Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)
1934-02-16 / 37. szám
4 KFimüjsm Wén m, mt feünmr m Br. Wesselényi Miklós előadása a történelem erővonalairól ÓVAKODJATOK ES VÉDEKEZZETEK BELELEaEZVE zx . y&Wb vbSnujSsf 41,11 Rr"üifíuA°,K A DOBOZ FAC SÍM ILI 5 kapható minden gv-ögyszebtasban Az; iE Mi IC ic millaós pere állam ellen a Kun Kocsárd- fféle fclMmiyesiskola miatt A tárgyalást nem farfolfálc meg, mert az állami ügyvédnek a minisztérium nem küldötte el az iraicsomói — ,Ak nem tart a kor szellemével, az a z események kialakulását legfeljebb késlelteti, de meg nem akadályozhatja 1“ (Cluj, február 15.) A róm. kath. nőszövetség helyiségében br. Wesselényi Miklós rendkívül érdekes előadást tartott „A történelem erővonalai“ cim alatt. — A történelem dinamikai erővonalainak elmélete, — mondotta, — mely a legújabb u. n. metafizikai történelemfilozófiának egyik terméke, abból indul ki, hogy a világtörténelem menetét, helyesebben az egyes események révén a különböző korszakok politikai fejlődését, tehát a szorosabb értelemben vett történelmet, bizonyos időkben bizonyos eszmék befolyásolták, melyek dinamikai erővel hatottak a történelemre és a fejlődés irányát és elveit időről-időre megszabták. Ezek az irányok, vezér- motivumok, „erővonalak“, mivel a fejlődést és kialakulást mindig nyílegyenesen haladó vonal irányként jelzik és az erővonalak „dinamikaiak“, mivel a mozgásban lévő dinamikus történelemre dinamikai erővel hatnak. Ennél az elméletnél csakis az u. n. aktiv történelem jön számításba, tehát csakis politikai és ezzel összefüggő közgazdasági stb. kérdések és nem miként azt más elméleteknél látjuk, kulturális és egyéb tényezők. Végül pedig csak azok az eszmék jönnek figyelembe, melyek a nekik megfelelő korban, az akkori egész müveit világot befolyásolni tudták és a fejlődés irányát egységesen megszabták. Mindezek az eszmék fejlődnek egészen addig, mig kiélik magukat, vagy pedig egy külső hatás alatt összeomlanak, mikor is azt itt keletkezett zűrzavarból egy uj, felfelé törő erővonal támad. Eszerint a világtörténelmet a különböző eszméket képviselő erővonalakkal grafikailag lehet ábrázolni, mégpedig egy lépcsőzetes grafikon alakjában. A konstruktiv, vagyis fejlődést jelző erővonalak függőlegesek, a destruktívak, illetve hanyatlást jelzők vízszintesek. A római birodalom előtti idő az első (vízszintes) vonal, mely időben nagy, nemzeteket átfogó gondolatok még nem voltak. Erre következik a római birodalom, mint első felfelé törő erővonal. A római birodalom sem volt ugyan még egy eszme, de kétségtelenül az akkori müveit világot politikailag és gazdaságilag egységbe foglalta. A római birodalom kiélte magát és összeomlott. Ekkor megszületik a kereszténység gondolata, mely az egész középkor történetének fejlődését befolyásolta. A kereszténység egysége megtörik a reformációban és az akkori káoszból megszületik az államfői abszolutizmus gondolata, moly a XVII. és XVIII, század első felének történeté' befolyásolta. (Fénykora Franciaországban XIV. és XV-ik Lajos alatt.) Az abszolutizmus' megdönti a francia forradalom. Ennek eszméi bői keletkezik a nacionalizmus, mely viszont az egész XIX-ik század történelmi fejlődését irányítja. A nacionalizmus elbukik a világháborúban és ebből az összecsapásból születik meg az internacionalizmus gondolata, mely a jelen erővonala és mely erővonalnak most a kezdetén vagyunk. Mivel az internacionáiiz- mus erővonala még csak a fejlődés kezdetén van, ezért teljesen konkrét adatokkal lehetetlen alátámasztani, de a pillanatban uralkodó erős nacionalista irányzatok és politikai események még nem bizonyítanak az elmélet ellen. A világtörténelem kialakulásának mint kozmikus tényezőnek megvannak a maga matematikai pontossággal feállitott törvényei, melyek szerint minden nagy akciót reakciók követnek. Minden felfelé törő erővonal pályája kezdetén az előtte lévő felfelé menő erővonalnak a reakciós hatása alatt áll és igy a fejlődés csak altkor indulhat meg, midőn ezeket a reakciókat vagy legyőzték, vagy önmagukban összeomlottak. A római birodalom, hogy világ- pozicióját biztosítsa, meg kellett küzdjön a punokkal, a kereszténység eszméje egyszer fel kellett hogy szívja magába a népvándorlás barbár tömegeit, A katholicizmus és protestantizmus