Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-16 / 37. szám

Péntek, 1934- február 19. KnsnUjsxG * A vizmitigazgatösúg újabb, meg újabb terhekkel sújtja a lakóssúgot Nemcsak a vízóra drága, de a felszere- lés költségei is megfizethetetlenek — A zöldségtermelést is megnyomorítják — Az intevimdv*bizottsúg figyelmébe — (Claj, február 15.) A Magyar Párt helyi tagozatá­nak legutóbb közzétett felhívására rţap-nap után töms- ? eten < meznek panaszok éppen a külső városrészek szegény lakói részéről. Ezekből a panaszokból világlik ki legjobban, hogy mit jelent a gyakorlatban az uj szabályrendelet. Annak idején hiába hivta fel a párr- tsgozat memoranduma a városi tanács figyelmét az akkor még tervezet várható súlyos következményeire. Most az tan a gyakorlati alkalmazás fogja kiprovo- ké.lni az olyan rendelkezések megváltoztatását, ame­lyek époen a legszegényebb emberek katasztrofális megterhelését jelentik. Vízórát tesznek, ahová akarnak, felszámítanak a vízóra elhelyezésére szolgáló aknáért 2880 lejt, amit egy hivatásos iparos 1200 lejért elkészítene, megfizette­tik a vízóra árát és betetőzésül a szabályrendelet jóvá. hagyásának utolsó stádiumában, a minisztériumnál, a vízmüvek igazgatóságának, valamint a városi tanács­nak megkérdezése nélkül az igazgatók közbenjárására beiktatnak egy uj rendelkezést, amelynek értelmében a szoba-konyhás kis ház nyomorult lakója a két he­lyiség után járó 240 lej évi vizdijon felül a „vizóra kar­ban tartásáért" még 180 lejt kell hogy fizessen, 75%-al többet, mint amennyit a viz alapára szerint fizetnie kellene. Vannak uccák, amelyekben a csatorna lerakását megkezdték, de be nem fejezték, mert az uccai nyelő aknákat nem készítették el, amelyek hóolvadás, eső­zés idején felgyülemlő vizet levezessék és az ilyenkor sártengerben járó polgárságtól a csatorna-dijat mégis követelik. A fogyasztható 18 köbméteres mennyiség a kishá­zakban összezsúfolt lakosoknak nem elegendő, a nagy lakásoknak igen és így a nagyon drága 6 lejes vizet a külvárosi szegény emberek fogják fizetni. Az uj szabályrendelet szerint a vizmü igazgató­sága köteles lett volna az év elején minden háztulajdo­noshoz kirovást kézbesíteni, amelyben felsorolja a ki­rovás alapját képező egységek számát és a számítható dijak összegét. Ezt a kötelezettségét nem teljesítette, hanem csalt küldi a havi számlákat, anélkül, hogy számadásának ellenőrzésére az előbbi módot megadta volna s nemfizetés esetén eszközli a behajtást, amikor kirovás hiányában erre joga még nincs. Az uj szabályrendelet majdnem egészében sérelmes a városunknak gazdaságilag teljesen tönkrement lako­sai részére, mert túlméretezett erőszakolt városfejlesz­tést szolgál a pénztelen munkanélküli lakosok bőrére. Ezek az állapotok orvoslást sürgetnek. A jelenlegi in- terimárbizottság figyelmét mindezekre azzal hívjuk fei, hogy a polgárság nyugalma és az igazság érdeké­ben sürgős intézkedések megtételével igyekezzék a helyzeten javítani. A Magyar Párt memorandumban is felterjeszti az uj szabályrendelet elviselhetetlen aérel- meit az illetékesekhez. A polgárságot pedig ismételten figyelmeztetjük, hogy minden sérelmes intézkedés el. len 10 nap alatt kell fellebbezni. Felvilágosításokat díjtalanul ad a pártiroda. im»!MM♦>♦>!»«♦ >C ■>»«>«»♦» a valódi KOPROL hashajtó csokoládé. KülsB formájában egyszerű és mégis oly sokol­dalú és alapos hatású. Nagyon sok hashajtót eredménytelenüt használunk. Az egyetlen elis- ímerten kipróbált hashajtó cso­koládé volt és marad: a Koprof. Emésztési zavarainak riad je­leire használjon azonnal Koprol hashajtót, amelynek vértin-, titd hatása is van. Az eredméay meglepd lesz. Ha Koprolt vásárol vigyázzon arra, hogy minden tablettán rajta legyen a felirat és utánzatokat, mint teljesen értéktelent utasítson határozottan vissza. Hogyan lehet a városi zöldségtermelést kJ pusztítani? Stere Constantin ellen újból felelevenítették a hazaárulás! vádat Ha valakinek 500 négyzetméter területű kertje van, évente ezután 1020 lej vízdijat fizet. Ily alapon egy holdra 11.700 (!) lej vízdíj esik. Hiába van ásott Uut- juk közelebb, azt joguk van betömni, vagy csinálhat­nak vele, amit akarnak, az ég csatornái a nyár min­den napján bőségesen onthatják a vizet, izzadhat sz egész család kora tavasztól késő őszig látástól vaku- lasig, mert a vízmű igazgatói úgy látják jónak, hogy a főid tulajdonosa fizessen 11.700 lejt, esetleg adja oda egesz termését, akár kell neki víz, akár nem. Ezen a rendszeren változtatni kell, mert végtére annak a földnek a hozamából vetőmagot is kell venni, adót is kell fizetni, sok egyéb kiadást kell fedezni és a munka ellenértékeképpen még élni is kellene. Vala. hogy így volna igazságos és nem úgy, hogy az a puszta tény, hogy valakinek megművelhető földje van, ellen- értéit nélkül