Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-11 / 7. szám
Aopvisexonaz BUDAPEST V. »««Kft Ka. 345W—ttr. KSIET CsUförföfc tatmdr 11. SfpţŞ v5 í«f JEJdíUetéal árak belföldön; Egész ésre 50«, (éléire 40Ö ^ Szerkesztőség, Siadóhl rutai és nyomda: Cluj—Koioss^ aegyedévre *00, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYARPARTI LÁP Tár, Strada Baron L. Pop ívóit Brossai coca) 5. szára, Sn« CD, félévre SS. negyedévre 12JH), egy hónapra «J» „_Tt . S7i,r Telefon: 533. - Levélem:: Cluj, poeteflóit 1QL szám, POBSŰ.E«y®a mí'"* az ttnsz eláresííé kioszkjaiban Ä.Y11. fcVfULíAM ; — *• oéáill. Sgézirafcokat senJának sen: teld vissza a sierkesstSség. Felelősség: Egy öreg francia akadémikus már évtizedekkel ezelőtt könyvet irt „A felelősségtől való irtózás“ címen, amelyben kimutatta, hogy a modern demokráciának egyik legnagyobb baja. hogy nincs senki, akit felelőssé lehessen tenni. A .felelősség hiánya, ami akkor főként a politika berkeiben mutatkozott meg, a világháború után úgy a politikában, mint a közélet más területein is félelmetes módon elburjánzott. Az emberek rosszul csinálnak valamit, tönkretesznek egzisztenciákat, bánkbukásokba rángatják be őket, veszedelmes spekulációkba, szertelen politikai kalandokba, országrombolásba. beláthatatlan végű forradalmakba, pusztulásba, nyomorúságba és azután félreállnak. Kezdve attól a kis vidéki kalmártól, aki' elszedi embertársa pénzét, hogy rosszul forgalmazó szatócsüzleteken elvéreztesse, végezve Sta- viskyvel, aki meg sem állott a milliárdos panamánál ; kezdve valamelyik adóhivatalnok kis csinytevésétől, végezve kormányelnökök meggondolatlan sötétbeugratásáig, a felelőtlenségnek ezer és ezer elszomorító jelenségét észlelhetjük. Nincs könnyebb, mint másra rákenni a bajt, nincs magától értetődőbb, mint mindenre minden esetben megtalálni az alibit. A félreállok vagy félre- állitottak abba az illúzióba ringatják magukat hogy nem ők keltették életre a végzetet, a végzet magától1 jött. Ezt mondják akkor is, amikor a világháború felidézéséről és Európát megnyomorító gazdasági elzarkózottságról volt szó, akkor is, ha nincs egyéb, mint ogy bányalég-robbanás, avagy gátszakadás. Végre annyi irtóztató gátszakítás után akadt egy ember, aki magára vállalta a maga viszonylagosan kis és infernáris arányok' mellett eltörpülő gátszakitását és akár helyesen, akár helytelenül, de le merte vonni tettének konzekvenciáit. Éppen úgy szobrot kellene állitani néki, mint ahogyan emlékművet állítottak az ismeretlen katonának. Mühlhausenbeu öngyilkos lett egy Scherer i;evü öreg mérnök- ö építette azt a vízmüvet, amelynek gátja Colmar fölött nemrégiben elszakadt és egy csomó embernek a halálát okozta. Tulajdonképpen jelentéktelen hir oz, _ nekünk. Megszoktuk, hogy a világ egyik, vagy másik sarkában a legborzasztóbb szerencsétlenségek következnek bo egyeseknek, vagy többeknek a gondatlanságából. A szerencsét- ienségek is eltörpülnek, ha kontinensünkről más kontinensekre szereljük át érdeklődésűn két. Mi egy franciaországi vasúti szerencsétlenség azokhoz a borzalmakhoz képest, amelyeket Kipa nyomoráról, amerikai forradalmi megmozdulásokról, pusztító járványokról és más "egyebekről hallunk. Egy elzászi mérnök öngyilkos lett, racrt müve felmondta a szolgálatot. Hány és hány ember lett öngyilkos Németországban, Oroszországban. vagy más forradalomsnjtóttá országban Hány és hány ember lesz öngyilkos Középeurópá ban nyomora miatt? És ha a colmari árvizsze- ntocséflenség ötven halottja számára legfeljebb egy hírünk volt, akkor majdnem indokolatlannak latszik, hogy a lap élén foglalkozzunk egy' embernek az öngyilkosságával. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy ez az öngyilkosság a rendkívüli. Példát tudnánk mondani nem egyet, hogy hány ember végzett csak azért önmagával, mert valahogyan összeütközésbe került az erkölcsi világrenddel. Am Seherer öngyilkossága, jelképes valami és ha nem is példamutató, .de tanulságos és meggondolkoztató. r-'" Seherer mérnök lehet, hogy hibás volt- Lehet, hegy a gátat, amely ötven embernek a halálát okozta, rosszul építette meg. Lehet, _ bár erre vonatkozólag semmi értesülésünk nincs __ hogy Bíróság elé állították volna és hanyagságért elitéit,ék volna. Nem az a fontos. Az a fontos, hogy vannak még emberek, akiknél jelentkezik a lelki iímefetfnrdaiás, akikben tragikus önkinzások kő zott szólal meg a lelkiismeret. TifmiIesíCi* • újabb királyi Idballgalása után elfogadta a külügyminiszteri tárcát A miniszterelnök politikai látogatáséi hivalaSos jelentés szeriol csak udvariassági vilitek voltak —■ A kormány éjjel î-rc tolta ki a statárium területén u Karórái (Bukarest, január 10.) A politikai helyzetben ma sem történt változás s ez a negaţi mim voltaképpen mégis eseményvTJgylát- szik, Titulescu tegnapi kihallgatása sem hozta létre Titulescu és Tatarescmminiszterelnök megegyezését s igy a kormány ősz- szetétele nem változik, Titulescu nem lép be a kormányba. Külföldi lapok szintén megerősítik ezt a verziót. Tatarescu politikai tárgyalásai. Tatarescu miniszterelnök tegnap nemcsak Bratianu Ghcorghet látogatta meg, hanem az ellenzéki pártok többi Bukarestben tartózkodó vezéreit is, Luput, Iuniant, Argc- toianuí és Filipescu Grigoret, valamint Gogát. A távollevő Averescut, Mihalachet és lorgát visszaérkezésük után fogja meglátogatni. A látogatásoknak udvariassági jellegük volt ugyan, mégis tagadhatatlan a jelentőségük a politikai béke kelyreállitása szempontjából. A Mişcarea, Bratianu Gheorglic lapja és a Tara Noastră, Goga orgánuma is hangsúlyozzák, hogy Tatarescu lépései és magatartása hivatva lesznek a politikai atmoszférán jelentékenyen enyhíteni. A legfontosabb ebben a tekintetben a uem- zeíi-paraszípárt álláspontja és érdekes a párt lapjának, a Dreptnteanak a cikke, ameLy szerint a uemzéti-parasztpárt hőn óhajtja a politikai békét, de ez nem függ tőle, hanem a kormánytól. amelynek egyszerűen meg kell vál toztatnia azokat a politikai eszközöket, amelyeket a választásokon az ellenzékkel szemben használt és akkor a politikai viszonyok nálunk is normalizálódni fognak. Csak udvariassági vizit volt ,. Hivatalosan közük, hogy Tatarescimak az ellenzék vezéreinél történt látogatásai a. szokásos udvariassági vizitek voltakA lapok ennek dacára hangsúlyozzák, hogy e látogatások valószinüleg kezdetét jelentik a pártok közötti normális viszonynakTatarescu Szinajából visszatérve a következő kijelentést tette: A kormány folytatja működését és megvalósítja kormányzási programját, amely mindenki előtt ismeretesMégis Titulescu (Bukarest, január 10.) Titulescu kedden délután háromnegyed ötkor érkezett Szinajába, azonnal a királyi kastélyba ment, ahol két órás kihallgatáson jelent meg a királynál. Titulescu kifejtette mindazokat a szempontokat, amelyeket a poütikai helyzetre vonatkozólag magáénak vall és azokat a feltételeket, melyek mellett a külügyi tárcát vállalná. Titnescu hét óra 20-kor távozott a szinajai kastélyból és hét óra negyvenkor visszautazott Bukarestbe, ahová este 11 órakor érkezett meg. Későbbi jelentés szerint éjszaka 12 órakor Tatarescu meglátogatta Titulescut a lakásán, ahol hosszasan tanácskoztak, a kihallgatás le- fólyásárólés egyéb politikai kérdésekről. rutint I j, jtvder é* £rém áárr-nrssssr^rr rr rül ■r.wrai títhtí ■«" irr' ív -, - í,t v, mssiw't Szinajnból jelenti a-Keleti Újság munkatársa: Tatarescu minisztereülök és Titulescu szerdán este fél 8 órakor újból kihallgatáson jelentek meg Károly királynál. Az audiencia pontosan 25 percig tartott. A közös kihallgatás utáu a távozó Titu- Jescu a királyi kastély előtt várakozó újságíróknak kijelentette, hogy vállalja a külügyi tárcát és részt vesz a Tatareseu-korműny munkájában. A .külügyminiszter ezutáu a Tabacovieí- villához hajtatott és negyedóra múlva Savéi Radulescn külügyi almmiszter társaságában tért vissza a kastélyba, ahol Károly király kezébe letették az esküt. A feltételekre vonatkozólag Titulescu nem nyilatkozott, de biztosra vehető, hogy úgy a király, valamint Tatarescu honorálták Titulescu kívánságait. A. keresztény diákok kiáltványa. • 4 ' . A bukaresti keresztény egyetemi hallgatók, akik az „Igazságszeretet“ néven ismert egyesig let tagjai, kiáltványt bocsátottak ki, melybéo többek között a következőket Írják: „A közvélemény felvilágosítására bocsátottuk ki kiáltványunkat, hogy védekezzék azok ellen, akiknek őrültsége és egzaltáltsága előkészítette a vad gyilkosságot. A hiílerizrnushoz hasonló módszer aláaknázza
