Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-24 / 296. szám
Vasárnap, 1933. december 24.' Kam-Orsm SS A z a gy°r ik s siKer? amelyet Romániában elért, bizonyítéka kiválóságának ! A. Richard Hudnut púder, amely számos év óta New York és Paris elegáns hölgyeinek a kedvence, Romániában csodás sikert aratott. Dacára annak, hogy csak nem rég vezették be, Bukarestben is a hölgyeknek azt a kategóriáját hóditotta meg, amely csakis ezt a pudert használja Parisban és New Yorkban. Ez elegendő bizonyítéka annak, hogy a nőknek mindenütt csalhatatlan érzékük van azokat a készítményeket felfedezni és használni, amelyek vonzóbbá, kívánatosabbá teszik őket. Richard Hudnut Three Flowers pudere a színek és árnyalatok minden változatában kerül forgalomba és lehetővé teszi, hogy minden hölgy a típusának megfelelő árnyalatot válassza. tfíictái^VQQ flowers fe I C H A R p HUDNUT, Az esztétika alapproblémái — Előadás-vázla — Irta; Dr. Tavaszy Sándor í. Ä rámbizott feladatot filozófiai feladatnak tekintem. A filozófiának ugyanis nemcsak joga, de kötelessége is, hogy foglalkozzék a három nagy érték-eszmének: az igazságnak, a jóságnak és a szépségnek a jelentésével, valamint e; háromnak egymáshoz való viszonyával. Ahhoz, hogy valaki a szépség problémájával foglalkozzék, nem elég a művészi szakszerűség. Sőt, egyenesen akadálya annak, hogy a művészet minden ágában jelentkező „esztétikum“ fölött Ítéletet mondjon. A művészi szakszerűség kizárólagos illetékességét már csak azért is el kell utasítanom, mert amiképpen az igazság nem a tudósok kizárólagos ügve, vagy a jóság nem a morálisták, vagy a papok privilegizált területe, épenugy a jóság sem az alkotó, vagy utánalkotó művészek kisajátított territóriuma, hanem az igazság, a jóság és a szépség mindenkié, aki fel tud emelkedni ezeknek a magaslatára. 2. Ha most csak a szépség problémájánál maradunk, állapítsuk meg, hogy a szépség azért probléma, mert a szépség mindenekelőtt talány. V'an benne, egész mivoltában valami olyan megragadó titokzatos, amely lenyűgöz, magával ragad és magáévá tesz. A szépségnek ez a délejes hatása soha értelemmel meg nem ragadható és ki nem fejezhető. És épen ez a vonása teszi a művészi alkotást széppé. A művészi alkotásokkal kapcsolatosan azonban nemcsak szépről beszélünk, hanem beszélünk fenségesről, tragikumról, komikumról, vagy pl. a zene-esztétika beszél ritmusról, melódiáról, harmóniáról, és épen ebben a három elemben látja a zenét. Ezeket a különféle mozzanatait a szépségnek együttesen nevezi a filozófia „esztétikumnak.“ Ez alatt tehát értjük azt az egységes jelentést, amely minden esztétikai beccsel biró műalkotásban rejlik. Ha megállunk egy kép, vagy szobor előtt, azt kérdezzük, mit akar ez kifejezni; vagy ha végighallgatunk egy operát, vagy kántátát, vagy oratóriumot, vagy szonátát, vagy szmfóniát, ismét csak azt kérdezzük, mit akar ez mondani. A versben, a regényben, a drámában ugyancsak a sajátos mondanivalót keressük. Már most az ..esztétikum“ az az összjelentés, amely valamely műalkotásban testet öltött. Esztétikum nélkül nem nevezhető a vers, nagy a dráma, a kép, vagy a szobor, a zenei mű, vágy valamely építmény műalkotásnak, Vallom, amint már meg is állapítottam hogy a szépség soha sem tehető át, maradék nélkül, az értelem síkjába, mégis az esztétikumot, mint jelentést elengedhetetlen feltételnek tartom <t műalkotásra nézve. Valamely mű esz.? méje, lélektanilag nézve, az alkotó szellem ismeretlen mélyéből szál! fel. Nem mint valami gondolat, hanem a legtöbb esetben, mint valami emóció. A műremeket a még fogékony láva- szerű állapotában, a művész egyetlen emóciója fogja egységbe. Azonban az is kétségtelen, hogy ebben a lelki állapotban még alkotni nem lehet. De viszont enélkül sem lehet alkotni. Az alkotás, mint műremek csak akkor és csak ott bontakozik ki, amikor és ahol az esztétikumot kifejező jelentés kibontakozott már és az alkotó- művész tudata elé lépett. Az esztétika egyik alapvető problémája épen gbban áll, hogy ennek a titokzatos folyamatnak az emberi gondolkozás utána megy, legalább is a jelentés tisztázásának határáig. 3. Az esztétika egyik következő alapproblémája: az esztétikai szemlélés. Nézzük meg ezt a problémát egy előttünk lévő műalkotáson, a Mátyás-szobron, A Fadrusz lelkében a szobornak nemcsupán a tárgyi képe jelent meg, de ez a tárgyi kép át, meg át volt itatva, át volt szőve attól a sajátos hangulattól, attól a csodálatos légkörtől, amelyben a nagy király alakja az ő emlékezetén átszűrve megjelent, majd alkotásában testet öltött. A Mátyás-szobor egyszerű érzéki szemléletéhez elég, ha át tudom fogni annak egész tárgyi valóságát. Ez a szemlélet azonyHmHHmtmmmmtMHHHIttHHIMHIIIWW ban még nem esztétikai szemlélet. Azzá lesz azonban, amint a művész lelkében élő eszmei képet átszűröm a saját lelkemen és amint bele viszem abba a mult nagyszerűségén és dicsőségén csüggő hangulatomat, lelkiségemet. Majd azt a sajátságos élményt, amely olyan, mint valami aranyszálakból font fátyol, ráborítom az ércbeöntött, anyagi formában élő tárgyi adottságra s ezen keresztül átcsillogva meglátom azt az eszmei tartalmat, amelyben a Mátyás alakja a Fadrusz lelkében megszületett. Ennek a művészi, vagy esztétikai szemlélésnek azonban elengedhetetlen feltételei vannak. Ilyen mindenekelőtt a szabadság. Az esztétikai szemlélés addig nem mehet végbe, amíg az ember fel nem szabadul, ha ideiglenesen is. az életfentartás elemi gondjai alól. Tehát nem a puszta ösztön, hanem a saját megelevenítő szabadságom késztet arra a tevékenységre, amit esztétikai szemlélésnek nevezünk. 4. Az esztétikának sokat emlegeti problémája a beleérzés. A műalkotásnak ugyanis van saját lelke, van tartalma, nemcsak formája. A műalkotás csak akkor válik élővé, ha ez a sajátos lélek átsugárzik a műformán. Ez az átsú- gárzás teszi lehetségessé, hogy a szemlélő belekapcsolódjék abba az élet-áramlásba, abba a sajátos delejes folyamatba, amely a műalkotását belülről élteti. Csak a beleérzés által válik élővé a forma is, amely elengedhetetlen fetétele annak. hogy valamely alkotást esztétikának nevezhessünk. Ezzel kapcsolatosan nyer megoldást a műalkotás tartalma és formája közötti viszony kérdése. Egyik nincs a másik nélkül, mert ez a kettő együtt nő, együtt él és együtt élteti a műalkotást és adja meg annak maradandó értékét. Karácsonyi vásárunk után a végekből maradt nehánv ezer, kisebb és selyem, flanel! és egyéb darabjainkból nagyobb szövet, nagyon olcsó maradékvásárt rendezünk 50-60‘k-os árleszállítással HELLER & MOLNÁR i divatnagyáruháza Cluj Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand 15. sz.