oly horribilis büntetés kiszabására jogo­sítson fel bárkit is. A marhát és disznót tartó gazdáknál a viz- és csa­torna dijat nem a darabszám után kell fizetni, hanem az istálló és az ól méretei szerint. A vízműnek mind­egy, hogy van-e és hány állata valakinek, de ha van istállója és óla, akkor fizetnie kell a leszegényedett háztulajdonosnak. Milyen módszerek súlyosbítják még tovább a helyzetet? (Bucureşti, február 15.) Az „Universul“ leg­utóbbi számában éles támadást intéz Constan­tin Stere, az ismert besszarábiai politikus ellen, aki elnöke is volt a nemzeti-parasztpárt besszarábiai tartományi szervezetnek s aki ez­úttal nem a képviselőházban fog szerepelni, mert a jog szerinti szenátorságra optált. A lap súlyos vádakkal illeti és azt Állítja, hogy Stere 1917 márciusában olyan megbíza­tással járt Berlinben, melynek értelmében a német vezető köröket arra kérte volna, járul­janak hozzá Ferdinand király detronisálá- sához­A lap felszólítja a szenátus katouatagjait, hogy semmiképpen sem (ürjék meg Sterének a szereplését. Majd közli Prcsan marsallnak a szenátus 1929 julius 20-í ülésén felolvasott nyi­latkozatát a következő szövegben: „Aminthogy a háború idején teljes felelős­séggel irányítottam a hadműveleteket és át- éreztem a helyzeti nehézségeket, éppen úgy most is teljes erőmből tiltakoznom kell az ellen, hogy a volt badseregparancsnok mellé egy becstelen ember kerüljön, aki a mi szent ügyünknek nagyon sokat ártott. Az a propa­ganda, amit a „Lumina“ cimíi lap kifejtett és aminek termékeit a lövószárkainkba dobták, kemény napokat jelentettek, hiszen fegyverle­tételre szólították fel katonáinkat.“ Presan marsai! 1929-ben arra kérte a sze­nátust, hogy zárja ki kebeléből Sterét. Drága ára volt a magyar nőtázásnak Fogházra Ítéli magyar legények A külvárosi részek javára sikerült annakidején ki­vívni, hogy azt az időpontot, amikor a vízvezetékkel ellátott uccák lakói telkükre a vezetéket bevezetni kö­telesek, a városi tanács majd a gazdasági és a kere­seti viszonyok figyelembevételével fogja rendre meg­állapítani. A bevezetési kötelezettség enyhítésére elért rendelkezést a vizmü igazgatósága úgy kerüli meg, nogy nemcsak vizet nem ad az illető uccák lakóinak, az átmeneti időre uccai kutak felszerelése által, hanem ellenkezőleg a meglevő kutakat is leszerelte és ugyan­akkor egész vizdijat hajt be könyörtelenül olyanoktól, akik a vezetéki vizet egyáltalában nem használhatják. Ezzel akarja kényszeríteni a polgárokat, hogyha meg akarnak szabadulni egy ellenérték nélkül fizetett sú­lyos adótól, 8000—10,000 lejes költséggel a vezetéket be­vezessék olyan időben, amikor erre a költségre egész házuk reá mehet. így sikerül a kijátszása annak a rendelkezésnek, amely szerint a városi tanács jogosult eldönteni, hogy mikor lehet a polgárságtól a bekötések eszközlését anyagi romlása nélkül megkívánni. wmíMm&'zaamKBsmm mvwMrninir'í "»^rifiEg.^iinr'HiMHi ftlincs rossz üzlelmenel, ha a Keleti Újságban híreiét (Cluj, február 15.) Âlîamellenes izgatással vádolt falusi legények állottak ma délelőtt a törvényszék harmadik szekciójának Dunca tanácsa előtt. A vádirat szerint Gergely Jó­zsef, Gergely János, ötvös István György, Munge János és Baki István lunadesusi legé­nyek még az elmúlt év junius 26-án meglehe­tősen beboroztak egy táncmulatságon. A tánc­mulatság végeztével a legények összefogóztak és magyar hazafias dalokat énekelve vonultak végig a falu főuccáján. Több román legény­nek, főleg pedig a csendőrőrmesternek qem tetszett az, hogy a legények ittas állapotukban magyar nótákat énekelnek és kérdőre vonták őket. Vitatkozás keletkezett, amelynek hevé­ben a legények állítólag szidalmazni kezdték előbb azokat az egyéneket, akik hangulatukat korlátozni akarták, majd később a csendőrségi jegyzőkönyv szerint a román államot. A ma megtartott tárgyaláson egymásután hallgatják ki a legényeket, akik elmondják, hogy egyáltalán nem emlékeznek arra, hogy használták volna a sértő kifejezéseket. Tény az, hogy énekeltek magyar nótákat, de azok inkább katona nóták voltak, amit annak ide­jén katonáskodásuk alatt is énekeitek a ka­szárnyában és soha sAmmi bántódásuk emiatt nem volt. A tanuk egyrésze megerősíti a legények vallomását, azonban a többi tanuk, — közöt­tük a feljelentők — oda vallanak, hogy a le­gények valóban szidták a román államot, Ciciugudeanu ügyész vádbeszéde után a bírósági tanácskozásra vonul vissza, majd rö­vid szünet után hirdeti ki határozatát, amely szerint Gergely József, Gergely János és Munge János legényeket 2—2 hónapi elzárásra és 100- lej pénzbüntetésre, Ötvös Gergely íst- vást és Baki Istvánt 1—1 hónapi elzárásra Ítéli. A törvényszék határozata ellen, úgy a legények, valamint az ügyész fellebbezéssel éltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom