Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-10 / 6. szám

e KeiETlOjSSG Szerda, 1934. január 10, Kurzus-változás Spanyolország egyházpolitikájában A jobboldali győzelem első eredménye — Felfüggesz­tették a népiskolák világiasitásáről szóló tőrvényt és január 1-től kezdve a lelkészeket ismét az állam fizeti _(Madrid, január 9.) A jobboldali ellenzék elotörése a választásokon máris érezteti a hatását. A kormány engedékenyebb húrokat penget a vi­lágnézeti megértés tekintetében és ennek bizony, ságaj hogy Spanyolország egyházpolitikájában máról holnapra kurzusváltozás állott be­Amint ismeretes, a köztársasági rezsim, bár­mennyire is elnöke vallásos érzésű ember, engedve, a tömegek mohó türelmetlenségének, elvette a szer­zetesektől a rendi iskolákat és egy sereg szerzetes- rendet pedig megszüntetett. A közoktatásügyi mi- r.isztr most javaslatot terjesztett be a cortezben és javasolta, a vallási rendeknek a közoktatásból való kikapcsolálásáról szóló törvénynek bizonytalan időre történő elnapolását. E törvény szerint már január 1-ig úgy az alacsonyabb, mint a magasabbfoku népoktatásban keresztül kellett volna vinni az államosítást. Spa t.yolországban a népoktatás kizárólag a klérus kezében volt és a kormány a legnagyobb zavarba jutott, amikor oly nagyszámú egyházi tanerő he­lyett világi tanerők kinevezéséről kellett gondos kodni. Színvonal süllyesztés nélkül az iskolák át­festése nem sikerült volna és ez is hozzájárult, hogy felfüggesszék a laikus közoktatásról szóló rendeletet. Valószínű> hogy a régi állapotot nem állítják vissza a maga teljességében, de nyilván­taló, hogy revízió alá veszik a már meghozott tör­vényt. Az El Debate katholikus lap is megálla­pítja, hogy egyelőre átmeneti intézkedésekről van szó, de bízik abban, hogy a népoktatás és az egy­ház érdekei előbb-utóbb csak összeegyeztethetők lesznek. Másik fontos javaslata a kormánynak a lel készek fizetésere vonatkozik. Amint ismeretes az á'llarn beszüntette a lelkészek fizetését és sorsukra hagyta okşt. A kormány arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy itt is békülő jobbot kell nyújtani és január ,1-töi kezdve minden lelkész, aki a köz­társaság kikiáltásakor egyházi hivatalok birtoká­ban volt, ismét kapja fizetését; szolglati éveinek letelte után pedig a nyugdijat­Egyházpolitikai téren a harmadik készülő re­form, amelyről már Írtak a lapok is, az, hogy a kormány konkordátum megkötésére készül. A konkordátumot annál könnyebben meg lehet majd kötni, mert az egyház felszólította spanyol 'uvőit, hogy a republikánus rezsimet lojálisán is­merjék el. Pita Romero külügyminiszter Rómába utazott és a tárgyalások első eredménye, hogy Spa­nyolország követet tart majd a Vatikán államban. Követnek Zuetát szemelték ki, aki rövid időn be­rni el fogja foglalni uj állását. A Pancsen láma gyűrűje mentette meg a biztos haláltól Sven Hédin ázsiai expedíciójának aivezérét Dr. Eric Noris izgalmas kalandjai Belső« ázsiában — Verseny lovaglás az éleiért (Stockholm, január 9.) Most érkezett haza, a svéd fővárosba dr. Erei Norin, Sver. Hédin nagy Azsia- expediciójának egyik alvezére hét évi távoliét után. A kiváló svéd kutató elmondotta élményeit és kaland­jait Bclsöázsiában és ezek borzalom és izgalom tekin­tetében vetekednek akármelyik kaiandorfiimmel. Amikor dr. JN'orin, miután Sven Hédin expedíciója több részre' oszlott, az általa vezetett expedícióval megindult Beisöázsia olyan területei felé, ahol még eddig nem jart fehér ember, óriási szerencsétlenség érte. Az éhség és a hideg következtében elpusztu t harminc állatból álló karavánja és csak egy öszvér, meg egy számár maradt életben. A svéd tudós kényte­len volt csaknem egész felszerelését otthagyni a pusz­tában, csak ép a legszükségesebb eszközöket, térké­peit es valami élelmiszert vihetett magával. Turkesz- tanban és Tibetben is fogságba került, de mindkét alkalommal sikerült megszöknie és végül is eljutott i-ekingbe, ahoi csatlakozott dr. Sven Hédin főexpedi- ciojahoz. Dr. Eric Morin legutolsó útja Siankiang tarto­mányon vezetett keresztül, ahol számos kinai rabló­banda tanyázik. Ezeket akarta kikerülni a svéd tudói, aki amiatt uttalan hegyeken át igyekezett tovább­jutni. A rablók azonban igy is nyomára akadtak, el ­fogták és Charkukba, Turkesztán egyik városába vit­ték. Már ki akarták végezni, amikor felmutatta a j/ancsen láma szent gyűrűjét, aminek következtében egy mongol herceg megszöktette. A turkesztáni kor­mányzó azonban elhatározta, hogy agyonlöveti és épp ezért lovascsapatot menesztett a szökevény után azzai 8 paranccsal, nogy dr. Norínt újból fogják ei és azután végezzék ki. irtóztatő versenylovaglás kezdődött a svéd kutató és üldözői között. E lovaglás dija egy emberélet volt, és a svéd kutató győzött. Dr. Morin és társai Beisöázsia olyan területeit ku­tatták fel, amelyeken sohasem járt még fehér ember. E területeket feltérképezték és épp ezért az expedíció tudományos értékű munkája szinte felbecsülhetetlen. Az azték-tragédia utolsó felvonása A mexikói kormány törölte a költségvetésből az utolsó azték uralkodóház leszármazottainak tartásáiját Cortez Ferdinänd 450 főnyi serege élen bevonult Tenochtitlan-ba, az Azték-birodalom fővárosába. A maroknyi höditó-sereg néhány év alatt olyan saját- szerű virágzó kultúrát pusztított el, amelynek nem is­merjük párját az emberiség őstörténetében. A spa­nyol hódítók megbocsájthatlan bűnt követtek fel az azték kultúra megsemmisítésével. Most nagy tudö3 gárda fáradozik azon, hogy a régi azték kultúra va­lószínű képét rekonstruálja. Az utolsó azték uralkodó, MontezsinAi leszárma­zottjai több mint 400 év óta nyugdijat élveztek Mexi­kó államtól. Négyszáz év alatt a Montezuma ivadékok 200.000 angol font nyugdijat vettek fel. Legutóob 1823ban rendezték az állam és a Montezuma utódai kö zott fenálló jogviszonyt. Ekkor a mexikói kormány Ideiglenesen, bizonytalan időre kötelezettséget vállalt a nyugdij fizetésére. Most, 110 esztendő után ezt a LEGSZEBB AJÁNDÉK A KÖNYV! Egyetlen egy könyvtárból sem hiányozhatnak in Ű3 PETŐFI ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI Díszes vászonkötésben ára 120*— le: Vidékieknek is 8 pénz ér 10 lej portó előze­tes bekülcésa esetén azon­nal szállítja a KELETI ÚJSÁG kiadóhivatala CD Q_ O ti­CLU J KOLOZSVÁR Strada Baron L. nyugdijat törölték aa állami költségvetésből és ezral megszakadt az az utolsó szál is, amely ennek az érde­kes országnak a jelenét összekapcsolta a múlttal. Az azték-kulturára vonatkozó emlékek, adatox összegyűjtése serényen folyik és a munka ezernyi apró eredménye csodálatos képpé kezd összeolvadni. Az azték birodalom különös vegyüléke volt a paji és katonai államnak. Az adót katonaság szedte, a kor­mányzást papok végezték. Az aztékok mathematikii tudományokban nagyon járatosak voltak, a csillagé szathoz is jól értettek. Hieroglif