Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-13 / 34. szám

KnntttjsxG 3fedd, 19S4- fébnidr Í3­IO A sibiul Általános Takarékpénztár rendsze­resen Selveszi az összes banküzletágakat Az aj takarékbetétek és befizetések nem esnek semmiféle törvényes korlátozás alá és bármikor felvehetők fÁ sibiui általános Takarékpénztár igaz­gatótanácsa (legutóbb megtartott ülésén el­határozta, hogy rendszeresen újólag felveszi az összes banküzleti ágasatokat. Ez az elha­tározás elsősorban arra vonatkozik, hogy az általános gazdasági és pénzügyi válság be­következése, tehát az 1931. év óta beszüntetett kölcsönfolyósításokat az intézet újólag meg­kezdi és egyidejűleg a takarék- és folyószámla­betétek elfogadását is rendszeresíti. A többi üzletágakkal, — mint amilyenek az átutalások, inkasszó, deviza- és értékközvetítés, — már régebben széles körben foglalkozott és foglal­kozik az intézet. Áz uj üzletek vezetését az intézet a régi üzletektől teljesen elkülönítetten kezeli. Az uj takarékbetétek. — éppen úgy, mint általában a sibiui Általános Takarékpénztárnál az 1931. évi december lS-ika óta eszközölt be­fizetések, — semmiféle törvényes korlátozás alá nem esnek és a betétesek, illetve befizetők részéről bármikor felvehetők. A sibiui Általános Takarékpénztár igaz­gatóságának elhatározása, amellyel az in­tézet összes üzletágazatainak intenzív meg­újítását valósítja meg, igazolja azt a tőkeerős­séget, szolid megalapozottságot, amellyel az intézet rendelkezik és bizonyítja azt a jelentős szerepet, amelyet Románia, de főleg a német kisebbség gazdasági és pénzügyi életében be­tölt. Victor Slavescu pénzügyminiszter: — Leszállítjuk az adókat, hogy azok megfizethetők legyenek; A kormány mérsékelni fogja az elementáris adókat, a bélyegilletéket és megszünteti az adódenunciálás rendszerét — Szilárdan kitart a liberális kormány a lej stabilizációja mellett Slavescu Viktor pénzügyminiszter részt- vett a romániai kereskedelmi és iparkamarák szövetségének legutóbbi igazgatótanácsi ülé sén és expozét tartott a kormány pénzügyi terveiről. A pénzügyminiszter kijelentései re­ményt keltenek arra, hogy végre megszűnik Romániában a kincstári érdekek túlzó érvé­nyesülése és a különböző nemeket és illetéke­ket összhangba hozzák az adófizetők teherbirú- képességével. A pénzügyminiszter többek kö­zött a következőket mondotta: — Elsősorban módosítani fogjuk az egyenesadókról szóló törvényt és leszállítjuk az elementáris adó kvótáját. Az 1923. évben megállapított adókvóta nem maradhat többó érvényben, mert az a célom, hogy reális és megfizethető adókivetéseket eszközöljünk, ne pedig elméleti adóterheket irjimk elő. — Az elementáris adókat úgy szállítjuk le, hogy a csökkentés az érdekeltek meg­könnyítését ténylegesen szolgálja. Megszün­tetjük azokat az adókat is, amelyek a tőkét érintik. Megengedhetetlen, hogy az állam adót szedjen a tőke után. — Első ténykedésem lesz a forgalmiadó­ról szóló törvény módosítása. Ennél az adó­nemnél is leszállítjuk az adókulcsot és az egyes cikkeket uj kategóriába osszuk be. — A bélyegUletékekről és az igazságszol­gáltatási taxákról szóló törvény szintén re­vízió alá esik és ezt az adónemet is leszállít­juk. Az adóbehajtásról szóló törvény módo- sitásával az a célom, hogy megszüntessen az adóközegek zaklató eljárását az adófizetők­kel szemben. Az adóeltitkolás címén tett fel­jelentés „nemzeti ipar“ lett Romániában, amelynek véglegesen meg kell szűnnie. — Megengedhetetlennek tartom azt is, — és éppen azért sürgősen meg is szüntetem, — hogy az állam milliárdokkal maradhasson adós a szállítóknak. Meg fogom találni a módját annak, hogy ezt a kérdést az állami szállításoknál érdekeit kereskedők és iparo­sok javára oldjam meg. Mig én a magam ré­széről a mult gyors likvidálására törekszem, kérem az adófizetőket, hogy a reálisan meg­állapított adóösszegeket tényleg fizessék meg, mert ha a szabályszerű állami bevéte­lek elmaradnak, az államélet gépezete csak döcögve funkcionálhat. Nem akarok pénz­ügyi kalandokba bocsátkozni... — Határozottan kijelentem, hogy úgy eh magam, mint a kormány, szilárdan a nem­zeti valuta érdekeinek védelmét kívánjuk és változatlanul fentartjuk a lej stabilizációját. A nemzeti valutákat minden energiánkkal védeni kell. — Nem hiszem, hogy a krízisnek már vége volna. Valószínű, hogy még nehéz napo­kat kell átélnünk. Ezért okosaknak és értel­meseknek kell lennünk. Becsüljük meg a szerzett pénzt, nincs más kivezető ut a krízis­ből, mint a megfontoltság és a takarékosság. Nehézségekkel küzdünk, do Románia népe leküzdi ezeket az akadályokat, amelynek el múltával az ország gazdasági élete virágzás­nak fog indulni... — fejezte be nyilatkoza­tát a pénzügy miniszter. Csak 12 kereskedelmi és ipar­kamara marad, de felére szállít- fák le a kereskedők és iparosok kamarai illetékét A kereskedelmi és iparkamarák újjászer­vezéséről szóló törvényjavaslat tervezetét meg­küldték a legfőbb törvényhozó tanácsnak. (Consiliul Legislativ.) A törvénytervezet a kereskedelmi és iparkamarák létszámát 12-ben állapítja meg. A jelenleg meglevő, de feloszlatandó több’ kamarák mbit a 12 kerületi kamara alosztálya' fognak működni. A törvénytervezet 50 száza­lékkal leszállítja a jelenlegi 1 százalékos ka­marai illetéket, amelyet a kereskedők és ipa­rosok fizetnek. A kamarai alosztályok saját jövedelmük­ből 80 százalékot fordíthatnak saját céljaik> — az uj törvénytervezet értelmében, — mig 20 százalékot annak a kerületi kereskedelmi és iparkamara pénztárába kötelesek befizetni, amelyhez beosztást nyertek. SZILÁRDULNÁK AZ ALLAMI 68 A ATAGANER- TEKEK A RUCURESTH TŐZSDÉN. A töxárosi ér­téktőzsdén szilárduló árfolyamok mellett számos Üz­letkötés történt a legutóbbi üzietnapou. A stabilizál clós kölcsön kötvényeinek árfolyama 43.75 lejről 44 lejre, az országfejlesztési kölcsön árfolyama 40 iejröl 40.50 lejre emelkedett. Elénk forgalom volt az ipari részvényekben és a bankpapírokban. A Banca Roma. neasca részvényei 333 lejes árfolyamon szilái dák vol­tak, a Creditül industrial • (Ipari Hite.llutézető részvé­nyeit 530 lejjel jegyeztek, a Mica aranybánya részvé­nyeinek árfolyama 1090—1095 lej volt. Szokatlanul élénk kereslet nyilvánult meg a Rcslea részvényes tránt. amelyek az erős vásárlási kedv hatása alatt 55 ponttal javultak, 825 lejről 310 lejre. A Francia JegybiRk felemeîţe a leszámítolási kamatlábat. Parisból jelentik: A Francia Jegybank a leszámítolási kamatlábat 2.5%-ról 3%-ra emelte fel. Az oradeai villamosmü 10.008 hektovratt ingyen villamosáramot ad a húsvéti kirakat- verseny első helyezettjének. Nemcsak Oradea, hanem Erdély minden nagyobb városának kereskedői körében fokozódó érdeklődés nyil­vánul meg Bazilli Mihály, az oradeai villamos- mű igazgatójának előadásai iránt, amelyeket az üzleti kirakatok helyes megvilágításáról sorozatosan tart. Február 11-én már negyedik előadását tartotta, amely alkalommal a ki- rakatvilágitás méreteit ismertette, majd a modern atraxkockák fehér és különböző szin- hatásait mutatta be. Utalt arra, hogy az oradeai Kereskedelmi Csarnok a villamosmü- vel karöltve húsvéti kirakatversenyt rendez, amelynek célja, hogy a városnak a jövőben is a kereskedelem legyen a bázisa. Ez a verseny meg kell mutassa, hogy Oradea kereskedelme élni akar. A kirakatverseny március 24-től április 15-ig tárt. A benevezés, amely teljesen díjtalan, március 23-ig rövid úton eszközölhető. Ismertette Bazilli igazgató, hogy a bírálat hat szempontot vesz figyelembe: a megvilágítási erősséget, a káprázatmentességet, figyelem­koncentrálást, árnyékhatást, kontraszt hatást és a vonzóerőt. A versenyen résztvevők ki­rakatait, éppen mint az iskolákban 10—1-ig osztályozzák és tiz dijat osztanak ki. Első dij 10.000 hw. ingyen villamosáran lesz, második 000, harmadik 4000, negyedik 3000, ötödik 2000 hektowatt ingyen áram, a további öt dij pedig felszerelt atraxkockák. Bazilli igazgató végül ismertette a verseny feltételeit és közölte, hogy két éven át rendszeresíteni akarják a kirakat­versenyeket, mert a város érdeke is megkíván­ja, hogy az üzletek kirakatai minél több Ízlést és csínt tükrözzenek vissza. Bazilli Mihály leg­közelebbi előadását február 25-én tartja, ame­lyen résztvesznek a Villamosmüvek Szövetsé­gének kiküldöttjei is és bizonyos, hogy a Bazilli Mihály részéről kezdeményezett ki- rakatvilágitási közérdekű előadásokat és ver­senyeket más városokban is meghonosítják. A Consum uj «sama gazdag tartalommal jelent meg. A legaktuálisabb gazdasági és gazdaságpolitikai kérdésekről Irt cikkel közül a főbbek olmel a követ­kezők: A Banca Naţionala rés st vesz a konverzió fi­nanszírozásában, Az u] Iparkamarai torvény megsza­vazása után az összes kamarák választmányát felosz­latja a kormány, Az tpar és kereskedelem Importjának negyven százalékát kompenzációs utón bonyolította te ae elmúlt év folyamán, A végleges konverziós törvény megalkotása előtt egyszakaszos törvénnyel kall pő. tolni az előző törvények hiányosságait, Az Autonóm Erdöpénztár felállítása óta az állam bevétele erdöva- gyonának értékesítéséből állandóan csökkent, A gaz­dasági válság négy esztendejében a román nemzetgaz ­daság hetvennégy milliárd lej esport-devlzat vetetett, A romániai faszegkartell a magas karteltlilstékeW és az újonnan alakult gyárak miatt bomlott fel, Uj cégek és cégváltozások, fizetésképtelenségek, Közszállitások és árlejtések első forrásból olvashatók a Consumhan. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól Cluj, Posta fiók 127. ALKALMAZÓ E infaches Rinder­mat dche« von 1‘—16 J ahren, welches auch im iaushalle hilft, wird zu einem 4 jaehrlgen Maed- chen gesucht. Anmeldung brieflich odşr persönlich vormittags zwischen 10-12 und nachmittags 7w'schen 6—7 Uhr bei ür. Somodi, Cluj, str. Octavian Goga 5. et II. G. 524 V e y latllti segédet felveszünk Ivo Festöde Oradea. K 112. ADÁS-VÉTEL gMaoamoan i^bédlo berendezés modern d ógyökér eladó. Berkovics műasz­talos Eminescu ucca 2. <3632 B l x f o ■ megélhetést nyújtó, nagyobb köz­ség és kerületébe igyekvő orvos kerestetik, ki romén és magyar nyelvet bírja. Cím a kiadóbaa. (K 1622 Olcsóbb lett a Dr.Szentpéterfné .Az én szakácskönyvem“ c, szakácsművészeti könyv (IV-ik kiadás). 1000 ol­dal terjedelemben, — A legnagyobb és legtöks- tetesebb szakácsra ü vé­szed könyv. 1000 darab recepten közli a modora szakácsművészet termé­keinek leírását: Leve­sek, sültek, tészták, be- főttek stb. készítését. Ára diszkőtésben 125 lej, fűzve 100 ej. Kapható Füssy József (Turda) könyvkereskedődéi és minden könyvkereske­désben. G 8te NyomatoM a Uipkwdótulaidonos LAJIKIADQ li.-T, nyomdájában­fUcnzutaţ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom