Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-24 / 296. szám

*4 KfietiWswg Vasárnap, 1933. december 24■ Egy Hohenzollern-herceg regényes karrierje Lippa és Solymos várának építője, György őrgróf küzdelmei a mohácsi vész előtti Magyarország kormányzói székéért Frangepán Beatrix, Corvin János özvegyének tragfkusvégii frigykötése — Aki megfordíthatta volna a végzet szekerét. . , (Arad, december 23.) Komoly hazai tör­téneti kútfőink tudomása szerint a legelső Bohenzollern királyi herceg, aki az ország földjére lépett, a nagymultu család sigmarin- geni ágából származott Bohenzollern Károly főherceg volt, aki az egyesült román fejede­lemségek hivására 1866-ban feleségével, a poétalelkü Carmen Sylvával együtt az or­szágba jött és Románia trónján, mint 1. Ká­roly, megalapozta a mai román uralkodói házat. Azért szolgálhat a román történetírás szenzációjára az a tény, hogy Arad- megye területén mâr a XV. század ele­jén évtizedeken át élt egy vérbeli Ho- henzollern herceg, a német választó- fejedelmi ház egyenesági sarjadéka, akiről Aradmegye XV. századbeli, közel há­romszáz nemes földbirtokos családjáról fenn­maradt annalesei még ma is részletes beszá­molót jegyeztek fel. Bohenzollern György, bradenburgi őrgróf, Stettin, Pomeránia, Rü­gen, Ansbach és Bayreuth hercege, nürnbergi őrgróf, Achilles Albrecht választófejedelem másodsziilöttének, Frigyesnek fia, 1484 már­cius 4-én született ós kilenc testvére lévén, és György urak voltak, másfelől pedig arra adott módot, hogy a hatalmas Hunyady—Corvin-vagyon nagy részét egyszerű frigykötés utján biztosítsa a a fiatal Hohenzollernnek s egyben saját családjának A fiatal özvegy, Frangepán Beatrix eléggé is vonakodott a há­zasságtól, de a politika hatalma eilen nem vol­tak fegyverei. Végre is abban egyeztek meg, hogy nem ö megy nőül György herceghez, ha­nem ő fogadja férjül a férfit, a király unoka­öccse!. aki egyben megesküdött, hogy „felesége jószágai! el vem idegeníti és őt magát vem viszi ki külföldre“. Az esküvő nagy fénnyel Békésgyulán zajlott !e 1509-ben s rajta részt- vett az akkori Aradmegye és Zarándmegye egész nemessége-. • Ki sejtette volna az elkö­vetkezendő drámát. ■.? György herceg felesége hatalmas vagyoná­nak birtokában, csakhamar országos hírre tett szert tobzódásai miatt. Ö volt az, aki Budavárában elsőnek ho­nosította meg a külföldön akkor diva­tozó velencei álarcosbálok szokását és maga is versenyezhetetlenül, pazar jelme­zekben veit részt rajta, rendszerint egyedül, HohenzoUern György «s felesége, Frangopan Beatrix egykori képei. (Érettét! után rajzolta Belcznay István). atyja az akkori kor szokása szerint a XV- szá­zadbeli Magyarországba küldte „szerencsét próbálni..." így indult meg a HohenzoUern herceg magyarországi regénye, amely öt év­század távlatából is mozgalmas frissoségóvel ragadja meg az olvasó figyelmét,.. Karrier indul a hatalom felé... Az 1508-as évben érkezett a fiatal Hohen- zollern herceg, tetve erővel és friss kaland­vággyal a mohácsi vész kataklizmája felé rohanó Magyarországra, melynek trónján II. László, a „dobzse“-király ült. egyébként közeli rokona a fiatal hercegnek akinek anyja Ulászló édes nővére volt. Amint Fraknói Vil­mos utána pedig Márki Sándor feljegyzéseiből tudjuk, a király a fiatal rokon karrierjének hatalmas lendületet kívánt adni akkor, ami­dőn elhatározta, hogy //. Mátyás király tör­vénytelen fiának, Corvin Jánosnak nagyva- gyonu özvegyet, Frangepán Beatrixol adja hozzá feleségül- Ez egyfelől komoly és megbíz­ható segítséggel kecsegtette a jámbor királyt az erőszakoskodó magyar urak köpött, mint amilyen Ferényi Imre nádor, Szupolyay János kalandokat keresve. A fiatal hitves, Frange­pán Beatrix eközben egyedül szomorkodott LippavárábaU. Érthető, hogy midőn férje, vi­dám cimborájával Solymos, vagy Lippa körüli cserkészésre hazaérkezett, szemrehányásokat tett neki hűtlenségéért. György lobbanékony és erőszakos férfi volt, mint korabeli kortár­sai egyformán s nem egyszer történt meg, hogy italosán megverte feleségét és a sikoltozó asszonyt a hossza hajánál fogva vonszolta vé­gig Solymos, vagy Lippavárának hideg kö- kóckás folyosóin- A szerencsétlen fiatal asz- szony, aki néhány héttel második esküvője után veszítette e! egyetlen leánygyermekét, Erzsébetet , csakhamar búskomorságba cselt és néhány év leforgása alatt meg is halt. A gyulai templom oltára mögé temették, kis­lánya mellé, míg György Őrgróf számára csak most Virradt meg igazán a nagyvagyoiiu nagyúri élet napja • ■. Egy Hohenzoileru, aki magyar kormányzó akart lenni. Először is a maga hűségére eskette Lippa és Solymos várak kapitányait, majd beiktat­jjzorsiaq minden hazakon a,juhok irédue, vonnak Jmyasag GÂLBIÎ50L a legjobb és leghatásosabb orvosság a juhoknál olyan gyakran előfor­duló métely nevű betegség ellen- Egyetlen adag OALBINOL (amelynek ára csak 10 lei) bármilyen beteg birkát kigyógyit a mételyből ' Ha egy-egy adag GALBINOL-t bead juharnak, megvédi őket # mételytől, miáltal a saját vagyonát védi a pusztulástól. GALBINOL kapható mtnden gyógyszer­tárban ós drogériában. 6AkBtN0l& Kérje a „PAsaUor könyve“ című lüze- tünket, amelyet díjmentesen küldünk önnek Drogueria Standard S. A. R. Bucureşti, Str. Zorilor 2 tatta magát Sinaánd birtokába, amely ellen az aradi káptalan erélyesen tiltakozott is. Mivel Ulászlónak is az állott érdekében, hogy az Al­földön közel háromszáz falu ne kerülhessen a magyar dinasztiák kezére, Györgyöt 1510. ta­vaszán megajándékozta mindazon javakkal, amik a Oorvin-uradalomhoz tartoztak, övé lett Gyulavára, Gyula és Simánd mezőváros. Vári, Fél, Móroc, Vadászi, Sámolykeszí, 72 zarándi részjószág, Aradmegyében Solymos—Lippa uradalma, ISO aradi, temesi és csanádi hellyel, továbbá a Hunyady-vagyon még megmaradt részei és a szlavóniai birtokok. Az örgróf ha­talmas erősséggé épittette ki ngy Lippa, mint Solymos várait, hogy vagyonát minden körül­mények között megóvja s mert nem bízott sen­kiben, atyja bradenburgi udvarából hozatott 'égi szolgákat, akiket a várak élére állított. Ezek annyira zsarolták a népet, hogy a magyar urak végre is országgyűlésen keltek ki ellene és kategori­kusan felszólították a királyt, hogy az unoka­öccsének adományozott roppant uradalmakat vegye ki a német őrgróf kezeiből és adja át magyar családok birtokába. A kényes hely­zetbe került uralkodó bizalmas embereinek ta­nácsára utasította Györgyöt, hogy Miksa csá­szárt kérje fel közbenjáróként, ami be is kö­vetkezett. Az uradalmak György nr kezén ma­radtak és a parasztságot tovább nyúzták a bradenburgiak, ezzel készítvén elő az elkesere­dés kirobbanását az 1514-es Dózsa György-féle parasztlázadásra, amely a leghevesebben ép­pen az egykori Corvin-uradalmak falvaiban lángolt föl... Márki Sándor történetíró jegyzi fel, hogy Dózsa maga is azzal hatott, a legjob­ban a solymosi vár elkeseredett, katonáira, hogy a Dobzse László amugyis Dózsának aján­dékozza a várat és elcsapja unokaöccsét. • • Persze mindez csupán kívánság maradt, mert György hatalmas vagyona segítségével egyike lelt a budavári királyi udvar legbelyásosabb embereinek, aki Cilley Henrik szerepét kí­vánta játszani Ez ä feltörő nagyra vágy ás rob­bantotta ki elieüe a hozzá hasonló magyar nagyurak ellenségeskedését. György és Szapo lyai János között fegyveres harcok is Zajlot­tak le az aradmegyei Síkokon, ahol a király bizalmasa és rokona, mint „homo regius“ sze­repelt. Mindazonáltal egyfelől őrült iramú

Next

/
Oldalképek
Tartalom