Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-29 / 298. szám
Péntek, Î933. december 29. KtltTlUjSXG 1 Lépjen át az újévbe az ÁVamsorsjáiék egy sorsjegyével a zsebében. ^ T • A 11J. osztály húzásai január 3-án kezdődnek, (y(yC/ JLj61 összesen 2450 nyeremény, körülbelül 13.000,000*— fej értékben. Erdélyrésii É W É S 25 E iS Ö M?d& főelárosHó: Telefon : 126. z«tet! nyeremények összege 12,000,000 lej. hivatalos főelárusitója; J3JIlCiíli. 5LJÍESCU S. A> CLUJ Mana Uj erdélyi aranyeposz megszületése előtt „Amikor olcsó a gabona, sok az arany!“ —■ Víssza- őzönlenek az erdélyi Klondikébe az eibocsálotl zsil- völgyi munkások — A Banca Naţionala uj a. apókra fekteti az aranytermelést — A zalatnai románok akadályozták meg; Lukács Béla volt miniszter szobrának eltávolítását (Gyulafehérvár, december 28.) Zalatna, Abrudbánya aranyvidéke is uj virágzó eposzát éli. Ahogy öreg bányászparasztok mondják: amikor olcsó a gabona, sok az arany. A jelentékenyen lecsökkent termelés és olcsóbb kohóköltségek, az arany származásának igazolásmentessége, az arany árstabilitása, sőt felára a Zsilvölgy elbocsátott és most munkaalkalomra leső munkásságának visszatérése érc- hegységi kiindulási helyére, uj bányaterületek felfedezése és régi bányák üzembehelyezése hatalmas arányban lendítették fel az aranybányászatot, úgy, hogy évtizedek óta nem volt ilyen süni és nagymérvű aranybeváltás, mint napjainkban. A zalatnai ^Ubinf-család nemrégiben uj mészpátos, de kötött aranyos, eddig századokon keresztül értéktelennek tartott teliérek magas aranytartalmát fedezi fel néhány évvel ezelőtt vásárolt nagyalmási bánya jogosítványaiban. Ma ott hatalmas bányaüzem ont havonta többmilliós jövedelmet. Uj impozáns építmények egész sora díszük ott nagyszerű installációkkal és flotációval, ezzel a modern rendszerű ércsüritővel, amely minimumra csökkenti a kohászati költségeket. Egy-egy Albini- í'éle slikkszállitmány, amelyet nagyalmási fuvarosok száMitanak nagyon sűrűn a zalatnai kohóba tonnatartahnu ládákban, félmilliót is ■megér. A bányajogi igazgatósággá avanzsált bányakapitányságra, amelynek levéltárában nem egy. 250 éves, viharzó forradalmakon át mentett bánya jogi bejegyzéseket őrző, diák- nyelvü foliáns hirdeti a mindenható Arany rendet diktáló hatalmát, nap-nap után érkeznek újabb százakra növekvő zárkr.tal mányi kérések. Aranyálmok' Remény országból... A római Ampelumtól a modern Zalatnáig. Zalatna, a római Dacia Ampeluma, a történelmi időktől kezdve napjainkig mindig nagy szerepet játszott Erdély bányászatában. A modern Zalatna megteremtője azonban Lukács Béla, ez a zalatnai származású tragikus halált balt magyar politikus és miniszter volt. Neki köszönheti Zalatna pompásan megépített és pazarul berendezett iparművészeti szakiskoláját, az országos forgalomba való bele- kapcsolódást, a Zalatna—gyulafehérvári vasútvonal révén, csinos, modern kaszinó épületét egy pompás park közepén, a Zalatna—nagyalmási nagyszerű, évtizedek óta intakt szerpentin utat, amely összeköti Zalatnát a nagyalmási tekerő-pojami bányavidékkel és amely Algyógynál torkollik be a főforgalomba. A kaszinó parkjában életuagyságu bronzszobrot emelt a hálás kegyelet Zalatna nagy jótevőjének, akinek zalatnai háza mindig nyitva állott a vidék bármelyik lakója előtt. Ember és ember, faj és vallás között nem ismert soha különbséget. Atyai jóindulattal nyújtott se- gitőkezet bárkinek, aki hozzá fordult. Az Í918-as fordulat utáni első íellángolásban türelmetlen, ultrasovén kezek a kaszinó kertjéből el akarták tüntetni bronzszobrát, de az egyszerű zalatnai román lakosság olyan erős, olyan határozott vétót emelt a kegyeletsértő terv ellen, hogy azt végül is nem merték végrehajtani. Nagyalmás közelében a kőfalas szerpentin ut fölött magyarnyelvű emléktábla emlékeztet most is a bányavidék nagy pártfogójának ál- dásthozó, gyönyörű müvére. 1918 után ezt is el akarták volt távolítani, magyar felírása miatt. De a nagyaknásiak, akikre életkérdés volt a szerpentin ut és akik most is áldják az önérdeket nem ismerő lokálpatrióta emlékét, hangos tiltakozással akadályozták meg az emléktábla eltávolítását. A modernizált és kibővített zalatnai állami koliómiivek. A kereskedelemüg5ri minisztérium még az ősz folyamán nagyszabású beruházásokat eszközölt n zalatnai állami kohómüveknél, ahol jelenleg is folynak uj építkezések, üzemátalaRendkivül érdekes aranytermelési tervvel foglalkozik újabban a Banca Naţionala. Ahhoz az állásponthoz híven, hogy a nemzetközi pénzpiacon költség vetés-mentő jelentőségében folyton emelkedő arany termelésének a fokozására meg kell tenni mindent, amit a törvény és a gazdasági élet rendje megenged, a bankjegy kibocsájtó intézet tárgyalásokat folytat a verespataki Cetate-kegyben levő bányák tulajdonosaival azok kibérdésére vonatkozólag. A tárgyalások sikerrel is kecsegtetnek. Ä számítás az, hogy a jegybank felszíni fejtéssel végezné a termelést a kibérelt hegyben, mintá i az bármely részletében is legkevesebb négy gram aranyat tartalmaz tonnánkint, ami a mai modern segédeszközökkel, flotációval dolgozó termelési rendszer mellett már magában véve is rentábilisnak mutatkozik, tekintve, hogy amerikai rendszerű felszíni fejtésről, vagyis az egész hegynek ércválogatás nélküli, gyors, napi száz vagonokkal dolgozó, teljes letermelésről van szó a roppant drága bányakitások és tizembővitések. Ezek a beruházások, amelyek egyelőre mintegy 6—8 millió lejre vannak kontempláilva, egyrészt az állami réz- gálic, vasgálic, kénsav és szénkéneg gyár át- modernizálását és termelő képességük nagymérvű fokozását célozzák a folyton fokozódó árukereslethez képest, másrészt az aranytermelés fokozását célzó irányelveknek megfelelően az aranyvegy vizsgálat és az aranyolvasztás terén hozták létre hasznos, racionális átalaki- tásokat. A szakmunkások létszámát az eddigi 80-ról :)00—350-rc emelték. Átrenoválták a szénkéneggyárat és jelentékenyen emelték annak kapacitását, miután az ősrégi, úgynevezett európai és bővebb jobbminőségü bort termelő szőlők íiloxerájának leküzdésére úgy a külföld, mint a belföld újabban rendkívül nagy megrendeléseket eszközölt. Fokozták a kénsav- gyárnak a kapacitását, a gyártott kénsav erősségét pedig az eddigi 50 fokról 60 fokra emelték. A rézgálicgyár kapacitását az eddigi évi 100 vagonról 300 vagonra fokozták. Úgynevezett granuláló kemencét állítottak fel, közelebbről pedig modern rézfinomitóval fogják racionálissá tenni a rézgálicgyártást, amely lehetővé fogja tenni, hogy egyrészt az importot csökkentse ebben az ország pénzügyi mérlegében jelentékeny szerepet játszó áruban, másrészt pedig, hogy olcsóbb áron juthasson a bortermelőhöz, áld ilyenformán állami segítséget kapna a szőlőperonospora elleni, nemzetgazdasági szempontból annyira fontos küzdelmében. Az aranyolvasztást is teljesen modern alapra fektették újfajta körkemencékkel, a vegyelemző-üzemet pedig az eddigi fafütés helyett nyersolajos fűtésre alakították át. A magyar állam által annak idején óriási áldozatokkal, a Itegkipróbáltabb szakértők bevonásával megépített kohómüvek egy messzi- relátó bányászati politikának hatalmas fókuszpontjává lettek. Megtekintésükre, tanulmányozásukra évtizedeken keresztül idegen világrészekből, még Ausztráliából is érkeztek nemzetközileg ismert szakemberek. Ma átmo- dernizált állapotukban különlegesen nagy szerepet vannak hivatva betölteni az ország gazdasági életében. műveletek, mérések és geológiai feltevésekre alapított igen gyakran bizonytalanul folytatod kutatások nélkül. A Nemzeti Bank szakértői azonban főleg arra számítanak, hogy a hegy lefejtése közben — főleg a mélyebb szintieken, roppant mennyiségű szabad és kötött aranyat fognak találni, ami előreláthatóan be is fog következni, mert Verespatak gazdag aranybányászata már a rómaiak előtt, a dákok idejében is virágzott. Az életrevaló, de hatalmas pénzügyi apparátust igénylő terv nem uj, mert azt annak idején a magyar uralom alatt is felvetették és tanulmányozták is annak kiviteli lehetőségeit az akkori szakkörök, sőt azt részben egy nagy francia vállalat próbálta megvalósítani hatalmas, nagy vegyi zúzda építésével. Talán egy uj erdélyi arany eposz, modern, eseménygazdag fejezetét készítik elő Veres- patakon... Drávái Gyula, Ä Nemzeti Bank nagyszabású terve: a verespataki Cetate-hegyet amerikai rendszerű felszíni fejtéssel letermelni
