Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-11 / 7. szám

\ 6 Kiitrrnjssß Csütörtök, 1934, január tí. A SÁRGA MOZI Japánban izzó harcban áll a modern és a régi film — A mozi­vásznon tilos a csók — Külön pacok a szégyenlős publikum ré­szére — A japán nő rajong az amerikai limonádé-filmekért targa, mint az ucca és a mozi előtti térség. A mozik­ban nincsenek székek, hanem hosszú padokat helyez­nek el, amelyek plüssel vannak bevonva. A szégyenlős (Tokió! levél.) Azt mondják, hogy a mozi a népié­lek tükre. Az ellenkezőjét is hallottuk és vannak, akik azt állítják, hogy ez a tükör torztükör. Ami azon­ban Japánt illeti, az ottani helyzetre legjellemzőbb Chaplínnak az a megállapítása, hogy Japánt és a ja­pán népet a mozin keresztül lehet a legjobban megkö­zelíteni és megismerni. Amint ma is kétféle Japán létezik, a modern Ja­pán, amelyet a dancingok, felhőkarcolók és a modern hadihajók jellemeznek, addig változatlan erővel tovább él a másik Japán, amely a miszticizmusban, a fanatiz­musban, a középkori vitézi tettek dicsőítésében nyil­vánul meg. A japán mozikban vetített filmek kéir‘ részre oszlanak. Egyik csoportba tartoznak a modern szociális drámák, vagy komédiák, a másikba sorozha tők azok a filmek, amelyek véres és hősies középkori japán hőstetteket örökítenek meg. A középkori japán vitéz, aki a filmekben a főszerepet játssza, meghódítja a szép leányt, aki elbűvöli a lovagot. A japánok az ilyen filmeket „ken geki"-nek nevezik. Az ilyen fil­mek abban kulminálódnak, hogy a szereplők leggyak­rabban fegyverrel a kezükben harcolnak és győzik le mindig az ellenség ellenállását. Még a mozivásznon Is tilos a csók A japán szellemi élet fejlődését jellemzi az, hogy a kétféle tendenciájú filmek nem elégítik ki a fiatal­ságot, amely az úgynevezett kompromisszumos filme­ket nem nézi meg, mert úgy találja, hogy a mai világ ban olyan filmeket keli bemutatni, amelyek szorosabb kapcsolatban állnak az élettel. Az ifjúság követelőzik és tüntet, de egyelőre kevés eredménnyel. A filmszín­házakban továbbra is azokat a müSorszámokat játsz- szak, amelyek a japán férfi lovagiasságát és hősiessé­gét jelképezik. A sexappeal ismeretlen fogalom a japán előtt. Még a mozivásznon is tilos a csók, bárhogy is követelődzők a fiatalság. A női mozilátogatók elégedet­lenek. Wem az elmaradt csókok miatt, hanem azért, mert a japán filmcsillagok toalettjeivel nincsenek ki­békülve. Azt mondják, hogy a színészek és színész­nők nem tudnak elegánsan öltözködni. Megfigyelhető Tokióban és a japán nagyvárosok- bah, hogy az emancipált családok, amelyeknek a hoz­zátartozói a nyugaton nevelkedtek, nem látogatják azokat a filmszínházakat, amelyekben a Japánban ké­szült darabokat mutatják be, mert azokat maradinak tekintik. Az európai és amerikai filmek egyre nagyobb tért hódítanak Japánban és évenként már háromszáz- ezer nézője van a külföldi filmeknek. Különösen a modern és emancipált nők kedvelik a külföldi filme­ket, mert azokból csöpög a szerelem. A külföldi filmek kielégítik az igényeiket. A japán nő szereti azokat a filmeket, amelyek a szerelmi élet sok furcsaságait ve titik a vászonra és természetesen happy-enddel vég­ződnek. A japán nők jól tudják, hogy az élet egészsn más és a házasság törvénye meghamisítva kerül o mozivászonra, mégis csak a külföldi filmekben tudnak igazán gyönyörködni. A statisztikai adatok azonban csak látszólag iga­zolják a külföldi filmek iránti érdeklődést, mert a hazai japán filmeket évenként ÍZ millió ember nézi meg. A külföldi filmek Iránt aránylag tehát sokkal kisebb érdeklődés nyilvánul meg. A japán filmek Uü lenben sokkal terjedelmesebbek és minden vonatko ­zásukban eltérnek a külföldi filmektől. A belépője­gyek azonban olcsók és a tömegeknek ez kell. Nem szabad a japán filmeket lebecsülni, mert az utóbbi időben olyan több nagyszabású film készült Japánban, amely nemcsak kiállításával, de a szereplők tökéletes művészi játékával is fölveszi a versenyt a legjobb kül földi filmmel. Japánban ma 1418 mozgószinház műkö­dik. Tokióban és a japán nagyvárosokban az úgyne­vezett nepmozgók egy uccában vannak elhelyezve a színházakkal és az éjszakai mulatókkal. A japán pol ­gár ebben nem talál semmi kifogásolni valót és azt mondjak, hogy a mozi, a szinház és a mulatók az em­ber szórakozására szolgálnak, tehát békésen megfér­hetnek egymás mellett. Tokióban a mozik mulatóhe­lyek és színházak nagyrészé a nagy budhista templo­mok közelében találhatók. Plakátok helyett zászlók fürdetik a mozik műsorát. A külföldi ember, aki betéved az egyik ilyen tokiói uccába, meglepődik a sok színes és tarka látványos­ságon. Az ucca mindkét oldalán egymás mellett állnak a színházak, mozgoszinházak, mulatók, muzikhallok. kávéházak és ehhez hasonló nyilvános helyiségek. A házak homlokzatán hatalmas piros, sárga és tbolya- szinü zászlókat lenget a szél. A zászlókon hirdetik a ».ik műsorát és a filmsztárok nevelt. Ebben az uc- gépkocsik és más jármüvek nem közi ekedbe t­Tarka népség seregük a népmozgókba. Katonák és tengerészek ünnepi ruhába öltözött gésákkal, akik tel vannak cicomázva és magukkal viszik a mando­linjukat, inasgyerekek fehér- és ibolyaszinü pamutki- monot viselő leánygyermekek tolongnak egymás mel­lett, hogy helyet kapjanak a moziban. Az egész ucca egy sarga folyóhoz hasonlít ünnepnapokon a mozik, színházak közelében. A „Tain-Koku-Kan“ (császári mozi) előtt annyi a zászló és a lobogó, mintha valami ünnepre készülne a város. A zászlókról a film fősze­replői mosolyognak a közönségre. A tarka zászlóerdó csábítja az embereket. A mozi belseje is ugyanolyan (Kolozsvár, január 10.) Megírta a Keleti Újság, hogy a kolozsvári rendőrség bűnügyi osztáíya dinárhamisitó társaságot leplezett le és az ügy kolozsvári szereplőit, Grana Sán­dort, Bejthe Sándort és Müller Zsigmondot letartóztatták. Arról is beszámoltunk, bogy a dollárliamisitó-banda vezérét, Schiesser Igná­cot a temesvári rendőrség vette őrizetbe és két bűntársával együtt már útnak is indítot­ták Kolozsvár felé. A szövevényes bűnügy kivizsgálása még nem nyert befejezést, mert a három kolozs­vári 'letartóztatott a legellentmondóbb vallo­másokat tette. Grana Sándor tegnap még azt vallotta, hogy Jugoszláviában azért nem tudtak túl­adni a pénzen, mivel a közvetítő szerepet játszó földműves kijelentette, hogy a hamis dinárok rosszul sikerültek. A nyomozást Puica rendőrkvesztor irányi­lányok részére külön ülőhelyeket tartanak fenn, de a rendőrség résen van, hogy az erkölcsökre ügyeljen. Nagyon vigyáznak a mozikban a japán erkölcsökre. A villany égők egy része előadás alatt is‘ég, úgyhogy a közönség látja egymást és bizalmaskodás, enyelgés ki van zarva. Japán szokás szerint a fiatalasszonyok kis gyermekeiket nem hagyhatják otthon és ezért, ha moziba mennek, kénytelenek gyermekeiket is elvinni. A japán mozi gyermekmenhelyhez, vagy óvődához hn- soüat, annyi gyermek futkos a padok között és ját­szik egymással, mialatt a szülök elmerülnek a film nézésében. Amikor az összes lámpák felgyulladnak és az elő­adás végét jelzik, a japán közönség nehezen távozik, annyira jól érezte magát a moziban, hogy nem tudja elszánni magát a távozásra. Csupa ragyogó, megelége­dett arc tolong a kijáratok felé. A gyermekek a leg­boldogabbak. mert ők már unták a mozit és ha őket megkérdezték volna, már rég ott hagyták volna a mo- zitermet. fása mellett Draghiciu Aurel, a bűnügyi osz­tály főnöke vezeti. Ma aztán a rendőrség érté­kes adatok birtokába jutott. Hivatalos megál­lapítást nyert, hogy Schiesser gyakori temesvári utazásai­val nagyobbmennyiségü dinárt jutta­tott át Jugoszláviába és sikerült is értékesitenie. Az ügyben szere­pel egy temesvári ügynök is, aki ugyancsak fontos szereplője a bűnügynek. A vizsgálat most teljesen uj irányt vett. fel és Schiesser kihallgatásához nagy reményeket fűznek. A jugoszláv rendőrhatóságok egész Jugo­szláviában folytatják a nyomozást. Értesülé­seink szerint a napokban Kolozsvárra érkezik a belgrádi rend­őrség egyik megbízottja, hogy személyesen tanulmányozza az elsősor­ban Jugoszláviát érintő bíinügy aktáit. W'PK’fO'WK'lV hatalmas könyvtárt rendezhet be használt, de raeg- Majdnem -B.lv! Cd J. MJil kiméit állapotban levő könyvekből darabonként «»«sáli' SaÍokÍ Olvassa át tünlemmJ ezen jegyzéket és szegezze meg flsrtw mi magának belőle kedvenj könyveit, mig a készlet tart! Molrar F.: JSték a kastélyban Lesseur: Tragikus ébt Morvav : Troubadour és Társa Sas Ede: Desdemona leánya Sz lős-y: Evy fer i szere,mei Morand: Gáláns Europa Fluschjr: (Xngtani repilő ka­landjai Schlicht: A lakodalmas hintó Land Haus: y'nnine házassága Go rmond: Egy ártatlan szív Rosny: Aranygyapju Pajzs Eemér: Cirkusz HansteL.: Az aranysárkány birodalmában Boccacio: Fiam°tta Eckste n: Ap i rodite Courts Mahler : Végzetes levél — Szenvedés & bo.dogság. ára — Követ ek — A névtel n titka — Aranykulcs — Ki le yen a párom Csermely: /die' madam Forró P.: Aki mindi r csak vendég Kövér I.: Marcit férje Lázár B.: Hangulatok Vunturearu : Asszon yszerelem Hatvani L: Csendes napolt, hangos esték Şarmant: Az aranyhalász Langenscheidt: Szeretlek Ov dius; A szerelem művészete Mólót: A szépség vonzer8ie 1 ac eray : Esmond Henrick Villányi: Királynőm, meghalok érted Móricz: Csitt-ccatt Hegedi!*: Alakok Gyrrmatiné: önkéntes mártírok March!: Pianelli Demetrio 1 Hermann: A kisvárosiak Nans n : Boldog házasság Kálnoky: Áldott lelkű Márta asszony Lovászy: Fö épmirópa legerő­sebb ass'onya Konriromv: Cs. kir. szép napok Conrád: Fé vér Surányi: És még s:-m véletlen — Noé b ikMa Braun L.: A marquisnő szerel­me* levelei — Vau Louten kalandja E e András: Mad gaszkár — Mesterfo ás Z’olt B.: Ger®on és neje H rland: Z uzsánna férjet keres St ate: B ke a földön Csatbő: Felhők lovagja Kádár L.: Három galamb — A bag <adi vas ;t Kelemenné: Az ernberzyülölő Szini Gv : Egy sápadt asszony Rosenheim : Joe J nkins kalandjai, 1—2. Braddon: Hunoré titka Noborii • F >hér perjel Heller F.: A nagyherceg pénz­ügyei — Joszut Kán házassága Lovel: Névtekn sziget lfj. B íkav : Mario — A gyémánt Stevensen : Mentrepos szekrénye Regi®: A kék nyom Lebrnc : A né«'elen leány Poe Ed zárd: A feo? esrő szív Ponson: Rejtélyes örökség —• A sz vrend lovagjai Szemere Gy: A két leány, 1—2 Conscience Hj Floudne orosz­lánja Sealsfleld: Tokeah és a fehér rózsa Báthory: Utazások a lappok földjén Szalay : A rubinok hazájából Firenziola: Szerelmi szép his­tóriák Gedő Gellért : Száz színész egy sorban Hawthorne •• A skarlátbetii G yn : A nagy feladat , Heimbur- : A szivek harca — Asszonysz'v Benlczk né : Kiközösítve, 1—ü Kosáryné R. Lola: Filomena Scott Ve lter: A titkos házasság 1-2 Klein E-' Aki a gyilkosát keresi Wads’ei: Szerelem és háború Fechter: A kinaváza Maridat: Simp'e Péter, i—3 Antoüy: Az aranyfalu Go o Raymunn : A rút leány About: Az ig rét íöidje Jakobs: Nyomon Garami: Á szerelem őrültlei Balia Borsz: Niczky növendék Gél éri A. Endre : A nagy mosóda Kabos Ede : Fehér éjszakák — Ko dusok — A veretek Kádár I.; N s re ülés Anita Loos : Szőké i előnyben Colette: Mit-on ki a szony Tschudi Klára; Napoleon íla Krúdy: Mohács Necra: Egy élet árán Erdős R.: Lavinia Tarsín házas­sága, 1—2. — Ave Róma, 1—2. — Novi 1 a Madside Mus afa: Vágyak és szenvedések Scbopflin: Ba atoni tragédia, 1-3 I raDce A.: Ed corus kertje Qu da : A Massareno család Bulver: Rienzi, 1—2. Ca cos Francis: Hurok Bónyi A.: Szomjúság — Kék bálváuy Becássy: A medve Mendis L.: Tavaszi románc Hemon L.: Mária Chapdelalne Barréa: Kitépett sarjai Megrendelhető: »Dante Alighieri*4 könyvkttlcsönző vállalat árusítási osztályánál Cluj—Kolozsvár, sír. Memorandului 16. — Az összeg bélyegben is bekuldaető. — Vidékre 10 darab vételnél portóméntesen szálütjuk. Belgrádi rendőrtiszt érkezik Kolozsvárra a dinár hamisítási bűnügy aktáinak tanulmányozására

Next

/
Oldalképek
Tartalom