Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-17 / 12. szám
6 KeletiUjsâo Szerda, ÍSU, január 17. Az ember tragédiája — ötszázadszor Host ünnepük a mű színpadra alkalmazásának ötvenedik évfordulóját is Madách remeke a kolozsvári színpadon öt évtizeddel ezelőtt „Az ember tragédiájáénak most pénteken lesz Budapesten ötszázadik bemutatója. Ütvén évvel ezelőtt mutatták be. Bécsben is niosi fogják bemutatni a Burg Színházban Mohácsi Jenő mesteri fordításában. Hírek vannak forgalomban, hogy az idén Bukarestben is bemutatják Az ember tragédiáját. Mindez időszerűvé teszi Madách remekét. Nem érdektelen tehát Pataki Józsefnek, a kolozsvári színház volt tagjának az itt következő cikke, amely tele van érdekes kolozsvári intimitásokkal is. Egy ötvenéves próbaköuyv. Féltékeny táblája könyv. Az van ráírva, hogy „Próba-napló.“ Ezelőtt ötven esztendővel ebbe a könyvbe irta bele Paulay Ede a színpadi próbákat. Nagy dologra készült akkor a Nemzeti Színház. Egyik-másik tudós ember csaknem óvá intette a féltő gonddal őrzött intézetet, hogy álljon el vakmerő szándékától. De Paulay nem hallgatott a tudósokra, hanem elővette a próbanaplót és beleírta a már nevezetessé vált dátumot: „Szombat, 1883 augusztus 18-án d. e. 9% órakor olvasópróba: Az ember tragédiája.“ Ettől kezdve, amikor csak lehet, Az ember tragédiáját próbálják. Lassan haladnak. Egy- egy próbára 3—4 kép van kitűzve. így mennek végig a nagy művön. De hát mért részletezzem a dolgot1? Ha a próbanapló adatait összevetjük, kitűnik, hogy „Az ember tragc- diájá“-ból végeredményképpen csak tiz próba volt. — Hogyan1?! — kérdezhetné a mai, 30 próbához szokott szinházember. Csak tiz próba?! Igen. Csak tiz próba. Többet nem lehetett kiszorítani. Hiszen azon az egy színpadon akkor még mindig két műfaj osztozott: a dráma és az opera. Paulay rendező-példánya után az egész előadást könnyűszerrel rekonstruálhatnánk. Mert ez a lelkiismeretes ember a rendezőpéldányba minden apró kis részletet beirt. Ilyen gondos rendező-példány nincs is több a Nemzeti Színház könyvtárában. Csakhogy természetesen mindenféle vonatkozásban más volt akkor a szinpad. Ha tehát Paulay rendezői elgondolásait tárgyilagosan akarjuk elbírálni, vissza kell helyezkednünk az ő korába. Paulayná! például a „görögtüz“ is szerepel, holott ezt ma már a legkisebb színpadon sem használják. De hát a 80-as években — a világítás akkori technikájával nem lehetett még a maihoz hasonló fényhatásokat elérni. Ezt az ötven év előtti előadást ünnepli most a színház a színpadon és a kiállítási teremben. Ott „Az ember tragédiájáénak előadásával, itt a nagy mű szinpadi emléktárgyainak kiállításával. A próba-napló, a rendezőpéldány, a lelkeshangu máramarosszigeti sürgöny, az üdvözlő levelek némán is beszédes emlékei az irodalomtörténeti estének. A bemutató Kolozsváron. Az előadás sikerének hatása alatt a vidéki színigazgatók levélileg fordultak Paulay Edéhez a mű előadási jogáért. E. Kovács Gyula, a kolozsvári Nemzeti Színház tragikus hős- szinésze és drámai művezetője még az előadás előtt arra kérte Paulayt, hogy rendezői példányát engedje lemásoltatni, mert jutalomjátékára okvetlenül „Az ember tragédiájáét akarja elővenni. A nemes becsvágyu E. Kovács Gyula nagy szeretettel és nem kisebb hozzáértéssel törekedett a kolozsvári műsor fejlesztésére. Javarészt az ő érdeme, hogy egy-egy klasszikus mii előadásával Kolozsvár megelőzte Budapestet. Madách müveiből E. Kovács Gyula hozta színre először „Mózes“-t (jóval előbb, mint a Nemzeti Színház), továbbá a „Férfi és Nő“-t. Sőt már 1876-ban, tehát jóval Paulay előtt, foglalkozott „Az ember tragédiája“ ezinrehoza- talának gondolatával is. A nagy műnek — E. Kovács Gyula, Szentgyörgyi István és az ott vendégszereplő Jászai ilária közreműködésével — Kolozsvárt is nagy sikere volt. De hatásosan játszották a kisebb színpadokon is. Hollósy István azt Írja Paulay - nak, hogy a darabot Már amar osszigeten egymásután háromszor kellett előadni s oly nagy közönség volt rá, amilyent „ernberemlekezei óta ’nein láttak a síin igazgatók.“ Debrecenből pedig ezt Írja Paulayuak egy miasszony: „Hogy én megúrhetten e nagyszerű műnek itt helyben, színházunkban való előadását! Hála a költőnek, de hála Nagyságodnak is, ki lehetővé tette ez isteni mii élvezetét még az egyszerű embereknek is!" De ezzel nem elégedett meg a debreceni asszony, hanem — mint ő maga irja — „elragadtatásában“ mellékelt a levélhez „egy kis saját termésű debreceni viukót, egy kis tiszta szilvóriumot, maga készítette finom pácolt sonkát és ropogós debreceni perecet.“ „Az ember tragédiája“ — export darab. * A nagy hatást bizonyltja egy Wild nevű bécsi ügynök levele is, aki egész Ausztria és Németország területére akarja Paulaytól megszerezni az előadás jogát — s bár ekkor nem tudtak megegyezni, később, 1891-beli, mégis színre került Bécsben, Hamburgban s majd Berlinben is a nagy magyar drámai költemény. Bécsben különben a Nemzeti Színház tagjai is eljátszották, —- természetesen magyarul — „Az ember tragédiájáét, még pedig 1892-hen, a nemzetközi szülészeti kiállítás alkalmával. ' Itt vaunak aztán az első előadás főszereplőinek arcképei. Nagy Imre (Adum), Jászai Mari (Éva) és Gyenes László (Lucifer). A kiállított arcképek az első előadás idejéből valók. Gyenes László alakján a régi Lucifer-' jelmez, van— Paulay eredeti elgondolása szerint •— denevérszárnyakkal. Később, igen helyesen, az angyalokéhoz hasonló szárnyakat erősítettek Lucifer vállára is, de persze nem fehér színűt, hanem pirosat. tlatild-Borviz és** Előpataki-Borviz Romániának két legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a természetes ásványvizeket. Főlerakat Kolozsvár és vidékére: Hamlet József, strada Paris 38. Kutkezelőség: Fleischer György, Brassó Szentgyörgyi Luciferje. Kolozsvárt még huszonöt esztendő előtt is a denevérszárnyu jelmez járta, melyet én — mint a darab ottani rendezője — a lomtárba szerettem volna tétetni. Lucifert a néhai_ való jó Szentgyörgyi István játszotta. Illő tapintattal először is hozzá fordultam tehát. — Pista bácsi! Ez a jelmez nem jó. — Lehet, hogy nem jó! — mondta Pista bácsi, — De hát. milyen a jó? Mert én soha életemben nem láttam ördögöt s bizony nem tudom, hogy Lucifer ur milyen ruhában jár. Erre a talpraesett válaszra persze nem tehettem mást, mint hogy jót nevettem rajta. És maradt a denevér-jelmez. A magyar színpadnak sok színes és értékes emléke fűződik „Az ember tragédiajá“- hoz. S ezek az emlékek a jövőben egyre gyarapodni fognak. Mert „Az ember tragédiája“ időtlen alkotás és örökbecsű mű. Örökké fog élni a színpadon is. * A budapesti Nemzeti Színház díszelőadással és uj rendezésével ünnepli pénteken este a Nemzeti Színház Madách müvének ötszázadik előadását és a mű színpadra alkalmazásának ötvenedik évfordulóját; díszelőadás lesz vasárnap este is, amikor a költő születésének évfordulójáról emlékeznek meg. A pénteki előadáson a három főszerepet Abonyi Géza (Ádám), N. Tasnúdy Ilona (Éva) és Tímár József (Lucifer), a vasárnapi előadáson Lehotay Árpád (Ádám), N. Tasnády Ilona (Éva), Tímár József (Lucifer) játsszák. Ugyancsak változó szereposztással kerül színre a tragédia hétfőn és kedden is. Hétfőn Abonyi Géza (Ádám), T. Mátrav Erzsi (Éva) és Táray Ferenc (Lucifer), kedden Lehotay Árpád (Ádám), T. Mátray Erzsi (Éva) és Mihályfi Béla (Lucifer) lesznek a főszereplők. Világsiker! Kötetenként, fehér papíron 3-400 oldal, remek Táizon dlizkötésben. 2 7 kötet van eddig és eo lej havi fizetés után megszerezhető !! . Parrot: Ex-feleség . Móricz Zsigmond: Forr a bor , Frenz Werfel; Nápolyi testvérek , Bródy Lili; A Manci Vicky Baum; Helén doktorkisasszony , Szitnyei Zoltán; Nincs feltámadás , Földi Mihá’y: Isten országa felé , ADdré Mauriois; Asszonyok útja , Frank Arnau; Halálra ítélem . Szomory Dezső : Gyuri , Ziiahy Lajo ; A lélek kialszik , Sigrid Unsed: Pogány szerelem , Parrott: Szabad a csók . Móricz Zsigmond: Rokonok , Vicki Baum: Baleset , Bródy Lili: A ft les égé tartja cl Martin Maurice: Szerelem, Örök titok . Földi Mihály: A meztelen ember . Jaqucs Dévai: A préda , Erdős René: Iía;nali hegedüszó Mazo de la Roche: Jalna lakói Marcel P.: Akit az asszonyok szeretnek. Bromfield: Huszonnégy óra Fannie Hurst: Asszony a vonaton. Vicki Baum: Tisztítótűz E. Mordaunt: Trópusi láz Romanov : 3 pár selyem harisnya línp tizeikét kötetre, szelvé- AW€VßgßwZX*' nyele elleniben, egy kötetet! A sorozat megy tovább. Hav mta 1-1 kötet jelenik meg: remekművek, ugyanolyan egységes kiilii- 'ásban. — A !8-ik kötet Priestley : A nap hőse 1934 februárban. — A kötetek egvenként ts kaphatók, ha a pénzt és 10 lej portót beküldi. Levágni Ezt a szelvényt .vágja 1?, töltse ki, küldje be Keleti Újság kiadóhivatala, Cluj Megrendelem a „ Világsiker“ teljes sorozatát, kötetje 60 lej. 1-től végig és az ezutá- niakat. — Kérem utánvéttel küldeni most-számokat, a többit havi Jcötetenként. Név: Cím:
