Keleti Ujság, 1934. január (17. évfolyam, 1-23. szám)

1934-01-18 / 13. szám

KELETIÜrsm Csütörtök, Í93i, 'január 28. A GBL selyemharisnya-gyár 17 milliós kihágás! pőre a törvényszék előtt — A Keleti Újság tudósítójától. — rK törvényszék első szekciója a napokban tárgyalta a szászsebesi „GBL“ sélyemharisnya- gyárnak 17 milliós kihágási perét- Egy pénz­ügyi ellenőr által felvett büntetési jegyző­könyvek alapján, mintegy 8 millió lej fény- űzési adó és ugyanannyi pénzbüntetés megfi­zetésére kötelezte a gyárat a pénzügyminisz­térium­A gyár ellen hangoztatott vád az, hogy a gyárhelyiségből kikerült nagymennyiségű áru után nem fizette meg a fényűzés! adót, viszont a gyárnak érvelése az, hogy a gyárhelyiségbő) bizománybaadás végett, tehát tulajdonjog fenntartásával kivitt áru, csak az eladás pilla­natában adóköteles, annál is inkább, mert az áru egyrésze a bizományostól sikertelen vára­kozás, vagy más körülmények folytán újra visszakerülhet a gyárba és ilyen módon a vál­lalatot a többszörös megadóztatás fenyegeti, főleg akkor, amikor a selyemárut divatválto­zások következtében nagy értékcsökkenések érik és amikor a gyár tízmilliókra menő vesz­teségeket szenvedett a bizományosok részéről bejelentett kényszeregyezségek, konverziók, bukások és elkövetett sikkasztások révén. Fel­lebbezés folytán került az ügy a törvényszék elé, amely szakértők kiküldését rendelte el. A legutóbb megtartott tárgyaláson ter­jesztették elő a szakértők jelentésüket, amely 400-000 lejjel kevesebb összegben állapította meg a gyár által fizetendő büntetési összeget. (A Keleti Újság tudósítójától.) Vasárnap délelőtt tartotta meg': a Magyar Ház dísztermében idei tisztújító közgyűlését a te­mesvári ifjúsági szakosztály. &' közgyűlése» dr. Ungár Adolf, a bánsági tagozat alelnöke elnö­költ. Becsky István mérnök elnöki beszámolójában az elmúlt év munkásságáról adott számot. A szakosztály belső rend­szerének kiépítésén kivül kitűnt, hogy ez év alatt a temesvári ifjúsági szakosztály súlya és tekintélye is­mét' nagy mértékben emelkedett. Nincs ma már a pártpolitikai életnek semmi jelentősebb eseménye, melyhez hivatalosan hozzá ne szólnának, vagy mely­hez véleményüket ki nem kérnék. A városrész! tago­zatok választmányaiban 28-an, a bánsági tagozat in­tézőbizottságában 15-en foglalnak helyet az ifjúsági szakosztály tagjai közül. Ezenkívül képviselve van az ifjúsági szakosztály a bánsági tagozat elnöki taná­csában és az országos intézőbizottságban is. A temesvári ifjúsági szakosztály egész Erdélyben elismert produktiv munkája volt az az alap, amelyre az elnöki tanács 1933 október 13-án Kolozsváron meg­A céget dr. Marza gyulafehérvári, Popescu Latea bukaresti és Stolarcyk szászsebesi ügy­védek képviselték. Popescu ügyvéd kifogásolta, hogy a pénzügyminisztériumot egyetlen egy tárgyalásra sem idézték meg, hanem csupán a pénzügyigazgatóságot, amelyet viszont ugyanaz a pénzügyi ellenőr képvisel, aki a büntető jegyzőkönyveket felvette, amit per- rendellenesnek talál, annál is inkább, mert az illető pénzügyi orgánum jutahni igényt jelen­tett be a kiszabott pénzbüntetéssel kapcsolat-1 bán. Egyben rámutatott arra, hogy a kihágási eljárás rendjén nagy politikai befolyás is ér­vényesült, majd kérte a tárgyalás elhalasztá­sát a pénzügyminisztérium megidézése végett cs kijelentette, hogy a következő tárgyaláson szenzációs leleplezések fognak történni arra vonatkozólag, hogy milyen körülmények között történt a jegyzőkönyvek felvétele és hogy mi­lyen formában történtek bizonyos helyi poli­tikusok intervenciói a kihágási ügyben. A tör­vényszék február 27-re halasztotta el a tár­gyalást, amelyen előreláthatólag szenzációs leleplezések várhatók. Mindenesetre meg kel­lene találni a modus vivendit a gyárra éxisz- tenciális kérdést jelentő kihágási perben, amely egy olyan vállalat működését bénitja meg, amely a munkások százait foglalkoztatta, ; hézagpótló tevékenységet fejtett ki Románia ;sélyemiparában és működése óta óriási adó­összegekkel növelte az államkassza bevételeit, tártott ülésén az egész országban megalakítandó ifjú­sági szakosztályok szervezetét építette. Külön megemlítést érdemel az az előadássorozat, amelyen politikai és társadalomtudományi témákról áz ifjúság és a nagyközönség előtt Temesvár legjobb előadói adták tudásuk legjavát. Ezen hetenként sorra kerülő előadások közül eddig kilenc zajlott le és az első ciklusban még hátra van hat előadás. Igen nagy jélentőségü a falumunka, mely közül kiemelkedik a végvári .és majlátfalvai Magyar nap. Ezeket a falaid magyar napokat ezután még szélesbiteni és rendszer resiteni kell. Ferenczy László főtitkári jelentése az egyesületi élet mozgalmasságáról adott plasztikus képet. A pénz­tári és ellenőri jelentések után a tisztikar a felment­vényt. megkapta és kezdetét vette a titkos szavazás, amelynek eredményeképpen elnök: Péter János, al- elnökök: Németh Ferenc és dr. Steigüber István, fő­titkár; dr. Oberszt Zoltán lett. Az uj tisztikar hitet tett amellett, hogy az ifjúsági szakosztály további fejlő­dését szívügyének fogja tekinteni és elődeinek sike-r rekben gazdag nyomdokain kivan haladni. Ungár Adolf dr. alelnök a párt nevében köszönetét és elismerését tolmácsolta Becsky István lelépő elnök­Zilahy Lajos: Valamit visz a viz. Uj Zilahy propaganda kötet Ára 57 lej egészvászonkötésben, Kapható a KELDTI ÚJSÁG kiadóhivata­lában Cluj, sir. Baron L, Pop 5. sx, alatt. Vidékieknek a pénz és 10 lej előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk. Egy magyar kisiparos olvasókör 30 éves jubileuma A visszaemlékezés megható és örömteljes megnyi­latkozásának jegyében folyt le f. hó 13-án a szászré- genl Olvasókör 30 éves jubileumi ünnepsége. Azok közül, kik ezt az egyesületet 30 évvel ezelőtt megala­pították, ma már nagyon sokan nincsenek az élők kö­zött, de neveiket, ennek az életrevaló egyesületnek a megteremtésével feledhetetlenné tették Szászrégen magyar iparostársadalma körében. Az 50 alapitó tag közül ma, csak Walter Simon bankigazgató, dlszelnök, Kohl István, Réthy Sándor, id. Pittlich Gyula, Fali György, id. Schupiter Béla, Schupiter Miklós és Ke- resztessy Károly kisiparosok élnek, kik ma is törhetet­len akarattal dolgoznak ennek, a szászrégeni magyar iparosokra nézve oly nagy fontossággal biró egyesü­letnek a támogatása és fenntartása érdekében. A há­ború utáni Időkben már 300 maximális taglétszámot is foglalt magába ez az egyesület és ma is, a rettenetes gazdasági válság dacára — mely talán a kisiparosokat sújtja a legkíméletlenebbül — 104 rendes tagot szám­lál. Külön hangsúlyt és érdekességet kap -ez a magyar iparos egyesület, ha megtudjuk, milyen körülmények és okok adták a lendületet ezelőtt 30 évvel az alapí­tásra. Abban az időben a magyar iparosság, ebben az, akkor még- tulnyofnó szász többségű városkában, nem rendelkezett önálló szervezettel és ennek bizony káros következményei voltak nemcsak kulturális, de gazda­sági téren is. Hogy a város forgalma fellendüljön, az akkor már létező szász iparos egyesület („Gewerbe­verein“) katonai kaszárnya építését javasolta a városi tanácsnak és ennek az elfogadása után katonaságot kért az államtól. Ehhez a javaslathoz és kéréshez a magyar iparosok is csatlakoztak. A kérésnek helyet adtak és egy marosvásárhelyi honvédzászlóalj elhe­lyezését helyeztek kilátásba. E terv ellen a szász Ipa­ros egyesület igen élénken tiltakozott és egy „közös" zászlóalj kiküldését kérte. Ezt az újabb kérést az il­letékes hatóságok elutasították. A legenda szerint a szászrégeni szászok megkapták ugyan „közös“ zászló­aljukat annak teljes felszerelésével, de — ólomkatonák formájában, melyek a városi tanács címére, óvatosan becsomagolva érkeztek. A kaszárnya építése és a „szászrégeni katonai garnizon“ tehát meghiúsult, de ebből a magyar iparosok leszűrték a tanulságot és né­hai Imre János főszoigabirói Írnok, továbbá Walter Simon jelenlegi bankigazgató kezdeményezésére meg­vetették alapját a „Szászrégeni Magyar Kisiparosok Olvasóköréinek. Az egyesületi élet, a tagok művelése és felvilágosítása, sőt nemritkán anyagi támogatása, mindig lelkes vezetők kezére volt bizva és igy az egye­sület csak fejlődött. A mai rom. kath. polgári iskola életrehivása is ennek az egyesületnek az érdeme, mely Szászrégen magyar kulturéletében annyira hézagpótló munkát fejt ki. A magyar könyvtár megteremtése, mely annyi anyagi áldozatot és a közöny leküzdését követelte, ugyancsak ennek az egyesületnek a kulturtevékenysége. Ez a könyvtár ma már 1200 kötetnél is több könyvet ad nagyszámú olvasóinak a kezébe. Áldozatkész em­berek hónapról-hónapra uj müvekkel gyarapítják a könyvtárat. A „Magyar Kulturház“ nemrég történt megvásárlásához, más testvéregyesületek mellett egy- nyolcadrész erejéig járult hozzá és igy lehetővé tette állandó otthonának megvalósítását. A tagok kölcsönö­sen támogatásban és felvilágosításban részesítik egy­mást az iparossérelmeket, különösen pedig az adózást és kontároskodást illetően. Az ünnepély egy tablóleleplezéssel vette kezdetét, melyen az egyesület mai vezetői láthatók. A jubileumi ünnepély során megemlékeztek az egyesület múltjáról és a nehéz viszonyok között fokozott munkára és te­vékenységre hivták fel az ifjú magyar iparosokat Bá- linth Endre, az egyesület jelenlegi érdemes elnöke, Walter Simon alapitó tag, diszelnök, dr. Szabó Béla * és dr. Kornhoffer Vilmos, a Magyar Párt vidéki és szászrégeni tagozatainak elnökei, dr. Szimonisz László, a Szászrégeni Magyar Polgári Dalkör elnöke, továbbá Veress Egyed választmányi tag, Kováts Dénes mérnök és Farkas László nagyiparos. Mara Dezső nek. Mikszáth kálmAn A NOSZVi FiU ESETE T©?H Még kapható a Magyar Könyvnapra meg­jeleni 90 fejes propaganda kiadásból 3*35 Vidékieknek 100 Sej beküldése ellenében szállítja a Keleti Újság kiadóhivatala Cluj, st'ada Baron L Pop 5., szám •I ÉRTESÍTÉS [■ Az Első Erdélyi Általános Biztositó Részvénytársaság Cluj, ezúton tudatja érdekelt t. feleivel, hogy a sorsolással kapcsolatos életbiztosítások f. hó 16-án közjegyző jelenlétében megtartott nyilvános sorshúzásán a következő betükombinációs*’kötvények soisoltattak ki: I. P.B.V. 3. F.C.W. 53007 2. Z» C« Db Jfj. Holler János, Cluj 4. Z. X. V. 5. F.H.M. Az Igazgatóság. HD Tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Párt bánsági tagozatának ifjúsági szakosztálya

Next

/
Oldalképek
Tartalom