egész nézőtérrel. Csak a járásának, a mozdulatainak kell még fel­oldódnia lágyabb ritmusba. Ugylátszik a cluji Magyar Színház nem vesztette el szinésznevelő hivatását. Erre vall Vas Piri és Mihálkó Gizi meglepetésszerü szereplése. Közvetlenek és üdék. Már finoman és tudatosan poentirozni is tudnak és főleg hibátlanul illeszkednek bele a vígjátéki tónus­ba és mesterségbeli titkaiba a színjátszásnak. Tóth Elek természetesen mesteri egy fé'.- szeg, szórakozott, csupa szivjósággal telitett professzor figurájában. Kár, hogy a szerző el­túlozta a szerep eredeti megformálását s egy fővárosi egyetemi tanár alakjának felfogását egy nevezőre hozta egy falusi naiv plébános alakjával. A darab többi szereplői: Miklósi Margit, Ba'ézs Samu, Tompa Béla, Tompa Sándor, Rajnai és a legkisebb epizód szerepek alakitói a sikert szolgálták. A szezón első sikerét. (—.) P. Romano?: Három pár selyem harisnya A mai orosz élet megdöbbent sen őszlate ábrázolása, az orosz közéeoszt ily tragikus regénye. Ara kötve 60 tej. Kapható a Ke éti Újság kiadóhivatalánál Clui Baron L Pop ucca 5. vidékieknek a oénzéslOlej portó előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom