Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-24 / 296. szám
Vasárnap ífBcember 24. Ára *7 7ef ^.*5 D V i ^ ü * ^Ll *•* M BUDAPEST V. ■ kmntrtr Ko. HJn-MI’i KISfitstM árak külföldön: Keimt érre 800, féterre 400, negyedévre 800, egy bőre 70 lej. Bfsgyeronzágon: Egy éne 00, félévre SS. negyedévre UJSO, egy hónapra 6.30 pengő. — Egyes számok az Uras* elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁBTI LAP XVI. ÉVFOLY - 896. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj—BLoloze« vár, Strada Barou r,. l'op (volt Brossai ncca) S. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postaíiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség, Mindenki karácsonyfája Amerika termelte ki magából a mindenki karácsonyfája gondolatát. Mikor » szeretet melege kilép a családi kör és otthon meghittségéből, zugó népáradatu világvárosok kőrútjaira, fényes térségeire, ez a szeretet keresi az embert, akinek talán nincs meleg otthona és annyi lélekmelege, hogy a hétköznapok ridegségéből kiemelkedni tudna. A mindenki karácsonyfáját körülállják a szegények, hajléktalanok és otthontalanok. A mindenki karácsonyfája mindenkié, mert a szeretet is önzés, mihelyt nem a mindenkié. Havas decemberi téli estén igy találkozik össze a mindenki karácsonyfája és mindenki szeretető. Tolsztoj és Dosztojevszkij is csodálkozva álltak meg a karáesonyest bájos és meleg hangulata mellett. A mindenki, az ember közös kincsét, a ßzeretetet látták meg a karácsonyfák gyertyalángjai mellett. Azt a szereteted melyhez mindenkinek joga van. Mindenki karácsonyfája, közös szeretető, karácsonyi szivekből indul hóditó útjára. Karácsony mindenütt van, mert ember- sziv is mindenütt van. Szivek karácsonya dönti el a világon a boldogság kérdését. Megdobbanó, fájó, örvendező emberi szív a legszebb és leggazdagabb karácsonyfa. Szeretet termel belőle jóságot, méltányosságot és résztvevő finomságot. Nincs a világon íol- emelöbb és szentebb érzés, mint az, hogy az én szivem mindenki karácsonyfája. Nézz ide a szemeimbe, szivem tükrébe, embertestvér, lásd tükröződni bensőnkből énemet, szivein emberét, aki minden kincsét és boldogságát szétosztja, hogy belőle minden ember gazdagodjék. Tökéletesen befejezett boldogság nincs a földön. A megelégedettség fogalma ismereetlen közöttünk. Mindig hiányzik valami. Ezért vagyunk ráutalva, hogy tökéletlenségeinket megismerjük. Emberszivek egymásrautaltsága készíti el a szivek karácsonyát, mindenki karácsonyfáját. Nincs senki önmagáért, mindenki másért van. Nem a vagyonközösség a legfontosabb és legnagyobb szociális tétel, hanem a lélek és szív közössége. Nagyon kevesen eszmélnek karácsony estéjén arra a nagy igazságra, hogy Betlehemben a jászolban fekvő isteni Gyermek az egész világé, minden emberé. Karácsony általános, majdnem fokoz- hatatlan, szent és gyermeki örömét csak az magyarázza meg, hogy Isten eljött boldogítani az ember szivét. A szent este misztikus szépségét az érteti meg velünk, hogy az Ég alászállott, lealázódott a földre, hogy megkeresse a föld, a világ, az ember szivét. Karácsony estéjén, a gyermeki sejtések misztikus világa tárul fel nagyok és kicsinyek előtt, örömtől repeső szivek világa. Földi és égi világ összetalálkozása. Érzékeny szivek világa ez. örömkönny a szemekben, tapsoló gyer- mekkacsó és boldogságtól csillogó gyermekszemek paradicsomi szépsége arról beszél, hogy ma. mindenki odaadja szivét a másik szívért. Fönséges szívesére és szivajándéko- zás valósul meg ebben a földöntúli szépségektől pompázó világban, a legnagyobb szociális ábránd, az, hogy Szivet — Szívért. A mi szivünk karácsonyának és káváLubb el halálra Ítélték a többi néfjY vádlottat felmentenék (Lipcse, december 23.) Ma délben hirdettél; ki rendkívüli érdeklődés mellett a lipcsei pörben az ítéletet. Már hajnal óta hatalmas tömegek hullámoztak az épület előtt, hogy bejuthassanak a tárgyaló-terembe. A v’lágnak úgyszólván minden vezető sajtóorganuma kép viselhette magát aa ítélet kihirdetésénél Jelen volt a kormány több tagja, Dimitrov édesanyja, testvére, egyik bolgár vádlottnak a menyasszonya. B ürge V törvény»; efci elnök sivi csöndben hirdette ki az Ítéletei. vádlottak halálsapad- lan ueztek ai elnök arcába, egyedül L u t b v hajtotta meg közönyösen fejét, ugyanazzal patologikus fejhordozással, a me1' ‘ a közöség a hathónapos tárgya: v alatt n megszokod tőle. Az ítélet bűnösnek mondotta ki Lnbbet, hazaárulás kísérletének, egyrendbeli gyújtogatásnak, egyrendbeli gyujtőga- tási kísérlet bűntettében és ezért halálra Ítélt«. A többi vádlottakat, névszerinti Torglert, Dimitrovot, Popovot t ***44 MtMMI és Tosevet, mintán bűnösségüket bebizonyítani nem lehetett, felmentette. A törvényszéki elnök az Ítéletet csupán szóbelileg indokolta, írásbeli indokolásra később került sor. Az elnök az indokolásban elmondotta, hogy Lubbe töredelmesen vallotta be minden bűnét, ám azt a feltevést, hogy a gyújtogatást egyedül követte el, beigazolni nem lehetett. Az ítélet ellen Lubbe védője fellebbezést jelenteft be. A b .■ ,n* vádlottakat védőfogságba helyezték és olyan hírek vannak forgalomban, hogy kettőt közülük úttestnek ??. orosz határon. Ami a halálos Ítélet végrehajtását illeti, a köztársasági elnök kezében van a megkegyel- mezés joga. A fennálló törvények értelmében a kivégzést kötél által hajtják vegre, de a kivégzés módjának megállapítása uem a törvényszék hivatott, hanem a birodalmi kormány. csonyfájának minden ékessége az első karácsonyfa, a betlehemi barlang angyali és égi szépségeiből van. Isten örök szépségeinek ragyogó pompája teszi otthonossá, lakályossá a rideg barlangot, hogy a barlanglakó ősember nedves, hideg pipceóduja emberboldogság meleg tanyájává legye.n. A karácsonyi szent éjjel nyomában ébredezni kezd az ember és uj, tiszta és nemes kultúrák előkelőségeit ismeri meg. A családi tűzhely pincelakásokban, padlásszobákban és összetákolt kamarákban is melegebb, világosabb és barátságosabb lesz. Szivek szeretete hevit még akkor is, ha a szociális és családi összetartozás lángja már kialudt volna. Érzi az ember, hogy szive mindenki karácsonyfája és mindenkinek jut valami belőle. A nagy ember és nagy gondolkozó szerette volna szive szerint megünnepelni a karácsonyt. Sokat töprengett a témán. Egyszer ezután elhatározta, hogy fölkeresi a legbol- dogtalanabb embereket. Azokat, akiket gonosz sorsuk messze idegenbe, gályarabságba sodort. És elhatározta, hogy közöttük fogja megünnepelni a karácsonyestét. Addig ment különféle hajókon és halászbárkákon, mig végre rabszolgatartó hajóra jutott, mely őt fölvette szomorusorsu utasai közé. Végignézett^ az evezőslapátokhoz láncolt gályarabok során. Vézna, kiaszott testű szegény rabon állt meg a tekintete. Bizonyára régen van már itt és az irtózatos kényszermunka elcsigázta testét, lelkét. Hozzáközeledett a szeretet finom mosolyával és megcsókolta kezein lábain a láncokat. A rabszolgatartó kegyetlen zsarnok vágigsujtott mindkettőnek hátán. Ö nem szokott hozzá ilyen érzékeny jelenetek rendezéséhez. De a nagy ember és nagy gondolkozó földrevetette magát a kegyetlen zsarnok lábai előtt. Kért, sírt, ri- mánkodott, hogy ennek a félig halott rabnak helyét elfoglalhassa. Már tartotta is oda kezeit és lábait, hogy megláncolják. A szegény rab nem hitt szemeinek és kétkedve rázta a fejét. Testvérem, ma karácsony szent estéje van. Szivek szeretetének ünnepe. És annak nevében jöttem ide, aki elhozta hozzánk a Szivét és magára vette rabszolgasorsunkat. Testvérem, én szeretlek téged és odaadom neked a szivemet. Ez a nagy ember Depaul Szent Vince volt, az irgalmasság lánglelkü apostola. Szivünk szeretete, áldozatos önzetlensége kialvóban van. önmagunk és csak önmagunk keresése kiolt bennünk minden lángot. önmegfeledkezésünk, odaadó meleg jóságunk gyújtja meg a karácsonyfák tüzeit. Az Úristen nagy karácsonyfáján kigyullad a szent estén a betlehemi csillag és a sok százezer fényes csillag. Ott van a mi életünk vezércsillaga is. Legyen szivünk mindenki karácsonyfája, hogy minket is elkalauzoljon az a fényes csillag. P. Tréfán Leonárd. Jubilaris karácsonyi szám, 40 oldal és napiármcSléklet.