Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-17 / 290. szám
Vasárnap, 'fSS&< "december 17, I Kntnujsm 7 Szenczi Molnár Albert centennáriuma (Kolozsvár, december 16.) Az irodalomtörténet Szén esi Molnár Alber t-ne k. a nagyhírű erdélyi professzornak, költőnek és tu dós naiv halála, napját bizonytalanul és tapogatózva jelzi. Egyik jubiláló irodalomtörténész 1933- ban elevenítette fel emlékét a magyar irodaiam 300 éves nagy halottjának és megerősítette a legpontosabb és leglelkiismeretesebb tudósok egyikének, Dézsi Lajosnak feltevését, hogy Szenczi Molmár Albert 1633-ban halt meg pestisben. L i: * •• l11 s A nagy tudós halálának 300 éves fordulója magyarországi megemlékezésekben és a neves református kollégiumok ünnepeiben részben lezajlott már s hogy Erdélyben ezek az ünnepségek késtek, az annak tulajdonítható, hogy az erdélyi tudományos élet egyik igen szerény, igen csendes, de minden vonatkozásban kiváló reprezentánsa, az erdélyi mult fanatikus kutatója Herepei János megtalálta a tragikus véget ért költő halálának biztos napját. Pulsatum est.. Szenczi Molnár Albert halálakor csaknem egész Kolozsvár unitárius volt. A reformátusok hosszas alku után 1611-ben kapják meg az óyári templomot (a mai ferencrcndi templomot), melynek sem tornya, sem harangjai nem voltak- Hosszú évtizedeken keresztül sem reformátusnak, sem katholikusnak nem zen- . gett búcsúztatót saját egyházközségének harangja. A szegény halottakat hangziigás nélkül kisérték a háy.songárdi temotőkértbc, a gazdagabbaknak azonban az unitárius templom harangjai kondultak meg búcsúztatóul- Az unitárius egyházfiak számadáskönyvében talált rá Herepei a nagytiszteletü protestáns professzor halála napjára- A nagy költőt 1634 január 18-án temették el- Pulsatum est R- Alberto Molnár. Három harang szólalt meg az unitáriusok főtéri templomában, mikor Szenczi Molnár Albertet a temetőbe kísérték-. A harangozásért 1 forint 40 krajcárt kaptak az egyházfiak. Segesvári Bálint krónikairó szerint 163-1- hen is .dühöngött még Kolozsváron, a pestis. Szenczi Molnár Albert minden valószínűség szerint ennek a járványnak lett az áldozata, hisz életerős ember volt még 1633-ban, mikor Debrecenben egy gyüjtőkörutja alkalmával az akkori idők egyik legnagyobb protestáns szónokát, a debreceni seola rektorát, . Oţlcgyesi Pált meglátogatja és a Praxis pietatis lefordítására biztatja. Ez év őszén hosszú levelet ir Keresszegi Istvánnak, a tiszántúli református püspöknek, melyben vissza emlékezik a Mcgyesivcl folytatott beszélgetésre, kijelenti, hogy kényszeríteni kellene Megyésit arra, hogy a Praxis pietatist lefordítsa, egyúttal megjegyzi, hogy Ecseden járván, neki is volt alkalma fordítani ebből az imakönyvböl. a fordított részeket mellékelten küldi és kéri a püspököt, juttatná cl ezt a nagy prédikátorhoz, hátha jobb kedvvel1 folytatja ezáltal megkezdett munkáját. Szenczi Molnár Albert 60 éves volt, mikor a tiszántúli egyházkerület községeit bejárta. Az utat szekéren tette meg. Heteken és hónapokon át döcögött kúriától, kúriáig. De nem volt beteg- Sehol sem találjuk annak nyomát, hogy panaszkodott, vagy gyengélkedett volna- El kell fogadnunk azt a feltevést, hogy Szenczi Molnár Albertet a pestis ölte meg- Segesvári krónikája szerint csak 1633 novemberében 480 ember halt meg Kolozsváron ebben a vészben- A gyász és kétségbeesés fejetlenségében, de főkép az ilyonkov foganatosított egészségügyi rendszabályok miatt, a halál után azonnal temetni kellett. Nem valószínű, hogy papi embereknél kivételt tettek volna és betartották volna azt a szokást, bogy négy, öt, sőt néha hat napig is koporsóban tartsák a halottat a naponkint' megismétlődő harangzúgás és gyászénekek mellett. Szenczi Molnár Albert január 17-én balt mog és a feljegyzések szerint csak egyszer harangoztak neki. A temetése napján. . . Hová temették el? Hová temették éli Szatmári Pap Zsigmond •1837-ben irt Erdélyi Protestáns Tár című könyvében azt írja, hogy a kolozsvári temetőben csak egy kis sirtáblát helyeztek feléje, melyet bárki ellophatott. Ez azonban nem valószínű. Hisz Biszterfeld Henrich, az elhunyt tudás barátja buszsoros hexametert, irt latin nyelven sirvesül. Hy nagyterjedeimii sir-fed- iratnak egy kis tábla;nein lett volna elegendő Ekkora vers még egy nagyméretű kőkoporsót Légies és átható- Q .i vő«« i,c, ametye* ° rjekcf az 3^ il.l ti iive8cs; ci. Ckt KÖLNIVIZET szeretik mert illata izgató, felkavarja az érzékek*1 □ parfüm művészete és — bevalljuk — a véletlen alkot néha olyan parfümöt, amelynek hírnév a sorsa. Ezt mondhatjuk el a Chat Noir kölnivízről, e hírneves Lady gyártmányról is. Már a legrégibb időkben is hozzátartoztak a parfümök a nők öltözködéséhez, mint a ruhák, a púderek, krémek, arckenőcsök. Miért? Azért, hogy a természet adta varázst emelje, hogy vonzóbbá tegye, hogy tessék és meghódítsa a férfiak szivét. Chat Noir olyan illatok keveréke, amelyek megkapok, leigáznak, az érzékeket felkavarják... A nő, aki Chat Noir kölnivizet használ, eggyel több fegyverrel rendelkezik, a hódításban. ÉAU DE COLOGNE is teljesen befed- Érdekes, hogy 100 évvel később, mikor Bod Peter megfordul a kolozsvári kázsongárdi temetőben, sehol sem találja még Szenczi Molnár Albert sirj át- összerombolták volna a síremléket? Nem valószínű- Hisz Molnár Albert nem volt sem felekezeti, sem politikai harcok vezére- Tudós volt és költő, a barokk kor protestáns képviselőinek egyik legtipikusabb és legmarkánsabb kifejezője. A zsoltárok világában élt és fóliánsok közt töltötte el életét az énekek és az Istenség megismerésének titokzatos lázában. Apáczai Cseri János mellett Erdély tudós profiljai közt előkelő helyet foglal el, kortársai: Bisterfeldi, Piscator és Alschtott a lehető legtöbbre becsülték, Opitz Márton úgy emlékezett meg róla mindenkor, mint legkiválóbb tanítványáról. Sz. Mólnál1 Albert Keplerrel is jó barátságban volt. Egyszóval oly tudományos munkásságról oly európai kultúráról és oly •nagystílű kapcsolatokról kell megemlékeznünk vele kapcsolatban, mely az egykori érdél v; magyar kulimra szélességét és súlyosságát dicséri. Fia, Szenczi Molnár János apja. halála után németországi thcolőgiákon 'folytatja tanulmányait. Hazajövet Szászvároson lesz seola mester. Ti ovid idő múlva Kolozsvárra jön- Itt a református szászok papjává választják meg. Kolozsváron hal meg röviddel apja halála után, 1646-ban, ugyancsak pestisben- Apjával egy sirba temették. Sírköve ezelőtt húsz évvel még látható volt a házsc.ngárdi temető harmadik osztályában, a mai cigány temetőben, az első keresztuttól balraA sírkő azonban eltűnt, a nagy tudós sírhelye csak néhány erdélyi tudós emlékezetében él már- Méltó, ünneplése loan* a nagy erdélyi poétának az, ha. sírjának helyére emlékoszlopot emeltetnének s az ünneplések kapcsán az elfelejtett sírra babérkoszorút helyeznének Erdély kulturális egyesületei. ’ 'k ! MIT PA RA NC80L? Tangót? Foaets at Sót? Mindenféle táncot talál uz ui, 1933--34. évi j Mo rs&vefz-Rózsuvö Igg i ] Karács onij-i untban Kapható minden könyvkereskedésben és Moraietz zenemökéreskedésbeii, Timisoa