harcából keletkezett abszolutizmusnak reakciója volt vallási téren az inkvizíció, politikai téren a Iiberálizmus és a parlamen(Deva, február 15.) A dévai törvényszék első szekcióján az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, röviden az EMKE-nek igen érdekes és nagyfontosságu perét tűzték ki tárgyalásra. Ismeretes, hogy az agrárraform alapján kisajátították gróf Knn Kocsárd alapítványát és a hires földműves iskolának alig hagytak meg valami belsőséget és- földet. Ez ellen az EMKE a legfelsőbb agrár fórumig fellebbezett, azonban eredmény nélkül. Ismeretes az a körülmény is, hogy gróf Kun Kocsárd székely földmüvesiskoláját a román impérium bekövetkeztével szintén átvették. Bencze Imre akkori iskolaigazgató ugyan hivatkozott a szerződésekre és azt is kijelentette, hogy csak az erőszaknak enged, aminek aztán tényleg az lett a következménye, hogy az iskolát 1919 március 11, 19, 18 és 20-án felvett jegyzőkönyvek után 1919 március 29-én véglegesen átvették. Az iskolára vonatkozó szerződést amely 1891 január 17-ón kelt, az EMKE akkori tiszteletbeli elnöke, dr. Csávássy Gyula m. kir. jogügyi tanácsos, miniszteri megbízott, Bartha Miklós, az akkori EMKE alelnök és Sándor József, mint akkori titkár Írták alá az ajándékozó gróf Kun Kocsárdon kívül Fekete Máté és Jakab Mózsa tanuk jelenlétében. Az EMKE 1930 december 31-évei felmondotta a szerződést és kérte as államot, hogy az iskolát tárizmus első jelei, melyek akkor kezdenek Angliában kialakulni. A francia forradalom liberális eszméinek reakciója volt Napoleon és az ő örökét vette át Metternich és a Szentszövetség. Most pedig a nacionalizmus korszaka után az internacionalizmus erővonalának kezdetén egy nacionalista reakcióval állunk szemben, melyet a fasizmus, a hitlerizmus és a hasonló alakulatok képviselnek. Mint azonban a történelmi fejlődés során láttuk, a különböző reakciók mind meg kellett, hogy hajoljanak koruk felfelé törő erővonala előtt. Éppen ezért mondhatjuk, hogy ezek a nacionalista megnyilatkozások csak reakciók egy letűnt kor utórezgései és nem erővonaljeLÍegüek, mivel lényegük szembehelyezkedik a kor domináló eszméivel. A jelen erővonala az internaoionalizállítsa vissza az eredeti élő és holt leltárral. Az iskola átadása természetesen nem történt meg s emiatt az EMKE a jelenlegi perében kérte az államot az összes szerződésbeli kötelezettségeknek a teljesítésére és pedig 1919-től a kisajátításig legalább évenkint 10.000 lej haszonbér megfizetésére, a szerződés szerint 3746.04 forintnak a visszatérítésére, a Banca Naţionala, mint az Osztrák Magyar Banknak az utódja, fizessen vissza az EMKE-nek 2114.34 koronát, vagyis 1057 lejt és állítsa vissza az állam az iskola bolt és élő leltárát s amennyiben ezt nem tenné, úgy fizessen e leltár kártalanításaképpen 954.697 lejt, úgyhogy a Bartha Ignác dr. ügyvéd által beadott pernek az összege 1,024.258.20 lejt, vagyis több mint egymilliót tess ki. Az EMKÉ-t a február 13-ára kitűzött tárgyaláson dr. Martonossy György dévai ügyvéd képviselte, aki kérte a tárgyalás megtartását, ami annál is inkább indokolt volt, mivel már több Ízben halasztották el s az EMKÉ-től az adatokat Molnár Endre kurír hozta le erre az alkalomra. Az állam képviseletében megjelent dr. Conda Publiu állami ügyvéd azonban halasztást kért, mivel ugyan a minisztertől a felhatalmazást a képviseletre megkapta, azonban az iratcsomót nem küldték el, jóllehet február 6-án külön is megsürgette. így a per tárgyalását március 27-ére napolták el. mus, mely talán nagy küzdelmek és uj felfordulások árán is, de le fogja győzni ezeket a reakciókat és vezető szerephez jut. A másik alapgondolat, melyet az erővonal- elmélet által a világtörténelem ilyen szemlélete érzékeltetni szeretne, az, hogy a történelem matematikai törvényeken nyugvó kérlelhetett lenül logikus cselekmények láncolatából épül fel, mely cselekmények kialakulása rajtunk ti- vül áll. A történelmi események kifejlődését a tömeglélek és a tömegek pszichológiája által kitermelt vezetők határozzák meg. Aki tehát nem a kor szellemével tart, még ha az ellentáborban olyan kimagasló polcot is tölt be, az események végső kialakulását' legfeljebb késleltetheti, de nem akadályozhatja meg. Az érdekes előadás a hallgatóság figyelmét teljesen lekötötte.
