Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-03 / 278. szám
KELEnOfSXO Vasárnap, 1933, 'deoember 3. iwmmmmmmmmmmmmmmmmm A japán dumping Nem osztjuk Spengler kísérteties jóslatát, hogy belátható időn belül Japán mongol hordák élén uj tatárjárást indít a fehér emberiség ellen és megsemmisíti civilizációnkat, de hogy Japán egyre félelmetesebben tör elő, nemcsak az ázsiai, vagy amerikai kontinensen, de már az európai kontinensen is, mind nyilvánvalóbb ténnyé válik. Ha a mult esztendőben még attól tartott az európai gazdasági élet, hogy az orosz dumping tönkreteszi a termelést, most jogosan kell tartani attól, hogy a japán dumping végez majd nagymértékű pusztításokat- Két hónapig időztek a japánok Londonban és tárgyaltak Eunciman miniszterrel a termelési piac megosztására vonatkozólag, végül is eredménytelenül távoztak és bejelentették, hogy Japán most már a jövőben a saját szakállára fogja irányítani a világgazdasági politikát. Ez a gazdasági politika néhány statisztikai számban is megvilágítható. 1928—29-ben Japán például 39 ezer pár gumicipőt szállított Indiába, 1930—-31-ben már -1 millió 612 ezer pár vízhatlan cipőt helyezett ott el. ellenben az angol export ugyanezen idő alatt 157 ezer 400-ról 28 ezer 265 párra esett. Japán hat évvel ezelőtt még csak 4 százalékban vett részt a világ selyemprodukciójában, 1932-ben már a világ selyemtermelésének 13 százalékát Japán bonyolította le és igy ebben az iparágban világviszonylatban a második helyre került, Kemikáliák, gombok, biciklik tekintetében a japán áru a legtöbb európai áruval felveszi a versenyt, nem is szólva az izzólámpákról, amelyek egyes európai államokban ma már pár fillérért kaphatók és nincs az a védővám, amely eredményesen meg tudná akadályozni, hogy egyes belföldi áru tartósan olcsóbb legyen a japán importárunál. Anglia és Amerika igyekeztek külpolitikai sakkhuzásokkal segíteni magukon. Amerika megpróbálta Japánt blokádirozni Kínában, de Japán fegyverrel törte magát keresztül a bojkotton és elfoglalva Mandzsukaot, uj piacot teremtett magának. Japán azonban nemcsak a szomszédos államokban tudott gyökeret verni- Siam, Arábia, Irák, Palesztina, Siria, Észak- afrika, Latinamerika és India a japáni áruk nagyvásárlói és az angol nagyipar különösen Indiában érzi veszélyeztettnek magát. Általános európai érvelés szerint a japán áruk olcsósága a termelésnek, illetve munkabéreknek rendkívül olcsó feltételeiben keresendő. Japán ezzel szemben azt mondja: igaz, nyilvánvalóan alacsonyabbak a munkabérek Japánban, mint például kontinentális országokban. de a japán termelési módszerek modernebbek. rációnálisabbak. Mindez azonban részletkérdés annál a nagy problémánál, hogy útban a japán dumping és hogy védekezni kell ellene. A védekezés Japán gazdasági ellenfelei részéről nem lehet csupán gazdasági ellenof- fenziva — ezt már belátták, hova-továbt politikai védekezésre is sor kerül. Japán leálcázott Monroe elvvel hangoztatja, hogy Japán a japánoké, ugyanakkor azonban egész Ázsia élére akar állani, meg akarja szervezni az ázsiai népek népszövetségét, ki akar kapcsolódni az európai politikából és az uj népszövetség élén ugyanazt a diplomáciai szerepet igyekszik játszani, amit Franciaország mindinkább hanyatló kisugárzással Genfben játszik. 1935-beu akarják megtartani ezt a nagy alkotmányozó népszövetségi gyűlést és ugyanebben az évben Araki tábornok is a Csendes óceáni hatalmakat külön békekonferenciára hívja össze Tokióban- Japán nagyhatalmi céljaival szemben az európai és a nagy északamerikai Unió tehetetlenül állanak és egyetlen kontrakarirozó lépés nemrégiben az orosz-amerikai megnemtámadási szerződésnek a megkötése volt, amelyet azonban akár világpolitikai, akár világgazda- sági_viszonylatban túlbecsülni nem szabad Tehát háború? Nem kell különös nagy stratégának lenni, hogy az ember rájöjjön arra. hogy ki az erősebb világmérkőzés esetén. Japán-e, vagy az egyesült japánéi lenes árja- mok? Japán meg tud birkózni esetleg Oroszországgal. de már minden kardcsörtető politikája hajótörést szenvedne egy orosz-amerikai szövetségen. Ezt érzik Tokióban a japán nacionalisták is és azóta, hogy Litvinov Washing ionban járt, a japánok mérsékeltebb húrokat 13 Aftf> ? ** S8*«»**. _ . rş. mm EGY FIGYELMESSÉG bálából » U 1 Kóijuk a dobazl azonnal kinyitni, hopy »ne$gyézőefhea«élt réía. vájjon 9 nyer* bon benne van*e? A D'Afgv púderek fi no. mart vannak îllâtaiih/a »Toutes lea Fleurs'* Cher Amour“ *9 „Ta.« fun“ illatai erekkel. um............»«»a............................................. .. pengetnek. Japánban a politikát a hadsereg és a hadsereg befolyása alatt álló titkos diplomácia intézi. Két nacionalista irányzat érvényesül, az egyik a mérsékelt Shidehara-iskola, amely éles ellenzékben áll a Shiratori-iskola „vas és vér“ politikájával szemben- A háttérben ez a két irányzat folytonosan küzd és c küzdelem következményeképpen a külügyminisztérium soha sem képes olyan politikát folytatni, amelyet ne a hadügyminisztérium diktálna. Az utolsó hónapokban Shiratorinak, a diplomáciai hírszolgálat főnökének intranzi- gens politikája győzött, ez a politika visszaszorította a kiváló Arita külügyminisztert, előtérbe hozta Arakit, aki bár hadügyminiszter, a japán diplomáciának ugyanazt a bushido- erkölcskódcxből táplálkozó magatartást kölcsönözte, amely például az európai politikában a mai Németországot jellemzi. Ha a japán diunpingpolitika tovább tart, nélkülözhetetlen fontosságúvá válik Japán nemzetközi kérdéseinek megoldása politikai eszközökkel is. Ez a külpolitikai kérdéskomplexum háromirányu: a szovjetunióval való nézeteltérések likvidálása; Franciaországgal, Amerikával és Angliával szemben folytatott politikának a megváltoztatása; és végül önálló ázsiai politikának inaugurala/». Ami az előbbit, a szovjetunióvá! való megegyezést illeti, Hirota, a jelenlegi külügyminiszter nem is gondol megnemtámadási paktum kötésére, mert úgy is tudja, hogy ebből semmi sem lesz. Japán és Oroszország között oly élesek a népi imperializmusból folyó ellentétek, hogy egy megnemtámadási szerződés már az első hetekben képtelen volna elleplezni e szerződés minden elképzelhető törését és repedését Ami pedig Tokiónak Washingtonnal való kapcsolatát illeti, ismeretes, hogy Amerika titokban és nyíltan mindig Kiuát támogatta, az amerikai érdekekkel éppen a két vitális kérdésnél: kivándorlás vagy indusztriáló- dás, ütközött össze, tehát reménytelen, hogy máról-holnapra e két ország közötti megegyezés .jöjjön létre. Még leginkább modus vivendi! lehetett volna találni Japán és Anglia között, de hogy ennek is milyen nagy akadályai vannak, éppen a most lezajlott londoni eredménytelen tárgyalások mutatják. (1. e.) Szüretien szüreti hangok Csepp Csíp Csepp Csip Csepeg a nektár Csip már a hideg Holnap Tested Üres a hegy már. A fagy veszi meg. Csepp Kipp Csepp Kopr, Hullnak a Könnyek K°ng a sok norao Helked Kmber Mégsem lesz könnyebb. Orra măr bordó. Vijj Csípp Juj Csupp Fújnak a szelek Olcsók a csókok Vájjon Fázom Mi Wz most veled. /.Uj egy kozsókot. 4irr Kar 40rr tar Zörög a levét Károg a varjú Száraz Otlftwt Kólóvá levél. V'ár puha şarju. ţ Bözödi Jakab György.