Írásuk volt. Különös es ma meg kellőképpen meg nem magyarázott jellem­vonása az aztek-kulturának, hogy bizonyos rokonságot mutat az ősi, egyiptomi kultúrával. Az azték főváros legszebb része egy nagy sóstó­szigetén épült. A szigetet szárazfölddel kikövezett töl - tések kötötték össze. Pezsgő élet uralkodott a hatal­mas piramisokkal, templomokkal és palotákkal díszí­tett városban. A mexikói műemlékek bizottsága képben teljesen rekonstruálta a hajdani gyönyörű várost. A képen a legfeitunöbb két építmény Uitcilopochtll és tjetcaicouati istenek templomai. A hatalmas piramis- templomok több emeletének sarkain áldozati oltárok­ról száll a füst az ég felé. A templomtéren alsóbbrendű istenek templomai, papok lakásai, kaszárnyák, Mon­tezuma trón-emelvénye állottak. Azték vallásos felfogás szerint a kegyetlen és bosszúálló föisten haragját emberáldozattal kellett minduntalan kiengesztelni. A templomtéren tehát idö- röl-idöre véres színjátékok játszódtak le. Az áldoza­tok a hadifoglyok köréből kerültek ki. Rettentő ke­gyetlenséggel végezték ki a papok az áldozatnak szánt embereket. Az összekötözött áldozat melléből obszidián- köböl készült késsel vágták ki a szivet és mint az élet szimbólumát mutatták be engesztel ésül a bosszuáUo istennek. Ott, ahol ezelőtt 4 évszázaddal a kopál gyárit? füstje szállt az ég fele, a papok fülsiketítő zenéjének hangjai mellelit, ma semmi sem maradt meg a régi ezték-kulturából. Füstté, semmivé omlott szét min­den és helyet adott az európai kultúrának. A hajdan hatalmas nép utolsó fiai — néhány százezer indián — nyomorúságosán tengetik életüket a fehér ember ural­ma alatt. Mostantol kezdve a nagy király utódai is Elveszí­tik kenyerüket. Néhány száz év múlva bizonyára már senki sem fogja tudni, hogy a nagy Montezuma utó­daival mi lett? Egy nép tragédiájának utolsó fejezeté­hez érkezett. Szövérdy Zoltán. — Itt a fabádog, a jöTö anyaga. Stockholmból je­lentik: Egy uj svéd találmány tartja most izgalomban Svédország ipari köreit és szakértők azt mondják, hogy ez a találmány rövidesen meghódítja az egész világot. A svédek ugyanis feltalálták a fabádogot. Ez a fabá­dog papirvekonyságu falemez, amelyet bizonyos ké­miai anyagokkal úgy impregnálnak, hogy azután a fémbádog összes tulajdonságaival rendelkezik. A fa­bádog vízhatlan, ellenáll a hónak, a savaknak, a zsír­nak és a benzinnek és ezen felül kitűnő szigetelő anyag is elektromos vezetékek részére. Ezen felül me­leg által a legkülönbözőbb alakúvá lehet formálni, épp úgy, mint a kartonpapírt. Az uj találmányt tapétának is használják és ilyenkor vasalóval vasalják rá a falra. MIT NYÚJT A MOST MEGJELENT Cin j-Ko!oz«iTári KalauzésCimtár Kolozsvárinak: Uccajegvzéket és várostérképet, az ösz- szes hatóságok, egyesületek, közintéz­mények, magánfoglaikozások íontosabb adatait. Vidékinek: I Erdély városainak kilométertávolságait vasúton és országúton. Turistának: Kolozsvár és vidékének részletes ismer­tetését szines turistatérképpel. Az Ara­nyosvidék, Járavtdék, Gyalui Havasok. Kalotaszeg és Biharország kirándálá- sainak felsorolását és nevezetességei­nek leírását Utazónak: Tájékoztató menetrendet, kereskedelmi J és ipari vállalatok cimeit stb. Autóvezetőnek: I A teljes közlekedési kivonatát szabályrendelet 5 Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalá­ban. Ára 50 lej, vidékre küldve 60 lej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom