Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-14 / 35. szám

Szerda, 2934. február 14. KFLETrÜJJJTG s Goldis László és Pop C. István intim vallomásai az albaiuliai nagygyűlés történelmi eseményeiről J—■ —wsmmt Köztársaságot akarlak csinálni a oagyg u és román szociáldemok­rata vezérei — „Saját evangéliumának“ vaJoita haláláig Cold.s a nagygyűlés határozatait — Pjp C. István utolsó nyilatkozata a szoc.áldemokratak szerepéről 1912<ben készült el legelőször az albaiuliai hatá­rozatoknak a kisebbségek jogairól szóló pontja (Arad, február 13 ) Aradon mostanában a történelem temet és az 19Ü4-es év Erdély leg- ujabbkori történelmének meghökkent) sírásója. Mihali Tivadar dr. nyitotta meg a történelmi szerepet viselt erdélyi politikusok örökre tá­vozó sorát, őt követte az albaiuliai 1918-as nagygyűlés vezérkarának aikotmányozója, Goldis László dr. és nem titok, hogy hetek óta küzd a halállal a nagygyűlés egykori, ugyan­csak aradi elnöke, Pop C■ István is. A fenti három név egykor egyetlen egy politikai fron­tot jelentett, mig örök válásuk pillanatában három külön világot. Hogy mi minden történt 1918 óta, arra talán a legjellemzőbb fényt veti az a jórészt kulisszák mögött zajlott történet, amely ma már mint történelmi adalék érdemli meg úgy többségi, mint kisebbségi szempont­ból az országos nyilvánosságot. 1931 őszén történt, hogy a parlamentben heves vitájc zajlottak le afelől, hogy ki elnökölt ama 1918-as albaiuliai nagygyűlésen■ Pop C- István igényelte az örökös szenátorságot ezen a címen lorga professzor kormányától, s bár bebizonyította, hogy a tényleges elnök ő és nem Pop de Basesti volt, az akkori nemzetipárt elnöke, kérését a tudós történet-professzor par­lamentje nem teljesítette. Az albaiuliai nagy­gyűlés kulisszái körül egy év múlva újra fel- kavargott a vihar, amit Clopoţel Ionnak, a „Patria“ egykori felelős szerkesztőjének a szo­ciáldemokrata pártba való átlépése alkalmából tett nyilatkozata kavart fel. Az erdélyi román ujságszindikátus kitűnő vezetőegyénisége, ugyanis arra utalt nyilatkozatában, hogy az erdélyi románság csatlakozását ki­mondó albaiuliai nagygyűlést nem az erdélyi, közelebbről pedig az aradi komité készítette elő, Pop C. Istvánnal, Goidissal, Mihalival az élén, hanem a magyarországi szociáldemokrata párt két hazasiető tagja, Flueras János és J um anca József. A politikai szenzációnak szánt nyilatkozat, amely mintegy érzelmileg kívánta indokolni Clopoţel elhatározását, különösen Aradoi érintett érzékenyen két politikust: az aktiv po litikától akkor már visszavonult Goldis Lász lót, az Averescu-kormány volt kultuszminisz­terét és Pop C■ Istvánt, aki a legelső Vaidn- kabinet miniszterelnökhelyettese volt. Mind kettőjüket felkerestem akkoriban és mindket­ten egyforma elánnal reflektáltak a nyilatko­zatra. Pop C■ István szenvedélyesen nyilat­kozott: — Mi sohasem tárgyaltunk a régi mo­narchia szociáldemokrata vezéreivel — mon­dotta aradi otthonában —. de a román tagozat vezetőivel sem az albaiuliai gyűlésről. Aki is­meri és tudja, hogy mit jelent Alba-Iulia tör­Hlatild-Borvíz! EIŐpataki-Borvi? Romániának két ieglobb Insfos ásvány-* vize, - Kérje mlidentttt csakis ezeket a természetes ásványvizüket. 1 Főlerakat C!uJ és vidékére : Hamlet József, Clu], str. Paris 38. Kutkezetőség: Fleischer Gyiir^y, B aşovj t én elini és nemzeti szempontból a románság­nak, az természetesnek kell, hogy találja, hogy erről az internacionális jellegű politikai párt­tal nem beszélhettünk. Igaz viszont, hogy a szociáldemokrata párt román tagozatának ve­zetőivel megállapodásra is jutottunk azzal a határozott céllal, hogy az akkor bekövetkezen­dő eseményekkel kapcsolatban a románság összessége együttes szolidaritással léphesse) fel. Elnökségem alatt — mondotta Pop C. Ist­ván — aradi székhellyel igy alakult meg a tanács, szociáldemokrata szempontból: — A román tagok: Dr. Theodor Mihail, Vasile Goldis, dr. Al Vaida-Voevod, dr. Aurel Vlad és dr. Aurel Lazar. — A szociáldemokrata tagok: loan Flureas, Iosif Jumanca, Enea Grapini, Tiron Albani, Dum. Surdu és Iosif Ranoiu- ^ — A határozatok meghozásában — mon­dotta Pop C■ István — csakis a tanácsnak volt szerepe. Semmi újat nem adtunk, amit ne köve­teltünk volna nemzetiségeink részére a magyar parlamentben. Az egyesülés óta pártunk igazi A*ezéremberei, akik a jövőben messzibbre látnak, a román szo­ciáldemokratákkal mindig rokonszen­veztek. Azonban túlzott volna azt állítani, hogy a párt szimpátiája velünk szemben a külföld közvéle­ménye előtt döntő szerepet játszott volna. A nemzeti-parasztpárti kormány — mondotta Pop C. István — minden Nehézség ellenére is óriási haladást mutatott úgy az ország demok­ratizálása tekintetében, mint a kisebbségek nemzeti jogainak respektálása szempontjából Vissza fogják még sírni a kisebbségek velünk együtt az 1928■ évi választásokat és a közigaz­gatás decentralizációját, amely a kisebbségek nek is elévülhetetlen szabadság jogokat bizto­sított. Goldis László, aki ezidőben, mint a Goga­párt aradi feje, minden érintkezést került régi fegyvertársaival, ugyancsak meglepetéssel ér­tesült a váratlanul lelkavargott politikai vitá­ról. Mint az albaiuliai pontok ködifikátora, ő elsősorban is Clopotelnek azzal az állításával szemben argumentált, hogy „a megszavazott albaiuliai pontok legfontosabbikát, a földrefor­mot és a kisebbségi pontot a szociáldemokra­ták határozott kívánságára vették fel a pon­tok közé“. — Az albaiuliai pontok (sic!) szerzője én vagyok — jelentette ki Goldis — és azokat a szociáldemokraták semmiképpen sem befolyá­solták. A földreformra vonatkozó pontok az én javaslataim. Az eredeti szöveg ugyan némileg különbözött a határozatba foglalt ponttól, de nem lényegében, csupán formában. Ennek a formának a szerzője pedig nem valamelyik szociáldemokrata, hanem Böntescu Victor, a volt Nemzeti Comité egykori tagja. — Ami pedig a kisebbségi pontöt illeti, az úgy került a határozatba, ahogy én megfogal­maztam­Nemcsak akkor, 1918-ban, hanem 1912- ben, „A nemzetiségi kérdésről“ cimü, Aradon megjelent magyarnyelvű köny­vemben, amelynek tfő. lapján, az oldal alsó részében olvasható a gyulafehér­vári határozat kisebbségi pontjának első fogalmazása is. Ez az írás 1912-ben jelent meg s a benne fog­laltakat nem tanultam sem Flueras későbbi Magyar Színház csütörtök, péntek, szombat es'e és vasárnap d, u. 6 órakor: az utóbb) évad legremekebb darabja. Újszerű scenlrozés ! Ragyogó szereposztás ! Lebilincselő tartalom! Több mint szerelem Több mint sz retem Több m nt szerelem Több mint szeielem Több mint szerelem Több mint szere em )ö.b mint szerelem Több mint szerelem Több mint szerelem Több mint szere em Több mim szerelem Több mint szerelem Több mint szemelem barátomtól, sem pedig más szociáldemokratá­tól. Ez az én saját, privát evangéliumom. Volt és marad. Magyarországon — mondotta Gol­dis — soha nem vették figyelembe. Hogy Ro­mániában milyen mértékben lehetne figye­lembe venni, ez politikai kérdés, amelyhez ez alkalommal nem akarok hozzá szólni •.. Ezután a kijelentés után,, amelyben benne rezgett saját politikai koncepcióinak kudar­cain érzett őszinte fájdalma, Goldis László egy eddig kevésbé ismert történelmi leleplezési tett előttem. Kérésemre külön írásba is fog­lalta: ma is előttem fekszik. A következőket irta, kedvenc zöld tintájával: — Egyetlen egy esetben deferáltam a szo­ciáldemokratáknak■ Az egyesülési határozat eredeti szövegében az állott, bogy „a magyar- országi román területek egyesülnek a román királysággal“. A szociáldemokraták a „király­ság“ szóban tűrhetetlen szépséghibát láttak. Honoráltam kívánságaikat. Az uj szöveg igy hangzott: „A magyarországi román területek egyesülnek Romániával“. Ezt a szociáldemok­raták vígan elfogadták- Akkor azután minden jó volt, a kecske jóllakott és a káposzta is meg­maradt Románia pediglen mégis csak- király­ság volt és az is marad. — Mért tiltakoztak a kifejezés ellen a szo­ciáldemokrata tanácstagok — kérdeztem meg ekkor Goldish Csöndesen mosolygott, amint felelt: — Mert nem akartak királyságot, ök, úgy látszik, inkább köztársaságra gondoltak az egyesülés után. De aztán képviselők let­tek, mindenkit elfoglalt a maga dolga, többé semmiféle reklamáció nem tör­tént a szöveg módosítása, vagy annak gyakorlati értelmezése felett... Goldisnak ez az utolsó, politikai jellegű megnyilatkozása már nem is leplezi a bölcs és visszavonult szemlélődő iróniáját az egykori viharok és tülekedések felett- Vanitatum vani­tos... Ö visszavonult a politikától; későbbi politikai ellenfele, Pop C. István mindvégig az élen maradt felelősségteljes posztjain. Vájjon melyiküknek volt igazai Az bizonyos, hogy az albaiuliai nagygyűlés kisebbségekre vonat­kozó rendelkezéseit Goldis haláláig „az ő kü­lön, privát evangéliumának“ vallotta és Pop Cicio István is számtalan esetben vetette latba nagy személyi befolyását a kisebbségi intéz­mények sérelmei ügyében. A politika azonban olyan, mint a mithológiabeli idő: felörli saját gyermekéit. Jakab Géza. ....................................................................................... Borzalmas gyilkosság a drágan-völgyi korcsmában (Saját tudósítónktól■) Borzalmas kegyetlen­séggel elkövetett gyilkosságról tett ma délelőtt jelentést a draganvölgyi csendőrőrs parancs­noka a helybeli ügyészségen. A jelentés sze­rint Gheorghe Giurgiuman együtt ivott barát­jával Borza Trajannal a Florea Teodor korcs­májában. Távoztuk után valami felett összes szólalkoztak, aminek hevében Giurgiuman ki­rántotta zsebéből a bicskáját és keresztül met­szette Borza nyakát A szerencsétlen ember eszméletlenül zuhant le a földre és mintegy három órán keresztül hevert vérében fetrengve. A késő éjszakai járókelők vették észre.' A ki­hívott orvos azonban már segíteni nem tudott rajta, mert a sebesülés következtében,rengeteg vért veszített- A gyilkos gazdálkodót a csend- őrség letartóztatta és erős fedezet mellett út­nak indította a helybeli ügyészség fogházába-

Next

/
Oldalképek
Tartalom