Keleti Ujság, 1934. február (17. évfolyam, 24-47. szám)

1934-02-11 / 33. szám

Vasárnap, 1931 február 11. Knmajsjcs 10.000 leit ér az Ön véleménye! UJ DIANA PÁLYÁZAT Az első DIANA sósborszesz-pály&zatra beérkezett 24 legjobb pályamunka e napokban művészi kivi elü füzetben a nagyközönség rendelkezésére áll minden DIANA sósborszesz-ilárusitóbelyen, gyógyszertárban, drogériában, újságok kiadóhivatalában stb Kívánságára a DIANA r.-t. Timişoara, bárkinek póstán megküldi a füzetet. Az aj közönségpáiyázat feladata: Találja el a zsűri döntéséti Melyik az a négy pályamunka, melyet a zsűri legjobbnak talált és milyen a sorrendjük? Azok között, akik a zsiiri döntését eltalálják, vagy azt legjobban megközelítik, dijakat osztunk ki és pedig: I. dij: 10.000 lei II. , III. és IV. d'j egyenként 1000—1000 lel V., VI., VII., VIII., IX. és X. dij egyenként 500 -500 lei ezenkívül 50 vigaszdij! Vágja ki az alanti szelvényt és küldje be egy DIANA sósborszesz használati utasítással cimi ökre: DIANA r.-t. Timişoara A beküldés határideje: 1934 március 10. Mindkét pályázat végleges eredményét 1934 március 31-én közöljük. IVo. 9. Itt levágandó és a fenti cimre beküldendő: Szelvény a második DIANA közönségpályázatho* s Véleményem szerint a Zíüri a dijakat a következő pályamunkáknak Ítélte oda: VASÁRNAPI KRÓNIKA Reggeltől estig egy erdélyi városban Délelőtt 11 órakor döcög be a székely kör­vasút Targumuresre olyan álmosan, olyan szenv- telenül, mint aki tudja, hogy nem érdemes sietni. A .,székely főváros“ büszke neve ma már csak em­lék. régi idők emlékeztetője. Kevés dolga akad itt most az üzletembernek, az ügynöknek és nem kivé­tel az újságíró sem. Szenzáció ritkán akad mosta­nában Bernády városában. Ami volna, az inkább helyi érdekességü esemény, lokális esete-paték a városháza körül, egy fizetetlenül maradt sorsjegy bonyodalmai. Az általános közöny és érdekteten- ség sivatagában már nem is igen beszélnek mind­ezekről az itteni emberek. Amikor a moíiett is hi­degen mennek el, hogy Parisban anarchia lett úrrá az uccákon és a fejüket vesztett franciák minden különösebb cé! nélkül emelik a barrikádokat és tartják oda meztelen mellüket a rendőrség és ka­tonaság szuronyainak. Egy egészen szimpla magánügy hozott, el pár órára abba a városba, amely még ma is legma- gyarabb gócpontja az erdélyi magyarságnak és méltán nevezhetné magát a székely'ség főváro si rsk, hogy ha lehetetlen földrajzi helyzete és épp annyira lehetetlen vasúti közlekedése éppen a székely vármegyéktől nem zárná el. Eszembe sen jut az eseményhejhászás, de a javíthatatlan új­ságírói szem még ott is lát valamit, ahol semmi Simson.- Alig néhányan szálluDk le a vonatból az elha­nyagolt, meglehetősen disztelen vasúti állomáson, Valamikor Bernády nagyszabású állomási épül ‘ építését tervezte, rengeteget szaladgált is ebben . • ügyben Budapesten a kereskedelmi minisztérium­ban, azonban a „nagy építőmester" ebben az ev ben nem tudott eredményt elérni, azóta pedig yen kinek sem jutott az eszébe, hogy az elavult. szT és kényelmetlen épületet éppen ideje volna m r ie bontani, Nyolc-tiz bérkocsi sorakozik fel az éHotn.i-- eiőttí, szennyes hóvá- bontott térségen. A vonattal érkezett utasok közül azonban egyetlen egy sem akad, aki kocsira szállna. A modern kor újítá­sait egy rozoga autóbusz képviseli, amelyben ösz- szesen négyen foglalunk helyet. Egy középkorú, detektivnek látszó ur az autóbusz ablakán keresz­tül gúnyosan néz végig az utas nélküli bérkocsi­kon és tört magyarsággal mondja: — No, ezek aztán jól néznek ki! Es jóízűen hahotázik hozzá. Az autóbusz szép komótosan nekiindul é- ?bárcsak félig-meddig legyőzött konkumnse, a vasút, egyáltalában nem érzi kötelességének a gyorshajtást, Bizonyára tekintettel van az útvo­nal gödreire is, amelyeket látszatra betömi**» ugyan, az aszfaltra száradt és letaposott hó reme­gek, de csakhamar kiderül, hogy csak annyira, mint ahogy a farkasvermeket is be szokták fedni. Minden kátyúnál nagyot ugrik az autóbusz és ösz- szeboronálja az utasokat* Apropos, aszfalt! A Bernády hires aszfaltja, amelyre a legbüszkébb volt a városi polgár s azzal hencegett, hogy itt még a szántóföldekre is kifo­gástalan aszfaltút vezet, Szó sincs róla, valami tör­tént ezen a téren, mert amikor legutoljára jár­tam itt, akkor még ott éktelenkedtek az ueca kö­zepén a földgázvezeték hevenyészve betemetett ár­kai. Ezek az árkok eltűntek ugyan, de az aszfalt minőségében nagy hiba lehet, mert a kátyúk sok helyen megmaradtak. Át- és megfázva szállók le a főtéren és sietek ,,n" kávéházba, a város egyetlen kávéházába. Itt is meg kell állni. A magyar vidéknek legnevezete­sebb kávéházai Targumurescn voltak. Olyan tága­sok és díszesek, hogy bátran kiálthatták a ver­senyt nem egy budapesti kávéházzal. A legelőke­lőbb két kávéház a főtér két oldalán nézett far­kasszemet egymással és a két szomszédvár konkur- renciájától és vitáitól hangos volt a város. D? azért jól ment mind a kettő Sokáig állott áztál üresen esténként, sötét ablakszemekkel az egyik halott kávéház, most azonban már nyoma sincs « a nagy kávéházi termet üzlethelyiségekké parcel­lázták- , Válogatni nem lebet, begyek az egyetlenbe Tizenöt-basz, részben bőrkabátos, részben vedlett fekete télikabátos, jellegzetes figura, trafikál egy­mással a kávéház előterében Uniformisuk: a fel­Az I. dijat a ...............sz. munkának ,, II. ,, „----- I, n <> Hl- » » >» w tett kalap. Pincérnek hire-nyoma sincs, ellenben a vastag tükör alatt ordító papundekli tábla: A fogyasztás kötelező! De senki sem fogyaszt, Ugylátszík a pincér is tudja ezt, azért nem jelentkezik Ki bámulok az ablakon és figyelem a heti vá­sáros parasztok jövés-menését. Csak vásárost Iá* tok és nem vevőt. De amott ismerőst fedezek fel, •Feltűnt gallérral, szürke sávos überciherben CYi- kai Gyuri siet el az ablak előtt s amikor meglát, kalaplevéve üdvözöl és azonnal a kávéházba siet* Neki azonban nincs panasza a székelyek városára. Mindenesetre jobban megy lieki ott, mint itthon, ahol tiz-tizenöt évvel ezelőtt még háztulajdonos volt, szinte virilista* Dicsekedve mondja, hogy egy kaszinói estélyen nyolcszáz lejt muzsikált össze és most is van háromszáz lej a zsebében. Nekiindulok a hóval befutott, olvadásos uccá- í.ak. Megállapítom, hogy a katedrális építkezése lassan ugyan, de halad valamennyire, azonban az inasotthon vakolatlan falai ugyanabban a hely­zetben vannak, mint két-három évvel ezelőtt. Dol­gom végeztével _közben ugyanis elfutott az idő és 1 óra van _eszembe jut, hogy ebédelni kellene. „Gyerünk a Mederbe!" Tradíció ugyanis nálam, hogy ha itt járok, mindig ezt a vendéglőt keresem fel. Lehúzott redőnyök, becsukott ajtó fogad. Ez az étterein is meghalt. Visszajövök a főtérre. Eö- vid habozás után a Transilvania-szálló éttermét választom. A tágas helyiség közepén egy keserű ; arcú. lelógó bajuszu, szmokingos alak áll zsebre- dugott kezekkel. A főpinöér. Boldogan,' kitörő örömmel fogad és főhelyre tessékel, én azonban a teremben uralkodó bűvös légáramlatra való tekin­tettel, a kályha jobbján szerénykedő kis asztalt választom, már azért is, mert a szimetria is így kívánja. A kályha baloldalán ugyanis egy huszár­hadnagy kanalazza a le vest. Egyelőre ketten va­gyunk a vendéglő teljes közönsége. Azalatt a fél­óra alatt, amíg tart az ebédem, még a következők érkeznek: a hadnagy csinos, fekete felesége, egy szinészlörmáju ur troncskótos hadsegédével, aztán férj és feleség, gyerekkel. De megjelenik a szem­üveges vendéglős is. aki a szinészféle vendég aszta­lához telepszik s a következő pillanatban látom, amint késsel eszi a főzeléket. Ez a mai Targumures, ez a híres „székely város t. Most pedig el akarják venni az iparkama A beküldő neve: .......— foglalkozása:-------------— raját, ki akarják operálni az egyre halkabban do­bogó szivet, meghúzzák a lélekharangot Thorocz- kay-Wiegand Ede különös, de tagadhatatlanul ere­deti stilusu kamarai palotája fölött. Ez a város ma is haldoklik s ha még az iparkamaráját ifi el­veszik, a kegyelemdöfést adják meg neki* A Magyar Didkbdl Ma, vasárnap este T órai kezdettel fog lezaj­lani a kereskedelmi és iparkamara uj palotájának termeiben. A szezon utolsó nagy báljára nemcsak Olajról, hanem a vidéki városokból is sokan ké­szülődnek. Az állandó báli iroda a Báthory-Apor szeminárium 15. számú szobájából már többezer meghívót küldött szét. okulva ugyanis az előző évek példáján, az idén a diákbálon csak meghívott vendégek és diákok vehetnek részt. A nagyszámú főrendező bizottság mindent elkövet, hogy a diák bál közönségének kellemes szórakozást bizto- sitson. ........................................................... MOZI ans Jean Moscopol vendégszereplése a „Royat-Mozgó^ban Jean Moscopol, a román főváros kedvenc®, Románia rádióamatőrjeinek régi kedves énekese, akit gramofonlemezek százairól már jól ismerünk, jelenleg erdélyi turnén van és holnap, valamint holnapután (hétfő, kedd) lép fel személyesen Royal-mozgó rögtönzött színpadján egy végtelenül bájos „Szépségkirálynő" c. film keretében. A nagyszerű énekes az ismerős melódiák mellett, melyekkel hírnevét szerezte _ uj románcokat, tangókat és modern slágereket ad elő román, ma­gyar és francia nyelven. Jean Moscopol kísérőjével, Harry Hack mayer-el a bucureştii rádióból ismert kitűnő zon­goristával együtt lép fel, ki Moscopol számait kí­séri. A mozgó igazgatósága tekintve a magas ho­noráriumot, amit a kiváló művész párnak keli fizessen, mérsékeltén kénytelen felemelni betyáréit s melynek alapján balkon 30, földszint $5 tejes jegyek a mai naptól kezdve elővételben már kap­hatok a mozgó pénztáránál. rv pontos cime:------------------------------------------. „IV. „ „ —-------------- „ „ Minden adatot t'ntával nyomtatott betűkkel kérünk beírni. Egy pályázó több véleménnyel is részt vehet, de mindegyikhez egy külön DIANA használati uta itás csatolandó. Több azonos pályázatnál sorshúzás dö ni

Next

/
Oldalképek
Tartalom