Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-09 / 283. szám
I KtlETiUjSSG Szombat, '1933. december 9. tamam egész szerényen azt említem fel, hogy nemhogy a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban gyakorolhatták volna jogaikat s végezhették volna feladataikat a saját körünkből kiválasztott egyének, amint azt a gyulafehérvári pontok biz- tositják számunkra, hanem már az is akadályokba ütközött, hogy a magyar cég a könyvelőjét tetszés szerint választhassa meg. Tudjuk, azt kívánták, hogy az alkalmazottak létszámában arány állittassék fel a kisebbségiek bizonyos céltudatos félretolásával. Tehát még ebbe is, a magáncégek teljesen magánjellegű dolgaiba is beleavatkoztak. Maniaék felelőssége. — Látszólag jelentéktelen eset ez, de azért említem, hogy mindenki lássa, mennyire távol állottak a gyulafehérvári pontoknak nemcsak a megvalósításától, de még ennek a gondolatától is- Maliin Gyulának, amikor 1928-ban először foglalta el a román kormány elnökségét, bizonyos népszerűsége volt nemcsak a románság, de még a kisebbségek, még a magyarok körében is. Hiszen emlékszünk, hogy mi magunk is várakozással fogadtuk, némi reménységet fűztünk az ő hatalomrajutásához. Hát elmondhatjuk, hogy ezt a belevetett reménységet a legtökéletesebben eltékozolta mindnyájunk előtt, mert az az érzésünk, hogy a kisebbségi kérdés éppen az ő uralmuk alatt már bizonyos rendészeti sajtórendészeti kérdéssé zsugorodott ösz- sze- Szó sincs róla, ez kényelmes kormányzási mód, azonban éppen ezek miatt ne csodálkozzék senki, ha mi az idézett gyulafehérvári határozatokat csak elcsépelt közhelyeknek és keserű kiábrándulásunk élettelen emléklapjának tekintjük. Ha valamikor még újból kormányra jutnak a nemzetiparasztpártiak, csak tanulságok levonásával válthatják ki belölünk a felőlük alkotott mostani lesújtó véleményünknek a megváltoztatását. A román pártok egyben egyetértenek — Most a választási harc közepén a hangzatos programok özöne hangzik el a különböző pártok részéről. Valami visszatérés van mindenikben, velünk szemben legfennebb csak a mértékben van különbség. Itt van például a^Gogátói legutóbb is hallott jelszó a városok elrománositásárói Ez a jelszó nem uj, mert hiszen tizenöt esztendő óta gyakorolják ezt és azt hisszük, sőt, határozottan állítjuk, hogy fokozottabb mértékben már nem is lehet gyakorolni. A dolog különössége csak az, hogy éppen olyan valaki hirdeti ezt, aki nem is olyan régen azáltal akart kiválni a többi román politikusok kÖzüh hogy ő a kisebbségi kérdést megoldáshoz vezeti. Most aztán uj választási kiáltványában túl akarja licitálni a többi pártokat s a mi bőrünk árán akar nagyobb választási sikereket elérni. Ugyanezt mondhatjuk el Bratianu György pártjáról is. ö is beállott azok közé, kik ilyen olcsó áron akarják szavazataik számát szaporítani. Bejelentjük igényeinket. _ A többi pártok programkiáltványaira nines is miirt kitérni, a kormányéra is csak annyiban, hogy az is tartalmaz a kisebbségekre vonatkozólag egy lényeget nélkülöző kijelentést, ís ezenkívül egy passzust, amely ezt mondja: _A kormány a le (/messzebbmenő gondoskodásban kívánja részesíteni az újonnan egyesített tartományokat, azáltal, hogy a mult igazságtalanságait jóvátcszi, kulturális és anyagi helyzetüket megerősíti, különös tekintettel a havasi vidékekre- amelyek lakossága rcászorul a védelemre. _Ennél a pontnál is csak a fogalmakat szeretném tisztázni, hogy nem-e megint, a mi terhűnkre akarják azokat a reparáeiókat? De bejelentem a magyarság igényét, mert mi is a múlt igazságtalanságainak a jóvátételét akarjuk és ilyen értelemben elfogadnék a kormánynak e passzusát. Mindenesetre a jövő mutatja inog majd, hogy mennyiben fog ez Hitükét kielégíteni. Legyen valóságos adóleszállitás. _ A gazdasági helyzet volna az, ami a legintenzívebb megbeszélést igényelné. Itt is sok íelsorakoztatandó tárgy lenne, azonban ezeknek is legnagyobbitésze közismert már a választó polifon keld a KELETI ÚJSÁG iadáhiva Lilában Cluj-Kvár, ■lr. Boron L. Poţi 5. Vidékieknek is n pénz és 10 lej I orló előzetes beküldése esetén azonnal szállítjuk gárok előtt. Megelégszem azzal, hogy <jsak a Ieg- kirivóbbakat említem meg s ezek között mindenek előtt az adóztatást. Rettenetes ez a túladóztatás, amely még a bekövetkezett jelentéktelen leszállítás után is fennáll, tetézve azzal, hogy még egyenlőtlenül is van kiosztva a mi kárunkra és ehhez még hozzájárul az a drákói szigorúság) amivel ezeket az adókat behajtják, mit mindnyájan tapasztaltunk. Ez a behajtási mód még a a legjám- borabb, törvénytisztelő polgárból is ellenséges érzelmeket vált ki az állammal szemben. Ha látjuk azt az apparátust, mely bürokrácia formájában, magát öncélMEGJELENTI í SÁR HELYI JÁNOSNAK. „Ifi ITTEM, AZÉRT SZÓLOIT.LW“ c i m u könyve. A könyv szerzőnek 32 prédikációját, 20 esketési és 24 Iemelési beszédjét foglalja magában. Besze rezhetö a Minerva Bt. könyvkereskedésében Cluj — Kolozsvár. nak tekintve, fekszik a polgárra, senki se csodálkozhatok az elkeseredésen, mert á legelkeseredettebb szellemet ültetik el ezzel a polgárság leikébe. Mi azt kívánjuk, hogy ne csak Ígéretek formájában, hanem ténylegesen is történjék adóleszállitás éspedig olyan, amely a kereseti viszonyokkal arányban áll. Jelenleg azonban az a helyzet) hogy emellett még a hátralékokat is egyszerre kellett kiizzadni, haladék nélkül. Ez egy régi történelmi jelenetre emlékeztet. Amikor a megboldogult Ferencz József király Deák Fe- renctől azt kivánta, hogy a porosz háborúba újból és újból katonákat állítson, Deák Ferenc azt felelte: _Felség, a magyar anyák csak egyszer szülnek egy évben. Az igazság a konverzióval kapcsolatosan — Az a nagyon fontos kérdés, amely most az ország egész gazdasági életét nyomja, a konverzió kérdése. El kell mondanom, hogy az eddigi törvényeket a rögtönzés az clsietettség, pongyolaság s könnyelműség jellemzi. Amikor a törvényhozás foglalkozott ezzel a kérdéssel és egy reggelig tartó fárasztó éjjeli ülés után hajnali öt órakor véglegesen megszavazták a javaslatot, abban a. kimerült állapotban úgyszólván preeek alatt határoztak éppen a legfontosabb kérdések felett és Így természetszerűleg az egész törvény magán kell hogy hordja az elsietettség. felületesség bélyegét. Ezenkívül az is szomorú következménye az ilyen munkának, hogy a kérdésnek bár csak részleges nyugvópontra való juttatása helyett és ahelyett hogy a bajokat orvosolta volna, az egyes termelő osztályokat egymás ellen izgatta és izgatja. — De a legtágabb teret adta a demagógiának, mely még a mi pártunkkal szemben is jelentkezett abban a formában, hogy vannak, akik azt. mondják, hogy a Magyar Párt ellene volna a konverziónak. Nekem semmi okom nines arra> hogy ez elől a kérdés elől kitérjek, vagy éppen meghátráljak. En nyíltan megmondom, hogy a Magyar Párt miképpen viselkedett a kérdés felmerülése és tárgyalása folyamán. Mi kezdettől fogva leszögeztük álláspontunkat és éppen a kolozsvári választó közönség előtti 1932. január 3-i beszámolómban magatartásunkat ebben a kérdésben ismertettem. Nem félek attól, hogy most is megismételjem akkori kijelentéseimet. Akkor hangoztattam: — A megoldás csak egyetemes szempontok figyelembevételével lehet helyes és igazságos. Tehát nem lenne igazságos könnyíteni a polgárság egy részén, de egyben a másik részét a romlásba taszítani. Beszéltem arról, és leszögeztem, hogy az eladósodott iparos és kereskedő osztály sem hagyható figyelmen kívül. Aztán kijelentettem: ;— Minthogy itt a nemzetgazdaság létérdekével állunk szemben, az állam, tehát az egyetemesség kell hogy a megoldás terheit hordozza. Csak egy mód van — Megemlítem, hogy a liberális pártnak mostani kormányprogramja részben már hasonló elveket hoz, amikor azt mondja: az állam és a Nemzeti Banknak kell hozzájárulnia e péüzügyi művelet lehetövétételéhez. Én határozottan állítom, hogy anélkül a kérdés soha meg nem oldható. Mert ha még az összes adósságokat is elengednék — mondjuk —, még akkor sincs segítve az összgazdasági helyzeten, sőt talán még azon sincs segítve, akinek elengedték az adósságát. Nincs segítve mindaddig, inig az általános közgazdasági bajokat és magát azt a helyzetet is, mely a konverziót szükségessé tette s amelyen az elhibázott törvények még rontottak, ahelyett, hogy javítottak volna, meg nem szüntetik, nem orvosolják. Tudom jól, hogy nem lehet ezt egyszerre, mintegy varázsütésre megcsinálni. de tagadhatatlan, hogy a baj gyógyítását gyökeres kezeléssel, az okok gyökerénél kell elkezdeni Annak például, hogy a pénznek cgyrészc. javarésze nem forog, hanem áll, mert el van d.ugva. az oka a bizalom hiánya. Ebből következik a hitel teljes hiánya. Hitelválságban élünk, a forgalom paug, akinek pénze vau, ott hon tartja a fiókban, nem meri bankba vinni, mert ott elveszhet, kikölcsönözni sem meri, szóval mindaddig, míg friss vért nem adunk a közgazdasági életnek, amit pedig csak az állam teheí meg, addig e bajokon segítve nem lesz. És csak ott kezdődik a javulás, mikor a vérkeringés újból mozgásba fogja hozni gazdasági életünket. Addig pedig hozhatnak bármilyen törvényeket, rendszabályokat, de azok a helyzetet nem fogják megjavítani. Infláció, restabilizáció.-7 Ezek azok az elvek, melyek ennek a kérdésnek a kezelésénél minket vezettek és vezetnek. Azt bevallom, hogy mi ezzel a kérdéssel demagógiát nem űztünk. Mi megmondottuk a valódi igazságot és hangsúlyoztuk mindig, hogy csak az alapelveink figyelembevételével tudjuk a megoldást elképzelni.-- Akik például az inflációról beszélnek, ne felejtsék el, hogy az csak a pénzelértékteie- nedés és az áruk értékének megnövekedése közötti versenyfutást idézné elő. Az árak emelkedése mindig gyorsabban halad eiore és art nem képes utolérni a pénzeszközök szapcii- tása. Nekünk komolyan kell áttekintenünk ezt
