Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)
1934-01-27 / 20. szám
Szombat, 1934■ január 27. KeletiUjsxg iae 138 székely falu monográfiáját dilit ott a össze egy református pap Húrom teljes esztendeig fúrt faluról falura és kizárólag vsak ezzel foglalkozott — ét családoknak, földbír lakok mii- velési% ágainak, lélekszámúnk pontos statisztikáját és tiz elnevezéseknek teljes névsorüt állította össze (Saját tudósítónktól.) A mai nemzedék előtt óriási feladatként ál! a magyar lakóhelyek, községek, megyék monográfiájának a megírása Rendkívül uagy munka, sok áldozatot, nagy odaadást igényel, pénz és idő is olyan mértékben szükséges hozzá, hogy szinte tehetetlenül állunk e feladat előtt, melynek székelyföldi megindítására alakult egy vállalkozás is. azonban esztendők hosszú sora szükséges az eredmény felmutatására. Szinte elképzelhetetlen volt ennek a feladatnak a megoldása, bár az erdélyi magyarság jelene és jövője érdekében elkerülhetetlenül szükséges, Egész emberek kellenek hozzá és ki tudja most minden idejét rászentelhi, minden munkaerejét ráfordítani s ezért más foglalkozását abbahagyni! Pedig szociális, politikai, tudományos szempontból is alig nél- különzhető. S egy református pap csendben, szinte titokban, egy hatalmas részt elvégezett belőle. Meglepte velő mindazokat, akik a feladatot már régóta felismerték, de hozzákezdeni sem tudtak. Wargha Béla odorkei megyei nyugalmazott református pap nagy csomag kézirattal jött fel az egyházkerület püspöki irodájába. Fiatalember még ahhoz, hogy nyugdíjazott lelkésze legyen az egyházának, nem érte el még az ötvenévet sem. De beteg lett s a katedráról le kellett lépnie. Betegségének különös szenvedései terelték rá erre a feladatra a figyelmét. a megmentett akaraterejét s egész életét, A betegség megpróbáltatásai között, szenvedő lelke előtt egy nt világosodott meg, amelyen e! kell indulnia. Hogy mit látott ez ut végcél jának, az egészen az ő mélységesen vallásos lelkének a meggyőződése. De a munkához hozzáfogott, azt mondja, hogy isteni küldetést kapott erre. — Három teljes esztendőt dolgoztam — beszéli —■ tavasszal elindultam hazulról, késő ősszel tértem vissza, hogy télen nz összegyűjtött adatokat feldolgozzam. Jártam a falvakat, sokszor csak egy darabka kenyérrel a zsebemben, vagy csak két almával, de sokszor még ez sem volt. De semmit bemondásra fel nem jegyeztem, mindent magam kutattam fe.1. Bejártam minden falunak egész határát, minden forrást, dűlőt, begyet-völgyet megnéztem, mielőtt az elnevezését felírtam volna. Százharmincnyolc székely község monográfiáját állította össze. Odorheimegye ez Ennek a megyének egész földterületéről pontos adatai vannak, hogy melyik falának, illetve varosnak mekkora a határa, ebből milyen művelési ág alá mekkora terület tartozik. Ezt az összeírást összehasonlította a régi kataszteri kimutatásokkal. Minden község, illetve város lélekszámúról készített kimutatást, a régi népszámlálási adatokkal összehasonlítva. Összeírta a házszámokat. a lakosság felekezet szerinti megoszlását. összeírta minden községben az összes családneveket s azt hogy milyen családnevek vesztek cl, milyen családok pusztultak el. Melyik családnévből hány van az egyes falvakban El lehet képzelni, milyen nagy munka voit ez. ha csak azt vesszük figyelembe- hogy egyedül a megye székhelyén, a székvárosban tizenkétezer család nevet irt össze. Meg tudja mondani például, hogy ilyen vagy olyan családnévvel hány család él ebben a faluban. De megbecsülhetetlen nagy értékű e munkájában az a hatalmas rész. amelyben közsé gek szerin’ összeírta valamennyi helyelnevezést Minden határrósznek, útnak, uccának kútnak- forrásnak, dűlőnek, hegynek-völgynek. rétnek és szántónak a neveit összegyűjtötte ; ez a gyűjtemény nyelvészeti és történelmi kutatások számára nagyszerű forrás. Ilyen összeírás még nem volt, pedig ezek az elnevezések sok oiyan történelmi kérdésre adhatnak döntő magyarázatot, amelyek vitásak és vitathatók voltak. Felkereste nemcsak ? megyéknek, hanem a volt székely székek nagyrészének -történ ítmi emlékeinek helyet, természeti kincseit, nevezs tesebb érdekességeit, különösen az Orbán Balázs nagy munkájának nyomán s leírta azoknak mai állapotát. Adatai feltétlenül megbízhatók és precízen pontosak az összesítő kimutatásai. Ez a precizitás érthető, mert hiszen Wargha Béla a határ talan mélységű vallásosságának egész'lelkiismeretességét'vitte belé, mint akinek az emberek felett álló bírónak, az Urnák kell számot adnia munkájáról. Az elvégzett munkához ő hozzáfűzi azokat a megállapításait, amik őt legfőképpen érdeklik: az elnevezésekből, nevekből hol hány van bibliai név. A székely nép Tetemre hívja halóit társa hoporsója mellé a CFR-t egy elbocsátott aradi vasutas Minele állásába került, hogy mindenáron elatkarfa mondani a maga Ianuvailomását — Vasnlassorsob, anno 5934 'tudvalevőleg a legnagyobb szeretettel a bibliai neveket és elnevezéseket használja. Az ebből levont következtetései már egészen más szempontból bírálhatók el. de maga a nagy munka megbecsülhetetlen adatoknak a sorozata. Ezt az összeirást, e kimutatásoknak az adatait, a falumonografiáknak ezt a hatalmas sorozatát közkinccsé kel!J tenni, mert Wargha Béla előtt ehhez hasonlót még senki ilyen behatóan'el nem végzett. Ha ő ezt abban a hitben végezte el, hogy nagy betegségében megnyilatkozott isteni utasításra cselekedett, akkor igazán isteni ajándék ez a munka, a 6zé- kelység, a magyarság számára. Ha semmi egyebet nem nyújtana, csak a székely családoknak ezt a -lustrurnát, az elnevezéseknek a hatalmas névsorát, a művelési ágak szerinti földbirtokoknak az összeírását, olyan gyűjtemény ez, ami megfizethetetlen. - Tény, hogy bizonyos fontos szociális kérdésekre nem terjedt ki s nem ad feleletet, de ez további munka völna e kezdet után. Makkuí Sándor dr püspök amikor átnézte a munkát, nagyon meglepődött és maga tette meg az első lépéseket a munka kiadására. Nem jelenhetik meg azonban ez a könyv másképpen, a rendkívüli költséges előállítás miatt, csak ha bizonyos számú előfizetőt sikerül biztosítani. Az előfizetési iveket Wargha Béla kibocsátotta s ez.ivekre Makkai püspök irt ajánló sorokat. Igen komoly magyar érdek, hogy az előfizetők száma a munka megjelenését lehetővé tegye. (Arad, január 26.) Három-négy évvel ezelőtt halálos szerencsétlenség történt az aradi vasútállomáson, ahol Magony János tolatómunkást két ütköző halálrapréselte. A vizsgálat megállapításai szerint szerencsétlenségének maga az áldozat volt az oka, mivel az elhangzott tanúvallomások szerint Magony nem vette figyelembe az elhangzott füttyjeleket. A fenti tanúvallomásokra való tekintettel az ügy aktáit le is zár ták, az özvegyet még a temetési költségek megtérítésére alapozott igény keresetével is elutasították a CFR-néh Az özvegy a maga szivettépő uagy nyomorában férje egykori társait kereste fel panaszaival és ekkor fui’csa dolgokat hallott- Egyik-másik vasutas bizalmasan tudtára adta a gyászsujtotta özvegynek, •hogy a halálos szerencsétlenség nem éppen úgy történt, ahogy arról tanúvallomások hangzottak el. Magony nem vehetett tudomást az életét fenyegető veszedelemről, mert semmiféle figyelmez telest nem kapott rólaAz özvegy, akit egy bani. nélkül hagytak pert indított az aradi törvényszéken a CFK ellen, életjáradekot követelve férje után- A törvényszék által foganatosított helyszíni szemlék eredményeként helyt is adtak az özvegy keresetének és életjáradék megfizetésére kötelezték a CFR-t. És most kezdődik tulajdonképpen a mi történetünk . -. A Magony-ügy aradi tárgyalása után az egyik aradi ügyvédnél jelentkezett egy ősz bajuszu vasutas: névszeriut Kotroczó József, egyike a tragikus véget ért Magony sorstársainak- Kotroczót ng5’anis, ugyanaz a halálos szerencsétlenség fosztotta meg állásától, keModern női szabászat A Konesok Sándor által szerkesztett nagy jnü füze» tekben jelenik meg. egy-eay tüzet ára 65 lej előli (tetősben. A bárom eddig megjelent füzet 195*— lej. Kapható a Keleti (Jjság kiadóh vatalában Clui, str Baron L. Pop 5. Vidékieknek azonnal szállítjuk a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése esetéo ny ér kereseti forrásától, amely Magony özvegyét tette koldussá. A bírósági tárgyaláson Kotroczó a következőkben adta alő az őt ért méltatlanságot: — Igen tiszteit Elnök Ur, tekintetes Bíróság, magam is Magony mellett dolgoztam és azon az éjszakán, amidőn a szerencsétlenség történt, közvetlen szemtanúja lehettem a történteknek- Tudtam, hogy semmiféle figyelmeztetést Magony nem kapott, hogy rátolatnak egy szerelvényt. Amidőn megindult a vizsgálat, lelkiismeretem szavára hallgatva, magam is kihallgatásra jelentkeztem, hogy elmondjam mindazt, amit tudok. Azonban engem senki nem hallgatott ki. Mivel megesett a szivem szerencsétlen kollégám sorsán és Özvegyének nyomorán, nem akartam ennyibe hagyni a dolgot- Elkezdtem kilincselni: hallgassanak ki, mert tanúvallomást akarok tenni! Vigyenek a vizsgálóbíróhoz — mondottam fölötteseimnek. mert el akarom mondani, hogyan történt a szerencsétlenség. Sehol sem hederitettek rám Ezzel szemben az egyik kollégám csöndesen arra figyelmeztetett, hogy ne sokat erőszakos kodjam, mer*, ez könnyen az én állásomba is belekerülhet... Nem voltam hajlandó megijeszteni hagyni magam, azt is hittem, hogy figyalmeztöm rémeket lát, de valóban minden reklamációm eredménytelen maradt és senki sem kivanta az én kihallgatásomat. Ezzel szemben az történt, amit a figyelmeztető megjósolt: a vizsgálat befejezése után váratlanul hivatalos vég zést kaptam, amelyben arról értesítettek, hogy azonnali hatállyal elbocsátanak állásomból. Egyetlen szóval sem indokolták, hogy miért dobnak ki, de bizonyosra veszem, hogy ezúttal figyelmeztetőmnek volt igaza és a Magony- ügy miatt vesztettem el állásomat, mert egyébként Senkinek sem lehetett ellenem szolgálatból kifolyólag panaszaKotroczó János három évre visszamenőleg követeli a CFR-en fizetését és állásába való visszahelyezését- Abban az esetben, ha vissza, nem vennék, végkielégítésre is igényt tart. Közel százezer lejt tesz ki Kotroczó keresetének végösszege és igénypere alátámasztására bejelenti tanúnak azt a vasutas kollégáját is, aki akkoriban figyelmeztette, mi készül ellent-
