Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-04 / 2. szám

KutnOjsxG Csütörtök, 1934. január 4. FICAMODÂSOK ZUZODASOK Szúrások, Izomfájdalmak, Reumák jZJi MILY ÉNBŐL ' S^lOOGSAOlNtO i VISZONT A FAJ- SO IDALOM.MVLY 7 /gvorsan ISIL- /lapit szín /SLOAN'S MINIME NT M <* U//\ J Seb* tea szabad • flcamodásakal elhanyagolnia. Használjon azonnal SLOAN'S LlNlMENT-et, ami gyorsan felszívódik, megszűntöd a gyulladást, eloszlatja a duzzadást és csökkeni: a daganatot. Kellemes megkönnyebbülést okoz és a fáj­dalmak megszűnnek. A ficam o- dáaok, zúzó tiások, reumák, lumbágó és izehiás áldozatai ré­szére megkönnyebbülést okoz a SLOAN’S LINIMENT. Mindig kés­nél legyen, bogy a fájdalmak első jeleinél használhassuk. A SLOAN'S LINJMENT-elnem kell bedörzsölni mert könnyen felszívódik és esi. llapilja a fájdalmakat A SLOAN'S LINIMENT használata gazdaságos, egy üveg tartalma bosszú ideig elegendő, ára Lei 75. — Kapható minden gyögyszertárbao és dro­gériában. —'—i 1 y/\r jbL " v ' v \ ift>X ^rW\rr 4M« W-*«W Mi HH M44B Ami a magyar anyák kötelessége Módomban volt néhány magyar iskola anyakönyvét látni A szlnajal merénylők lelövéssel fenyegették meg a nyáron az akkori alsófehér megyei prefektust (Gyulafehérvár, januái1 3.) A szinajai or­gyilkos merénylet tettesei nem ismeretlenek a gyulafehérvári közönség előtt. A nyár folya­mán tudvalevőleg Zelea Codreanu Joan „val­lásos“ előadást akart tartani Tövisen, ame­lyet a kellő időben oda koncentrált csendőr­ség megakadályozott. Az engedély nélkül meg­kezdett előadás szétosziiatása alkalmával Codreanu könnyebb sérülést szenvedett az ar­cán. Emiatt Codreanu fia, a vasgárda kapitá­nya nagy, hatalmas népgyülésnek Tövisen való megtartását határozta el, amelyet azon­ban a hatóságok szétoszlattak, a vasgárda tag­jai közül pedig mintegy 40-et letartóztattak. Statáriális eljárást indítottak ellenük, a tör­vényszék azonban felmentette őket a vád alól. Érdekes azonban, hogy a vasgárdisták, letar­tóztatásuk alkalmával, éjnek idején feltörték a fogház kapuját, kiszöktek és a vezető ügyész­től követelték, hogy azonnal kezdje meg ügyükben a kihallgatásokat. A vasgárdisták felmentése után Constantinescu két társával halálra kereste dr. Pop Stefan akkori prefek­tust, akit letartóztatásuk értelmi szerzőjének tartott, lelövéssel fenyegetve meg őt. A ható­ságok akkor megyeszerte keresték a három vasgárdistát, de nem sikerült őket letartóz­tatni. Minden valószínűség szerint nemcsak Constantinescu, hanem annak Gyulafehérváron keresett két társa is azonos a szinajai merény­lőkkel. Mindezekről egyébként hivatalos akták is tanúskodnak. Autós betörőbanda vezére volt a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság biztosa mmrnn> ——BfiQjW——————e } Dr. JIrsa Jaroslav különös p i.yafuiása a pénzü^yigazgafóságfi biztosságon át a Ibandavezérségig — A doktorátussal rendel­kező bet.rővezért letartóztatták Pozsony, január 3.) A városnak nagy szenzációja van. A csendőrség Lédec község­ben letartóztatta Jirsa Jaroslav dr.-t, a po­zsonyi vezérpénzügy igazgatóság biztosát. A letartóztatást hosszú nyomozás előzte meg, amelynek során bebizonyosodott, hogy Jirsa dr. vezére volt egy betörőbandának, amely ret­tegésben tartotta az egész Felvidéket és Mor­vaországot és az utóbbi időben rengeteg betö­rést követett el, A betörőbandát a morvaországi Mosko- vice községben leplezték le. Az ottani csendőr­ség már hosszabb idő óta keresett egy Steis- kal, meig egy Dávid nevii betörőt, akiket az­után le is tartóztattak. A két betörő a kihall­gatás során szenzációs vallomást tett. Elmon­dották, hogy a betörések értelmi szerzője egy pozsonyi „doktor ur“ volt. A pozsonyi csend­őrség ezután szintén bekapcsolódott a nyomo­zásba és a kutatás szálai Jirsa Jaroslav dr.- hoz vezettek. Jirsa éppen szüleinél tartózko­dott a trencsénmegyei Lédec községben. Ott töltötte a karácsonyi ünnepeket. A pozsonyi csendőrparancsnokság távirati utasítására az ottani csendőrség letartóztatta Jirsa dr.-t, át­kutatta a lakást és talált is egy Írógépet, amelyről megállapították, hogy a Somorjai Gőzmalom Rt.-nál történt betörésből szárma­zik. A bűnügyi hatóságok hozzáláttak az elő­kelő betörővezér bünlajstromának összeállitá- sához és annyi már is megállapítást nyert, hogy Jirsa dr. bandája számos helyen követett el betöréseket. Jirsa Jaroslav dr. most 28 éves. Tanulmányainak elvégzése után állami szol­gálatba lépett és rövidesen a pozsonyi vezér- pénzügyigazgatósághoz került komiszáriusi minőségben. Nemrégiben megvesztegetési af­férba keveredett, el is ítélték öthónapi fogr házra, de ezt a büntetését nem töltötte ki, mi­vel az ítélet nem jogerős. Letartóztatták Jirsa dr. bűntársait is, töb­bek között egy Jerabek nevű soffőrt, aki autón szállította a betörőket a betörések színhelyére. Most derült ki, hogy Jirsa dr. bátyja szintén notórius betörő, aki jelenleg kétévi börtönbüntetését tölti egy csehországi fegyintézetben. Megállapították, hogy Jirsa dr. bátyja rábeszélésére lett betörő- vezér. Mert hogy minden romáin állampolgárnak egyenesen kötelessége az állam nyelvét leg­alább is érthető módon megtanulni, tökélete­sen értjük, de abba sehogy sem tudunk bele­nyugodni, hogy anyanyelvűnk szinaranya uton-utfélen elkallódjék. Hol van a segítség? mert hiszen az iskolák, amit lehet, megtesznek, de annyira túlterhel­tek, hogy a segítséget máshol kell keresnünk! És vájjon hol találnék meg, ha nem a ma­gyar családban? Kinek kell itt az anyanyelv őrének, istápolójának lenni, ha nem az édes­anyának? Ne higyjék, hogy anyanyelvűnknek örök életet biztositó munkát csak azok végez­hetnek, akik gimnáziumot, egyetemet végeztek Minden anya végezheti, ha meggondolja, hogy nem csupán kötelességteljesitésről van szó, ha­nem örök és szent jogról, mely egyedül az övé és családjában senki tőle el nem veheti. Gondoljuk meg, hogy a XVII. és XVIII, század ezer és ezer szegény jobbágy asszonya, akik ha nem is öntudatosan, de mégis a ma­gyar nyelv hü ápolói, valóságos megmentő! voltak, mig az úri rend, a polgári elem a fran­ciát, németet, latint tanulta és pártolta, mert a kor babonája szerint a magyar nyelv nem volt úri nyelv! A magyar anyanyelv életének folytonosságát a jobbágy anyáknak köszön­hetjük. Tehát magyar anyák! Magyar nők! Az anyanyelv ügyét a sors a ti kezetekbe tette le. Legyen is a ti telketek ügye! Sokat foglalkoz­zatok gyermekeitekkel naponként; segítsétek őket hogy mig akár az állam nyelvét tanulja, akár a többi idegen nyelveket, ne ártson saját anyanyelvének sem Írásban, sem kiejtésben, sem a ritmus éreztetésében. Mikor gyermekeink, ifjúságunk megértette, megszokta, mikor tudatává vált, hogy anya- nyelve neki a világon az első és az otthonban állandóan az édes anyanyelv gyógyító, meg­nyugtató, biztató áramlatának hatását érzi, mint akár csak a friss, az üditő, a gyógyitó levegőét, akkor tanulhatja az idegen nyelveket; azok rája nézve a külvilágban a megélhetés, a megértetés eszközei lesznek. De addig... addig szakadatlanul figyeltes­sünk a különbségekre, kitartóan javítsuk az anyanyelvbe, az Írásba becsúszott hibákat, állandóan éreztessük velük az anyanyelv szép­ségeit úgy a nép nyelvében, mint az irodalom tökéletes müveiben. Hogy mikor foglalkozzék ilyen értelemben az anya az övéivel?... Hát mindig! A füle ér­zékeny legyen, mint az élő lelkiismeret! Akkor az iskolai anyakönyvek, a dolgozati naplók nem lesznek olyan lesújtok, mint ma; magyarul is jól fognak beszélni a gyermekeink, Az anyákon múlik ez! Kovács Dezsőné. B1RÚ JÓZSEF A modern grafológia az eddigi 210 le) helyett 105*— lefért kapható a Keleti Újság kiadóhivatalá­ban Cluj—Kolozsvár, strada Baron L. Pop 5. Vidékieknek 115 lej eilen tóén azonn szállítjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom