Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-14 / 10. szám

Aepviseionaz BUDAPEST V, IMc« péstatt plfitTW tr »nrnprar No. 24.256—19ZT. Vasárnap ciur-* fanadr 14. Jtva lel KeietiUjsug Elefizetési árak bcLföldön: Egész évre 800, félévre 100. negyedévre 300, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 36. negyedévre 13.80, egy hónapra 8.50 r-engó. — Egy«; számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban EgSgflBBMIWBittjaHJBMEK ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 10. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj—Kolozs­vár, Strada Baron L. Pop (volt Brnssal ncca) 5. szám. Telefon: 808. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőséf. A tisztító erő A duxi bányába befalaztak százhúsz em­beri életet és a bayonnei bankbotránynak szél­hámosságaival világhírűvé vált hőse agyon­lőtte magát. Az clftiult hétnek ez a két újság- szenzációja az úgynevezett nyugati demokrá­ciának volt két eseménye. Az előbbinek meg­rázó hatása az egyszerű újságolvasónak a lelkét nem tudta egész mélyen áthatni, mert jöttek a másik szenzációnak, a szélhámos ül­dözésének izgalmasan érdekfeszitő hirei és egészen más hatásokat váltottak ki a távoli érdektelen lélekből. A duxi bánya szomorú szenzációja azé a Csehszlovákiáé volt, amely a maga köztársa­sági államformájával és a francia .államélet külsőségeinek az utánzásával a nyugati demok­rácia sorába igyekszik,állítani önmagát s kül­politikai irányzatának,, amelynek tiţjşit tény­leg Parisban jelölték s jelölik ki a számára, a demokrácia jelszavait ad-jai Ahhoz, hogy omlik és robban egy bánya, kevés köze van a politi­kának, talán semmi. A műszaki tudás legma­gasabb fejlettsége mellett is bekövetkozhetik katasztrófa, mert a szegény bányásznép élete, munkája mögött a föld mélyének sötét üregei­ben ott ólálkodik vigyorgó csontvázfejóvel a halál. Az államformának, a népképviseleti rendszernek semmi köze nincsen ahhoz, hogy a duxi százhúsz ember életének útjába állott a bányászok végzete. De a befalazás elhatáro­zása már államhatalmi tény volt. El kell hinni, hogy azokat a megállapításokat, melyek a további mentési kísérleteket feleslegeseknek, hasztalanoknak jelentették ki, tényleg a tudo­mány. az emberi tudás minden eszközének az igénybevételével hozták meg. Bizonyos, hogy nehéz szívvel mondottak le az égő tárnákban rekedt embertársak életéről. De lemondottak. És ez a lemondás nyugtalaníthatja az embert: hátha a véges emberi tudás tévedhetett, mint ahogyan a tudomány fejlődése már annyi meg­győződésre, annyi alapigazságnak a hitére rá­bizonyította a tévedést? Hátha lett volna csak egyetlen egynek a l>efalazottak közül olyan útja az életbenmaradáshoz, amit a gyarló em­beri ész még nem érthet és nem tudhat. Hiszen tértek még vissza, csodálatos megmeneküléssel halottnak hitt emberek. Lehet, sőt több mint valószínű, hogy ilyen és ehhez hasonló csodára nem lehetett számítani. De az égő bányában marad' egyszerű munkások testvérei a föld felszínén robotoló és uralkodó halandóknak. Nem akarjuk a Csehszlovák állam demok­ráciáját összehasonlítani a franciákéval. A Stavisky-szélhámosság botrányos eseménye sem hasonlatos az emberi munka duxi áldoza­tainak szomorú katasztrófájával. De ha a tanyasirba való befalazást történetesen egy diktatórikus kormány valamilyen fóruma ha­tározta volna el s ha a megvesztegetések bot­rányának színhelye nem a francia főváros volna, akkor a világ közvéleménye előtt most zúgna a politikai felelősség kérdésének a vitája. Ha Róma vagy Berlin, vagy talán csak Lon­don volna a nagy vesztegetési botrány szín­helye, akkor a világsajtó jó része a demokrácia hiányát állapítaná meg az igazi oknak, amit a Háttérből ráncigálnának elő. Pedig a valóság ott van, hogy a demokráciát is csak a tiszta erkölcs közéletet átható ereje tudja megmen­teni a korrupciótól, amit ha nem tudnak fel­tartóztatni, beszennyezi, lerombolja, megfer­tőzi az egész állami berendezkedést, A köztár­sasági főváros, amely a háború utáni életmód között a világ vezető hatalmává lett, nem tu­dott olyan közéleti tisztaságot biztosiani, mint amilyen van a britt királyság fővárosában, mint ahogyan a polgári szabadság is tisztul- tabban él Angliában, mint Franciaországban. My olcszáz milliÓTal károsilotfa meg a monopolt ecpy csei*»pész-l»aia«f a A csempészek vezére fela^aszlotta magát a börtSaken (Iaşi, január 13.) A iaşii monopol igazgatóságához feljelentés érkezett az Otropa szállí­tási vállalat ellen, hogy csempészett cigarettapapírt rejteget. A monopol közegei a rendőr­séggel együtt megállapították, hogy a feljelentés megfelel a tényeknek, azonban kiderült az is, hogy a cég a raktárában elhelyezett csempészáruról nem tud semmit, hanem a felje­lentőtársaság csempészte a cég raktárába a cigaretta-papirost. A rendőrség leleplezte a bandát, amely lengyelországi körökkel állott összeköttetésben, onnan állandóan monopol cikkeket csempészett az országba és azután feljelentésekkel árasz;- totta el a hatóságokat, hogy a kitűzött jutalomban részesüljön. Megállapítást nyert, hogy a monopolt ez a banda több mint 800 millióval károsította meg agyafúrt módon. Több letartóz­tatás történt, a szélhámosok egyike Seurmann nevű. a börtönben felakasztotta magát, de tettét idejekorán észrevették és levágták a kötélről. A vizsgálat nagy eréllyel folyik. Uj hatalmas sziguranca- szei vezetet építenek, fel Állambiztonsági minisztériumot állítanak fel s katonai kiképzést vezetnek be az iskolákba (Bukarest, január 13.) A kormánynak az a terve, amit gyorsan meg akar valósítani s amit államvédelmi törvény-javaslatnak neveznek, igen nagyszabású átalakulásokat helyez kilátásba. Amit a tervezetből eddig elárultak, igen nagy mérték­ben felébreszti az aggodalmakat. Félős, nehogy az orosz okrana-rendszer túlzott formája valósuljon meg, ahelyett, hogy tényleg az állam védelmét szolgálná. A nagy államvédelmi szervezet. Viktor Antoneseu igazságügyminiszter teg­nap a minisztertanács elé terjesztette az állam védelméről szóló törvényjavaslatot. A javaslat az anarchisztikus mozgalmak letörésére irányul és a hasonló csehszlovák törvény alapján ké­szült. A javaslat magában foglalja a szigu- ranca reorganizálását is. Az államvédelmi pereket gyorsított eljárással fogják lefolytatni, az államvédelmi hivatalnál jól felkészült tiszt­viselőket fognak beosztani. Valószínű, hogy egyidejűleg államvédelmi minisztériumot is létesí­tenek, amelynek keretébe fog tartozni a rendőrség és a sziguranca. Nem jönnek a genfi szakértők, A Rador genfi jelentése szerint, teljesen té­vesek azok a hírek, amelyek a Népszövetség pénz­ügyi bizottságának és Romániának együttműkö­désére vonatkozólag utóbbi időben napvilágot lát­tak. Az is teljesen koholmány, hogy a Népszövet­ség szakértői közelebbről az országba jönnek A Népszövetség titkársága közli, hogy egyelőre elhalasztják a szakértők ki­küldését. Románia abban állapodott volt meg a Nép- szövetséggel, hogy majd megfelelő javaslatot fog előterjeszteni a szakértők kiküldetésére vonatkozólag. Ilyen javaslat román részről még nem érkezett a Népszövetséghez és igy a népszövetségi tanács most kezdődő ülésszakán a román pénzügyi helyzet nem kerül meg­vitatásra. Katonai kiképzés az iskolákban. A Lupta foglalkozva a minisztertanácsnak a preregimentális kiképzésre vonatkozó tervei­vel azt írja, hogy nincs szó az iskolák milita- rizálásáról, hanem a hadsereg reorganizálásá­ról szóló törvény egyik szakaszának alkalma­zásáról, amely előírja, hogy a 19—21 éves ifjak a katonai szolgálat előtt már fajra és vallásra való tekintet nélkül sportszerű kiképzésben fognak részesülni. Ez a kiképzés a testnevelési intézet tisztikarának vezetése és irányítása mellett történnék és célja lenne az ifjúságot rendre és fegyelemre nevelni, távoltartva azt a szélsőséges irányzatokról. A kormányforma s a kormányzási rendszer jelszavai nem elégségesek ahhoz, hogy a pol­gári életmódot, a polgárság javát szolgáló köz­életet nemesítsék, hanem egészen más elemek­nek az irányitó hatalma szükséges ehhez. Amilyen erővel indult meg Franciaország­ban a bünelsöprő áradat s igyekszik tisztító tűzzel elpusztítani a korrupciót, ez is azt bizo­nyítja, hogy a demokráciát is állandóan védeni kell az aljas indulatok befészkelődésétől. Mert minden hatalom beszennyeződik, omlik és bom­lik a szenny fertőjében. S mindeniknek legbiz­tosabb alapja a tiszta erkölcs, ami ha elve­szett, a hajdani nagy világhatalom Rómája is összedőlt. Franciaországban meg tudják tiszti- tani a demokráciát a jövő számára, mert lát- 1 szik ehhez az általánosan feltörő akarat. De ahol nincsen meg ennek az akaratnak az álta­lános, nagy tisztitó ereje, ott sötét fellegek állanak a jövő kilátásai előtt. dfcu&JiáljOTZ jcba£ii> átváló ns/nóöéőú f^id<2a//öC7JZ /tlatoü/tott fyxappant,

Next

/
Oldalképek
Tartalom