Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-13 / 9. szám
Knmntsm Szombat 1934. január 13. mmamammmmmmmmmmm Egy amerikai tudós beszél a torzszülöttek különös lelki életéről Hiú és fölényes törpék, érzékeny óriások —- Mi lakik a 300 kilós nő és az „élő csontváz'* lelkében? — Mikor a sziámi ikrek — gyűlölik egymást Sziámi ikrek, akik nem beszélnek'egymással. (Newyorfc, január 12.) A tudomány megállapította, hogy a nóvési rendellenességeket bizonyos mirigyek elégtelen, vagy megváltozott munkája idézi elő. Tudjuk, hogy miért maradtak vissza a növésben a törpék és miért nőttek emberi hustoronnyá azok az óriások, akiket a cirkuszban mutogatnak. Ezeknek a torzszü- lotteknek lelki mechanizmusát most alapos tudományos tanulmány tárgyává tette Wesley Pencock, baltimorei egyetemi tanár, számos értékes pszichológiát munka szerzője. A tudós professzor éveket töltött a testileg abnormális férfiak és nők különös élettanának tanulmányozásával és könyvében, amely most jelent meg az amerikai könyvpiacon, arra a megállapításra jut, hogy a testi abnormitással kivétel nélkül lelki ab- normaütasok is jártak. Pencock tanar kettős magyarázatát adja ennek a jelenségnek: fizikait és lélektanit. Fizikailag Pencock szerint ugyanaz a mirigy, amely a növési rendellenességeket okozza, egyúttal befolyásolja az agyvelő fűnk- cionáláást is. Lélektanilag viszont a torzszülöttek sajátságos mentalitását az idézi elő, hogy a torzsziilött állandóan tudatában van saját abnormalitásának és leikében egy „védekezési mechanizmust" épit fal, amelynek a segítségével bensőleg rekomponzációt igyekszik teremteni a maga számára azért, hogy a természet testileg mostohán bánt vele. HSu és féltékeny torzszülöttek Pencock tanár sok példával támasztja alá tudományos megállapításait. Megírja többek között, hogy néhány éwe. ezelőtt Hollywoodban egy filmet készítettek, amelynek szereplői között igen sok torzszülött is volt. A filmdarab egy vándorcirkusz életét rajzolta és főszereplői nagy fizetésű sztárok voltak. A film rendezője elmondta, hogy sokkal kevesebb baja és kellemetlensége volt a művészi temperamentummal túlságosan megáldott mozisztárokkal, mint a cirkuszi torzszülöttekkel, akik rendkívül könnyen sértődtek és egészen hihetetlen mértékű hiúságról tettek tanúságot. Mlngyárt az első nap irtózatos veszekedés volt a stúdióban. A lábnélküli hölgy hisztériás rohamot kapott, amikor egy másik torzszülött közelebb Került a felvevögéphez, mint ő. Másnap viszont a 600 fontos nő akarta abbahagyni a felvételt, mert valaki — nevetett rajta. Még nehezebb munka volt a törpék kezelése. Mindegyik primadonnának érezte magát és mikor az egyiknek szerepéből törölt a rendező, a kis emberke olyan dühbe jött, hogy sétapálcájával támadt rá. A törpék hiúságával és sajátságos lelki mechanizmusával külön fejezetben foglalkozik az amerikai tudós. Megírja többek között, hogy „Tom Thumb'1, a cirkuszi világ egykori világhírű törpéje, meg volt győződve rola, hogy szellemileg sokszorosan fölötte áll a normális növésű embereknek. Tom Thumb rendkívül komolyan vette „sikereit a nőknél". Egyik levelében, amelyet egy hölgy ismerősének irt, a következőke mondja: „Több előkelő hölgyet csókoltam meg életemben, mint bármely férfi, — többek között Anglia, Belgium és Spanyolország királynőit". Fölényes törpék és érzékeny óriások. Barnum megírja az emlékirataiban, hogy a cirkuszában dolgozott egy törpe, akit a közönség „Nutt tábornok" néven ismert Ötletes és eszes flu volt a pici ember, azonban a hiúsága nem ismert határt. Minden előadás előtt órákat töltött az öltözőjében és sokkal nagyobb gondot fordított az öltözködésére, mint bármelyik primadonna. Mikor a cirkusz Washingtonban járt, a törpék külön előadást rendeztek a kabinet tagjai részére. Az előadás után „Nutt tábornok" hosszú előadást tartott a beiügyi államtitkárnak arról, hogy milyen reformokat kellene behozni és szörnyen leszidta a kincstári államtitkárt, amiért, meggyőződése szerint, hatalmas összegeket pazarol el „ostobaságokra“. Ennek a törpének egyébként számos botránya Is volt liliputi társaival. Halálosan szerelmes volt Layinia Warren liliputi kisasszonyba, akit később feleségül is vett. Egyszer megtörtént, hogy egy másik törpe virágot küldött Lavinla öltözőjébe. Nutt tábornok tajtékzó dühvei rontott riválisára, véresre verte és magának Barnumnak kellett szétválasztani a két verekedő törpét. A törpék Pencock tanár megállapítása szerint, általában szerelmesebb természetűek, mint a normális emberek. Több olyan esetet sorol fel, amikor törpék normális növésű nőbe szerettek bele és megtörtént az is, hogy érzelmeiket viszonozták. Néhány évvel ezelőtt Chiquita, egy kubai törpe táncosnő, beleszeretett egy normális növésű férfibe és — megszökött vele. Később össze Is házasodtak. Ugyancsak normális növésű nőt vett feleségül Wybrand Lolkes, egy hollandi törpe, alti különben a cirkuszi világban arról volt nevezetes, hogy rendkívül méltóságteljesen viselkedett, soha cl nem mosolyodon és állandóan irodalmi és választékos kifejezéseket használt. Az óriások nem olyan hiúk, mint a törpék, de épp annyira hajlamosok excentricitásokra. Az amerikai Ringüng-cirkuszban néhány évvel ezelőtt megtörtént, hogy két óriás összeverekedett, mert féltékenyek voltak egymásra — nem nő, hanem a siker miatt. Barnum feljegyezte egy Hugó nevű francia óriásáról, hogy ha nem volt megelégedve az ebéddel, felkapta az asztalt és odavágta ahhoz a sátorhoz, ahol a szakácsok dolgoztak. Az óriások másik lelki sajátossága az, hogy szenvednek az alatt a tudat alatt, hogy torznak teremtette őket a természet. Ez a magyarázata annak, hogy szinte kivétel nélkül otthagyják a cirkuszt abban a pillanatban, amikor elég pénzük van és visszavonulnak valami tanyára. Barnumnak Patrick O’Brien nevű óriása, aki 25 éves korában visszavonult, vett egy farmot Írországban és végrendeletileg meghagyta, hogy lepecsételt ólomkoporsóban temessék el és a koporsót dobják a tengerbe. Élete utolsó évében attól félt tudniillik, hogy halála után orvosi kutatás céljaira valamelyik klinika műtőasztalára kerül a holtteste. (Déva, január 12.) Chendulefi Jeronim, ribicsórai tanító 1982 október 20-án kéthavi betegszabadságot kért és kapott. December húszadikán azonban nem foglalta el állását, hanem újabb szabadságot' kért s ez alatt az idő alatt Cles Aurel helyettesítette. 1933 május 12-én a tanító találkozott Cles helyettes tanító apjával s kijelentette, hogy olyan egészséges, hogy a „kősziklán is el tud aludnitehát másnap elfoglalja állását. A helyettes tanító azonban tiltakozott az átvétel ellen, kijelentve, hogy mivel úgyszólván egész évben ő tanított, a vizsgák előtt nem adhatja ki a kezéből a taA londoni városi tanács azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy London szivében, a Themse felett, egy légikikötőt építtessen. Fennti képen látható a Themse, háttérben az Ismeţt Tower-hiddal. Rendkívül érdekes dolgokat Ír Pencock tanár az összenőtt sziámi ikrekről is. Megállapítása szerint nem igaz az a hit, hogy a sziámi ikrek lelkileg Is ösz- sze vannak nőve. Nagyon sokszor előfordul, hogy veszekednek egymással, sőt: gyűlölik egymást. Az eredeti sziámi ikrek számos hires sebésztanárt konzultáltak: mindenáron operációnak akarták magukat alávetni. A magyarázat az volt, hogy folytonosan veszekedtek és az örökös veszekedések mindkettő életét elkeserítették. A Hilton-ikrek gyámja egy londoni tárgyaláson elmondotta a bíróság előtt, hogy az Ikrek fellobbanó temperamentumuak. Nem egyszer megtörtént, hogy neki estek és egyesült érövé! megverték. Az ikrek egyszer úgy összevesztek, hogy két évig nem beszéltek egymással. A tapasztalat azt mutatja, hogy a torzszülöttek közül a legnyugodtabb vérmérsékletüek és legköny- nyebben kezelhetők a 300 fontnál kövérebb emberek. Pencock tanár számos cirkuszi emberrel beszélgetett, akik elmondták neki. hogy a kövérekkel soha sincs bajuk, ellenben sok kellemetlenségük van az „élő csontváz" néven ismert hórihorgos sovány típussal. Az ilyen élő csontváz könnyen izgul, mindennel elégedetlen, tnorozus és nagyon kevés örömet talál az életben, amiért aztán a környezetén áll bosszút. Pencock tanár elmondja, hogy több Ízben beszelt az egyik cirkusz lábnélküü nőjével. Ez a hölgy a boldog és megelégedett nő benyomását tette a pszichológusra. A lábnélküli hölgy elmondta a tudósnak, hogy kitünően érzi magát és egyáltalában nem szenved amiatt, hogy a természet megfeledkezett arról, hogy alsótestet is adjon neki. „Az embereknek nincs okuk, — mondotta — hogy sajnálkozzanak rajtam. Kitünően érzem magam és nem szenvedek amiatt, hogy nincs lábam. Akiket igazán sajnálni kell, azok a vakok, siketek és némák." nulókat. Chenduleţi másnap beállított az iskolába s megkezdte az iskola irattárának és aktáinak leltározását. Amikor látták, hogy a dolog hová fejlődik, Cles apja hazament s nemsokára 15 emberrel tért vissza, akiknek fenyegető magatartására Chendulct néhány aktával a kezében futásnak eredt. A legközelebbi erdő felé vette az útját, a feldühödött emberek azonban a nyomában voltak s az egyik az erdő szélén el érve a menekülőt, hatalmas ütést mért rá. A tanító az egész társaságot feljelentette a dévai ügyészségen. Az ügyészség a kihallgatások után vádat is emelt. A főtárgyalás a napokban zajlott le a dévai törvényszéken. A törvényszék bebizonyítva látta a tani tó igazságát, Cles apját és még egy társát hat-hat- havi és ezer-ezer lej pénzbüntetésre, a társaság többi 12 tagját 4—4 hóra és 500—500 lej pénzbüntetésre Ítélte. Egy vádlottat felmentettek, mivel nem bizonyosodott be, hogy részt vett volna a tanitó megveretésében. Visszamentek Ausztriába a Magyarországba menekült horogkeresztesek (Budapest, január 12.) Az osztrák horogko- resztes menekültek lassanként ismét visszaszivárogtak Ausztriába. A Sopronba menekült vezérek már tegnap este elhagyták Magyarország területét. A pinkamindszentiek közül is csak harmincöt menekült van már Magyarország területén, ezek is kénytelenek lesznek visszamenni Ausztriába. A menekültek hangulata igen rossz, mert tudják, hogy a kormány a Wollersdorfi munkatáborba helyezteti el őket- Matterni Ernő; aki a menekülteket vezette, felszólítást kapott a minisztriumtől, hogy huszonnégy órán belül hagyja el az országot. Matterni mérnök már el is utazott Németországba. A tanítók háborúságába - a falu népe is beleszólott Tizennégy embert Ítélt el a dévai törvényszék, mert megszalasztották es megverték a hivatalba lépő taniiót
