Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-03 / 1. szám

KílETíttjSJtG Harc Borszék-fürdő körül Elfogadta Ditró és SzarKegy községek borszéki közbirtokos­sága a fürdővállalattal újonnan kötött egyezségi tervezetei (Gyergyószentmiklós, január 2.) Csatakos olvadó idő. Ünnep. Az emberek még a kará­csonyi szent ünnepek hatása alatt állanak. Mindenütt áll a munka, a székelyek vallásos­sága megünnepli karácsony harmadnapját is. Pihen a munka, s ezt a munkaszünetet arra használja fel Gyergyó székegysége, hogy a köz­ségházánál, a templom körül cs más közhelye­ken megvitassa egymás és a község ügyes­bajos dolgát. Maion alatti politizálgatás, azon ban igen sokszor itt dőlnek el a község és köz­birtokosságok igen fontos ügyei. December 27. Erre a napra vau kitűzve a Ditró és Szár hegy községek borszéki közbirto kosságánalc közgyűlése, mely hivatva van arra, hogy a fürdővállalattal folytatott évtizedes háborúskodás végre nyugvópontra jusson és a még hátralékos 20 évi idoţartamra véglegesen rendezze a közbirtokosság jogviszonyát a bérlő fürdővállalattal. Gyalog indulunk el mi is Szárhegyre a köz­gyűlésre, hogy szemtanúi legyünk a két köz­ség megnyilatkozásának. Délután 1 órára van kitűzve a közgyűlés és már a déli időben meg­indulnak az embercsoportok gyalog és fuvar­szerrel Szárhegy félé. Mintha búcsúra menné­nek. Áhitatos s egyúttal borongó lélekkel cam­mognak az emberek azzal a tudattal, hogy ma Szárhegyen valaminek történnie kell, amely életbevágóan belehasit az ők egyszerű, szo­morú és munkás életükbe. Valamit várnak, valami jót, amely talán jobbra fordítja az ők életszekerük sorsát. Soha ennyi népet még nem fogadott be Szárhegy közbirtokosságának impozáns szék­haza. Mintegy 1500 ember szorong hering mód­jára a nagy teremben és a karzaton. Várják az elnöklő járásbirót* hogy leve­zesse a közgyűlést, azonban a biró késik. Már három óra, majd íélnégy, de még mindig nem jön. És megindul egymás között a lassú duru- zsolás, a kivápcsiskodás, hogy mi lesz ma. A lassú beszélgetésből c-sak az hallatszik ki, hogy mindenki pénzt, osztalékot vár hatalmas va­gyona után, melyből évtizedek óta nem élve­zett semmit. Végre megnyílik a gyűlés Elfogódottnn, átérezve a helyzet végtelen súlyosságát áll fel Angi István közbirtokossági elnök, hogy beje­lentse a gyűlés legtonţosijbb pontját: a fürdő- vállalattal újonnan kötött revíziós egyezségi tervezetet. Kijelenti, hogy tudomása van arról, hogy többeknek aggályai vannak atekintetben, hogy ez a tervezet nem fedi a közbirtokosság érdekeit százszázalékosan, azonban a vezető­ségnek az volt az intenciója, hogy jövedelmet produkáljon a .kozbiv.ţoivoşşâguak; a jelenlegi viszonyok között azonban nagyobb eredményt elérni nem lehetett. És megindulnak a hozzászólások- Az aggo­dalmak kifejezésre jutnak, a birtokosok egy nagyobb töredéke alaposabb és kitejjedöbb megvitatását ajánlja, a szerződés tervezetnek, azonban senki sem meri javasolni a tervezet el utasítását, mert felelőssége tudatában nem meri megfosztani ezt a népet pénz­váró illúziójától. Mindenki érzi, tudja, hogy itt már felesleges minden érv és okoskodás, minden aggodalom, mely a jövőbe néz. Itt csak a jelenről kell gon­doskodni, az éhezőnek a darab kenyeréről, mely talán az életét menti meg. Itt már nem lehet gondolni a holnapra, itt csak a ma jóllakottságáról van szó, mely után jöhet a holnapi halál, a pusztulás is. És az elnöklő járásbiró feszülj csendben hirdeti ki az eredményt: a közgyűlés a megje­lentek kétharmadtöbbségével változatlanul el­fogadja az előterjesztett szerződési tervezetet. A feszültség felenged. A vágy beteljesült. Az éhező oroszlán jóllakott, habár csak illúzió­val is. És ez is valami. Hogy ez az írj egyezség áldást vagy átkot hoz a közbirtokosságra, az a jövő kifürkészhe­tetlen titka. Befejezíctett. Cs A. Csúfosan megbukott a Horst Wessel-film Németországban A Hans Wesimarra átkeresztelt propaganda-film kulisszatitkai Németországnak nem kellenek a nemzeti szocialista filmek (Berlin, janiiái 2.) Országraszóló parádéval mu­tatták be a minap a német fővárosban a nemzeti szo­cializmus hősi eppszanak szánt Hans Westinar eimü filmet, de 24 órával a bemutató, után már hiába bo­rították el hatalmas villany reklámok Berlin egyik leghíresebb filmpalotáját, az előkelő western filmpalota nézőtere üres maradt. A híres film második ’leadá­sára már csak néhány egyenruhás fiatalember és pár kiváncsi külföldi gyűlt össze. A szomszédos kismoziban kalandorfilmet játszottak. Ott sorfalat állt a közönség a pénztár előtt. A nemzeti szocialista Németországnak nem kelle­nek a nemzeti szocialista filmek. Hiába veri a dobot már hetekkel a bemutató előtt a túláradó propaganda, hiába vonulnak fel a premierre uniformisaik díszében a harmadik birodalom előkelőségei, h!áf>a vetélkednek egymással a lelkes elismerés himnuszával a „glVirhs- haltelt" lapok kritikusai a közönség passzív reziszten­ciát tanúsít. A balsikerül „S. A. Mann Brand" Ugyan­úgy publikum nélkül maradt, mint a sokkal tökélete­sebb és finomabb „Hitlerjunge Quex", a nürnbergi pártnapról készíflt filmet pedig három nap után csak felsőbb parancs tartotta tovább a műsoron. Ilyen meglepő közönyösség fogadja most a Hans Westmarrá átkeresztelt Horst Wessel filmet is. Igaz, nogy ennek a nemzeti szocialista filmeposznak már a premier előtti kínos és bonyolult története volt. Horst Wessel, a legharciasabb berlini rohamcsapat kalandos életű vezére sokat vitatott körülmények között kom­munista merénylet áldozata lett. Életét, küzdelmeit és halálát a diadalmas nemzeti szocializmus heroikus le­gendává avatta. Horst Wessel bevonult a harmadik birodalom vértanúinak legelső sorába, emlékét szigora törvények védik, fegyházbünt'etést sújtja azt, aki Wes­süröl, a hivatalos.aphiteozistól eltérő hangnemben be­szel. Hans Heinz ti\ver3t indította meg Wessel-regcnyó- vei a rohamcsapatos vezér életéröl és megdicseüléséröl szóló irodalom aradatát és könyvével be is evezett a harmadik birodalom elismert szerzői közé, bár akafl- raK, meggyözödéses nemzeti szocialisták, akik az Al­raune szerzőjét csodálkozva látták a horogkoreszt t’tszlóhordozoi élén. A rezsim néHány vezéregyénisége azonban idwersl könyvét méltónak tartotta arra, hogy a nemzeti szocializmus reprezentativ filmalkotása ,zi- mrra a szcenárlumot szolgáltassa és a Wessoi-film elő­készületei a harmadik birodalom legerősebb támaszait mozgósították. Kohamcsapatok, rendőrségi különítmé­nyek, diákegyesületek állottak a nagy film szolgála­tába, sőt még az egykori berlini harcok néhány hírne­ves résztvevője is a statiszták sorába szegődött. A rendezők fölött a legfelsőbb felügyeletet Hanfstaengel dr., a Führer sajtófőnöke vállalta és ö komponálta a lem zenéjét is. A rohamcsapatok ugyancsak egy külön tanácsadót delegáltak. Mindennek alapján nyilvánvaló­nak látszott, hogy valóban az államhatalom és a párt all a film mögött. A sajtöbemutató után a nemzeti szo­cialista lapok frenetikus lelkesedésben vonaglottak és izy elképzelhető az általános meglepetés, sőt megdöb­benés, amikor Uöbbels propagandaminiszter a filmet betiltotta. Gobbels nem osztotta előkelő elvtársa! lelkesedé­sét és igen kemény kritika kíséretében megakadá’yozta a „Horst Wessel" szinrekcrülését. Sok minden történt a kulisszák mögött, míg Horst WessBl átalakult Hans Wettmarrá es átdolgozott formájában megjelenhetett a mozivásznon, hat héttel a tervbevett bemutató után. Gcbbeis meglel csak bebizonyította, hogy a tömtgléiek Szerda, 1934. január 5. I legalaposabb ismerője és kitűnő érzéke van az élet realitásai irar.t. A film valóban nem szolgálja az esz­mei. Az esemenyek még túlságosan ismertek, a üeg­szubjektivebfc néző sem adhat hitelt a mozidráma egy- cidaluságanak. Ma még nem lehet elhitetni, hogy az egyik oldalon csak szentek harcoltak, a másikon csak gonosztevők. A Hans Westtr.ar film uj változatában is kornszü- lott maradt a koraszü'.öttsag minden hibájával. iHatíld-Borfiz «.a* Előpataki-Borviz Romániának bét legjobb lúgos ásványvize. Kérje mindenütt csakis ezeket a termé­szetes ásványvizeket. Főlerakat Kolozsvár és vidékére'. Hamlet József, strada Faris 38. Kutkezelőség: Fleischer György, Brassó Sulyok István súlyos beteg Sulyok István volt magyarpárti képviselő és ismert' publicista, ismét rendkívül súlyos beteg. Mult hét végén Sulyok hirtelen rosszul lett és az előhivot't orvosok: dr. Koleszár László és dr. Halieganu Gyula azonnal konsta­tálták Sulyok régi betegségének kiujulását. Sulyok István régebben hasnyálmirigy gyula- dásban szenvedett. Emlékezetes, hogy Sulyok múlt év elején Bukarestbe utazott és utazás közben annyira rosszul lett, hogy eszméletlen állapotban szállították be egyik bukaresti szanatóriumba. Akkor dr. Bakk Elek bukaresti magyar orvos ismerte fel azonnal a bajt és javaslatára Sulyok Budapestre utazott, ahol Verebély professzor műtét alá vette. A műtét teljesén kielégítő volt. Sulyok gyógyultan ér­kezett1'háza és legutóbb is a legegészségesebb ember energiáját is meghaladó buzgalommal vett részt a választás előkészületeiben. A vá­lasztásokon Sulyok mint Csikmegye magyar- párti képviselőjelöltje vett részt és valószínű, hogy a megerőltető nagy munka, fáradtság, sok viszontagság voltak hatással egészségi állapotára. A kiállott izgalmak következtében. Az elmúlt hét végén betegségo ismét oly hir­telen és nyugtalanító körülmények között lé­pett föl, mint' első Ízben. Dr. Koleszár László ajánlotta Sulyoknak, hogy haladéktalanul föl­utazzon ismét Budapestre, hogy Verebély professzor vizsgálja meg, mint aki annak­idején is Sulyokot megoperálta. Sulyokot azon­nal újra vonatra ültették és Budapestre szállí­tották. Legutóbbi jelentés szerint állapota rend­kívül súlyos, a beteg igen nagy fájdalmakról panaszkodik, dl minden remény szerint Su­lyoknak sikerül megrongált egészségi állapo­tát ismét helyreállítani. A nagy beteg politikus iránt mindenütt a legnagyobb részvét és érdek­lődés mutatkozik. LEGSZEBB AJÄNDiK A KÖNYV! Egyetlen egy könyvtárból sem hiányozhatnak PETŐFI ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI Díszes vászonkötésben ára 120*— lej. Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előze­tes beküldése esetén azon­nal szállítja a KELETI Ú JSÁG kiadóhivatala CLUJ-KOLOZSVÁR N C/5 in < CO to < ce CD CL o CL Strada Baron L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom