Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-14 / 35. szám

Szerda, 3931 fé&ru&r U. wmmmmmmnmmmBtsmamt KEtETíUjSJtG s Olvasmányaim Egy érdekes könyvre akarom felhívni az ol­vasó figyelmét. A cimc: Vihar Jamaikában. Szer­zője: Hughes. A Franklin adta ki ismert Kül­földi regényírói: sorozatában. Nem rekWniroz zák, nem foglalkoznak vele. Pedig könyv a javá­ból. Röviden az a meséje, hogy néhány gyermek akiket szüleik Jamaikából Londonba küldenek, hogy tanuljanak, tengeri kalózok kezébe kerülnek Ismeretlen világ ez számukra, tele kalanddal, meg­lepetéssel• A kalóz-hajót egy szép napon elfogják es kapitányát, legénységét bíróság elé állítják. A kapitányt és a segédkapitányt halálra Ítélik. Igaz­ságtalanul, mert ők csak kalózkodtak, de jók vol lak a gyermekekhez. Bizonyára rendkívül érde­kes az életnek ama külső kerete, amelyet a szerző megrajzol. De-ami izgató és tökéletes művészi e könyvben: a pszihológiai ábrázolás. A regényes helyzet csak alkalom a szerző számára, hogy a me­sét befelé fejlessze, a lélek titokzatos misztériuma felé. A gyermeki érzéseknek, ösztönöknek csodála­tos viluirzása történik a szemünk előtt, de az em bér ábrázolásának az a módja, amellyel Hughes a kalózokat érzékelteti, hasonlóképpen nem min­dennapi. Schöpfli fordítása kitűnő. Ma a kalandregények divatos szezonját éljük. De Josef Konrád és Jack London óta a kalandre­gényekkel szemben más igényeink is vannak• Va­lahogyan azt kívánjuk, hogy az izgató cselekmény az analízis minden finom eszközével párosuljon. Koncentrált élvezetekre törekszünk. Ezért olyan divatos, közkedvelt regényíró például Traven, akinek magyar nyelven most jelent meg a máso dik könyve. A Halálhajó, amely egy társadalmon kívül helyezett matróz szociális magárahagyottsá- gáról szól, alapjában véve társadalmi iránymü. Ugyanaz a most megjelent Aranyásók cimii köny­ve is. Három ember keresi az aranyat. Meg is ia látja irtózatos vesződsegeknek árán. Közben egy rods ellen fordulnak. Olyan pszihológiai helyzet' áll elő, amely méltó Traven szellemes toliéira. Még egy könyvet olvastam hamarjában: Paul Morand Világbajnokok cimii könyvét- Mo randot szeretem. Nem tartozik a francia irodalom első garnitúrájába és a három M: Mauriac, Ma­nóig és Morand között is ö csak _ a harmadik Magyarul a múltban három könyve jelent meg A gáláns Európa, Az élő Buddha és a Lewis és Irene, amelynek hamarjában nem tudom a ma­gyar címét. Azt hiszem Ötven százalék címen je­lentették meg. Morand sokat utazott, sokat látott iró, kellemes elbeszélő, szóképci brilliánsak, de néni" egyszer öncélt szolgálnak s nem alkalmasak kellőképpen érzékeltetni azt, amit akarnak. Leg­újabb magyar nyelven megjelent könyve: a Világ­bajnokok, egy amerikai tárgyú regény. 1909-ben egy college növendékei elhatározzák, hogy 10 év múlva újra találkoznak és elmondják, kivel mi történtf A diákok értesítik Mo randot, illetve egy bizonyos francia tanárt, aki amerikai egyetemen francia előadásokat tart 1919-ben, a 10 éves talál­kozó megtartásáról. A „világbajnokok“, akik alatt semmiesetre sem sportbajnokokat kell érteni, noha valamennyien sportoltak, az amerikai ifjúság hal­latlan szenvedélyével és egyikükből később box- bajnok is lett, hanem olyan férfiakat, akik törek­véseikkel a szellemi élet élére akarnak oltani és egy hatalmas névnélküli teljesítményt akarnak bemutatni. Lényegében véve a férfiak közül egy sem tudja ugyanazt a „teljesítményt" nyújtani, mint egyik-másik nő cs Paul Morand regénye tu­lajdonképpen ide következtet­Olvastam Mereskovszky uj Jézus könyvét is. Korunkban hallatlanul nagy jézus-irodalom fejlő­dött ki. Mereskovszkyval egyidejűleg egy francia Zsidó iró: Flcg is Jézus-könyvet adott ki. amely­ben uj zsidó szemmel nézi a Jézus problémáját. Ez a könyv mindenesetre érdekesebb, mint a misz­tikumba sekélyeseddt, folytonosan filozofálgató Mereskovszky könyve. Van bizonyára, akit Me­reskovszky könyve érdekel, fájdalom, az újabb Mereskovszky engem már nem nagyon foglalkoz­tat. Csak úgy megszokásból vettem elő. látva, hogy szép a könyv, magyarrá népszerű kiállítás­iján hozták ki, bizonyára azzal a céllal, hogy amit nagy tömegek olvasnak, számomra is mond va­lamit. Csak vúgy mellesleg említem meg, anélkül, hogy bővebben foglalkozzam vele: a Feuthivanger Zsidó háborúját. Brilliáns könyv, a történeti re­gényírásnak valóban remeke. Éz jut az eszembe valahányszor kísérletet teszek, hogy újabb törté­nelmi regényeken rágjam keresztül magam. Tho­mas Mann „Jákob“-ja, dacára annak, hogy Tho­mas Mann egyik legkedvesebb íróm és a mai euró­pai irodalomban alig tudok még egy olyan orches- trális müvet, mint a „V.arázshegy", nem tud elég közel férkőzni hozzám• Talán majd, ha a trilógia mind a három, kötete előttünk fekszik, akkor lát­juk a mü monumentálitásánah egész nagyságát. Meri nyilvánvalóan az lesz: a legtökéletesebb' írói nyelven megírt filozófiai munka, de nem olvas­mány, legkevésbé szórakoztató olvasmány napjaink kínos, fáradsága közepette. Az erdélyi irók könyvei közül olvasom Káro­lyi Sándor „Láng“-ját. Erdélyi tárgyú regény, igen becsületes munka. A könyvvel azonban az történt, hogy a postán, vagy valahol máshol elve­szett a második kötete és abba kellett hagyni. A jó szerencse talán eljuttatja hozzám a második kö­tetet is. De addig is szívesen hívom föl az olvasó figyelmét erre a korszerű, friss, elevenen megirt Könyvre. Már csipegettem Kos Károly Szent Ist­ván regényéből _igazán jó könyv kerekedik ki belőle. Kemény, vaspántozott mondatok pörölyként lecsapó szavak, drámai szembenállások; semmi fe­leslegesség; néha úgy hat reám, mint egy törté­nelmi éposz, néha pedig egészen a szivemet fogja, mint egy lírai költemény. (1-) ************************************* Tatarescu hét törvény megalHotăsăt jelentette he Megszüntetik az autonom pénztárt, leszállít­ják az adókat, konverziós törvényt hoznak, módosítják a közigazgatási törvényt — Nemzeti parasztpárti és Cuzista beszéd a parlmentben (Bucureşti, február 13.) A kamara délutáni ülésén Algirescu nemzeti-parasztpárti támadja a radautimegyei választásokat- Jegyzőkönyvet és hivatalos iratokat olvas fel, két óra kosz- szat beszél, terjedelmesen ismerteti azokat a visszaéléseket, melyeket az ő állítása szerint, a liberális párt az ellenzékkel szemben elköve­tett, különösen pedig a nemzeti-parasztpártot akadályozva meg a választások normális le­tol ytatásában- Elmondja, hogy úgy a propa­gandában, mint a választások alkalmával nagy nehézségeket gördített a választások elé, szá­mos egyént megvertek és számosat letartóz­tattak. A szónokot többször félbeszakítja a hallga­tóság, azonban ő cseppet sem zavartatja magát. Tovább folytatja a beszédet két órán át. üj törvények bejelentése. Fél 6 órakor felfüggesztik az ülést és okkor többségi értekezletet tartanak, melyen Tata- rescu miniszterelnök beszél- Rámutat arra, hogy a kormánynak a parlamenttel együtt az a célja, hogy megszavaztassa a következő tör­vényeket : 1. Az adók leszállításáról szóló törvényt­2. Az autonómintézetek megszüntetéséről szó­lót. 3- A professzionális kamarák csökkentésé­ről szólót. 4. A közigazgatási törvény módosí­tását. 5. Az állami aparútus egyszerüistésére vonatkozót. G. A költségvetési törvényt és 7. A konverziós törvényt. Ezeknek a törvényeknek az a céljuk, hogy könnyítsenek a polgárság helyzetén, hogy a takarékosság elvét megvalósítsák és az orszá­got egy olyan útra tereljék, melyen kivihető a liberális párt által kitűzött program- Az ilyen problémák alapját komoly munka képezi s az ország egész népe ezt a komoly munkát várja a parlamenttől. A parlamenterek felelnek az ország lakossága előtt. Ezt a komoly munkát nem lehet felesleges vitákkal, hosszú, üres szónoklatokkal elintézni. Önöknek nem kell vá­laszolnak — mondotta a miniszterelnök — az ellenzék provokációjára, de ha mégis teszik ezt, úgy legyenek nagyon rövidek- Nem be­szélni, hanem tenni kell. Ilyen körülmények között tehát komolyan kell gondolnunk a par­lament működését szabályozó szabályrendelet módosítására. Egy szónoklatnak semmiesetre sem szabad tovább tartania egy óránál. Az interpellációkat is korlátozni kell. A törvények körüli vita nem nyilt ülésen, hanem a szekciók­ban fog lefolyni. Tehát munkára fel uraim! Tegyenek meg minden Önöktől telhetőt. Ezen kívánságomat akartam közölni Önökkel. Robit vádbeszéde Ezután újra megkezdték az ülést, ame­lyen Kobu cuzista szólal fel és beszédében támadja a cernăuţi választásokat. Hosszas fejtegetésbe kezd és magyarázza, hogy miért támogatja az antiszemita mozgalmat Kijelenti, hogy harcolni akar az uzsorások ellen, akiknek pedig legnagyobb része zsidó. A zsidó bankárok karmaiból akarja kira­gadni a lakosságot. Egyedül Cuza elvei ké pesek az ország megmentésére. Hosszú be­szédét egyszer sem szakították félbe, ' de többször derültséget keltettek egyes jelle zetesebb kijelentései. Az uj község tanács a közigaz­gatási törvényben. Incuieţ belügyminiszter nyilatkozott az Universulnak a közigazgatási reformjavas­latról. Az uj javaslat a primárokat és he­lyetteseiket az eddigieknél nagyobb hatás körrel ruházza fel. A tanitók és lelkészek hi­vatalból tagjai lesznek a községi tanácsok­nak, amelyeknek tagjait egyébként 6 évre választják. A tagok fele 3 évenként válasz­tás alá kerül. Tárgyalják a SeSeízky-ügyet. A Seletzky-perben ma kezdte meg a semmitőszék második szekciója a védelen által benyújtott illetékességi kifogás tár­gyalását. Batescu elnökölt a tárgyaláson, amelyen Móra ügyvéd fejtette ki nagy jogi tudással a védelem érveit kérve, kogv a sem­mitőszék állapítsa meg a hadbíróság illeték- telenségét és utalja az egész ügyet polgári bíróság elé. A semmitőszék a tárgyalás foly­tatását február 27-re tűzte ki, amikor Istra- te Micescu és Dongoroiu védő fognak be­szélni. Szocialista politikus a királynál. Tegnap délután öt órakor Manoilescu volt miniszter egyórás audiencián jelent meg a királynál. Ugyancsak kihallgatáson _ jelent meg Grigorovici, a cernăuţi szocialisták volt képviselője is. Ez az első eset, hogy az ural­kodó szocialista politikust fogadott. Madgearu is bekerül a parlamentbe. (Bucureşti, február 13.) Miután Muscel- megyében Mihalache Sibiu optálása követ­keztében a nemzeti parasztpárt listájának másodikja, képviselői mandátumot kap, igy Madgearu volt miniszter is bejutott a par­lamentbe. Tatarescu március elsejéig nem fogad. ^Bucureşti, február 13.) Tatarescu mi­niszterelnök nagyfokú elfoglaltsága miatt, összes kihallgatásait március elsejéig fel­függesztette. A miniszterelnök csak a parla­ment tagjait és a referenseket fogadja. * * ♦■» * e ********<^ Könyvszenzációk Lei Romanov: Három pár selyemiiarisnya, kötve 60.— Reinach: A művészet kis tükre (600 képpel) kötve 12Ü-— lei, bőrkötésben ... ISO-— Ronaud: Két bálvány, fűzve .......................... 2S-— Meraskovszki: Az ismeretlen Jézus (világ szenzáció), kötve ............................... 144*— Mordaunt: Trópusi láz, kötve .......................... 00-— Papini: Krisztus története, kötve .................... 90 — Ki ncz: Fekete kolostor, kötve .................... 90-— Bunin: A szerelem szentsége (Nobel dij 1933) fűzve...................................................... 30 — Madách Imre: Az ember tragédiája (Zichy M. rajzaival), kötve ............................... 90-— Ziiahy: Valamit visz a viz, kötve ............... 57 — Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalában C,u Baron L. Pop u. 5. — Vidékieknek a pönz és 10 lej portóköitsée előzetes beküldése esetén azonnal szá1- Htjuk. — Hűro.i kötetnek (bármilyen könyv) egy­szerre történő megrendelése esetén portómer tesen szállítjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom