Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-03 / 278. szám

Képvisel Ghäz BUDAPEST V. V Előfizetési árak külföldön: Egész évre 800, félévre 400, Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj— Kolozs­negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy ORSZÁGOS MAGYARPARTI LiAJP vár. Strada Baron L. Pop (volt Brassai ucca) 5. szám, évre 80, félévre 25, negyedévre 12-50, egy hónapra 6.50 VVT Í'VFOT VÁM __ oto g/i Telefon: 508. — Leveliim: Cluj, postafiók 10L szám. pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban * ‘ * " ’ Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Magyar jelöltek Még nem k el a német paktum Egyedül a Magyar Eárt fejezte he jelöléseit — A zsidók tárgyalásainak sincs még eredménye — A renegátakat ■y nem vette fel a kormánypárt a listájára Kolozsvárról listák mentek szét a magyar­lakta megyékbe, a választási küzdelem ma­gyar jelöltjeinek névsorai. "Álig volt magyar gyűlés a mi kisebbségi mozgalmaink rendjén, hogy ki ne hangsúlyozták volna, mennyire nem a neveken s a neveknek listáján váh a- küzdelemnek a lényege, hanem azon a töíneg- sorakozáson, amit a Magyar Párt .az urnák elé tud indítani. Nem a nevekért kell meg indulni, hanem a magyar nép jogaiért s ami sikert, eredményt, vagy győzelmet > érhetünk el, az nem neveknek és nem jelölteknek a. győ­zelme, hanem egy jó lépéssel megtett élőreha:* ladás az akadályokkal sűrűn barrikádozott utunkon. Talán egy stáció a kálváriás kanya rulatok között, de mindenképpen előretörés továbbjutás és ezeket végig kell csinálnunk akkor is, ha fáradtak volnánk. Akiknek a neve azonban mandátummal megterhelten kerüli ki az urnából, azoknak még akkor kell elindulni azon a tövises utón, melyen a feladatok nagy­ságánál! csak a felelősség terhesebb. Bárki, bármilyen képességeit viszi bele abba a mun­kába, amit a mandátum tesz kötelességévé, a magánéletéből kell hogy hatalmas részt fel­áldozzon. Mert ezt jelenti az, hogy valaki a Magyar Pártnak a képviselője. A párt nem­zeti szövetsége s nemzeti képviselete a magyar­ságnak. Munkájának, szervezeti tevékenységé­nek csak egyik részletágát adja a parlamenti mandátum. De a legterhesebb feladatok s leg­kínosabb felelősség gondjai járnak ezzel, mert malomkövek között morzsolódik az a magán­élet, amelynek fejezeteit és egész folyamatát a családi tűzhelyek kapui takarják el a nagy nyilvánosság elől. A nagyközönség nem látja nem tudja, mert nem is tartozik eléje, hogy hány magyar képviselőnk, parlamenti tagunk volt eddig, akiknek ráment majdnem az egész magánélete a vállalt feladatra s amit a csa­ládi otthonnak a melegéből, a családi fészek feletti gondviselésből kellett feláldozniok, azt nem pótolja semmi az emberi létük számára. Ebben az értelemben beszélhetnénk nevekről a martiromjiágnak a jelzőivel is és ha senkire másra nem gondolunk, ha semmi mást róla el nem mondunk, megemlíthetjük, hogy a mi Magyar Pártunk elnöke például egy évtized óta áldozza napról-napra, újból és újból, erre a magyar munkára mindazt, ami egész em­beri lényéből kitelik. A mostani választási al­kalommal három megyébe szólították el a magyar listák vezetőjéül, mindenüvé azért, mert komoly, nehéz feladatok áttöréséhez szük­séges az ő személyes részvéte s a szolgálat- teljesités példamutatásával áll rendelkezésre. Háromfelé is szakit magából a családi otthon­ból történt kiszakadásnak az utján, azonfelül, hogy az ő kezében van az egész magyar moz­galom központi irányitása s az ő lelkén áll ez irányításnak legnagyobb felelőssége, minden várható és minden kiszámíthatatlan eshető­ségnek a gondjával. Az éjjel és nappal ha egy­betevődik, akkor is csak a megmérhetetlen legparányibb részecske juthat itt a magánélet gondjára. A magyar sorsnak ilyen a rende­lése azok számára, akiknek neveit felírták a párt listáira s tökéletes azoknak a tévedése, akik a maguk, vagy szükebb körük érdekeinek a számára akartak mandátumot követelni abból a talán elérhető kevésből, amiért az egész magyarságnak, az egész magyar népnek olyan kálváriás utat kell megtennie. A küzdelem nem neveknek a jegyében in­dul, hanem az egész magyar népért. Az ered­mény, amit meg lehet szerezni, nem jelöltek győzelme, hanem a magyarság előhaladása. (Kolozsvár, december 2.) Amig a Magyar Párt már az egész vonalon elkészült a válasz­tási listákkal és egyhangú határozatban dön­tött a választási mozgalom beindításáról, ad­dig a többi pártok belső viharokkal vesződ­nek, paktumokról tárgyalnak és sehogyan sem tudtak még rendbejönni. A magyar egységnek olyan előjele ez, ami bizalommai kell bogy el- töltsön. A többi kisebbségi pártok, németek, zsidók, rutének, nem tudták megtalálni válasz­tási magatartásuk útját s az annyiszor példa­ként emütett németeknél most sokkal nagyobb és sokkal erősebb fegyelmezettségről kell bogy tanúságot tegyen v-mm gyár nép. A német kartell még nincs megkötve. Bukaresti jelentés szerint a németek tár­gyalásai a kormánypárttal még nem fejeződ­tek be. A Lupta azt irja, hogy a németekkel a tár­gyalások még folynak. Amennyiben ered­ményre vezetnének, úgy a szászok közül a kö­vetkezőket vennék fel a kormánypárti listára: Hans Otto Roth Nagyküküllőben, Plattner Hermann Kisküküllőben, Konnert Arthur A Maniu-csoport kolozsvári lapja megírja, hogy a gazdasági szövetség néven ismeretes renegát alakulat azt kérte, vegyék fel őket a nemzeti parasztpárt listájára. A pártvezető­ség nem foglalkozott ezzel a kéréssel, hanem Solomon Virgil volt udvar hely me gyei kép­viselőt bízta meg, hogy tárgyaljon velük. A román lapnak ez a hire azt jelenti, hogy úgy látszik, hiába előszobáztak Bukarestben Réti— Bárdosék, a kormánypárt nem vette figyelem­be felajánlkozásukat. Ezek után visszatértek a másik román párthoz és most újból attól kérik a jelölést, akit a kormányváltozás első órájá­ban sietve cserbenhagytak. Egyúttal azonban a nemzeti parasztpárt csak olyan jelöltségeket adhat a számukra, amelyeknél a legkisebb ki­látás sem lehet mandátumra. A belső vihar Maniuékná], A nemzeti parasztpárt erdélyi szervezeté­nek ismeretes belső éles vitáját és ellentéteit most a bukaresti pártközpontban tárgyalják, de az ellentétek nincsenek elsimítva. Az erdélyiek kitartanak amellett a követelésük mel­lett, hogy Tilea volt államtitkár ne kapjon mandátumot Besztercén, Konnert Frigyes Brassóban és Her­zog I. Szebenben. Ezek szerint befejezett tény az, hogy Brandschot még ez a paktum is elejti. mert a nem hitleristák sem akarnak többé vele dolgozni. A Lupta, amely pedig a volt kisebb­ségi államtitkártól szokta szerezni értesüléseit azt is közli, hogy Brandsch külön pártot akar újból alakítani, szemben azzal a német párttal, amely elejtette őt- A Volksrath most ülésezik Nagyszebenben és tárgyalásairól semmit sem hoztak nyilvá­nosságra. A zsidók is csak tárgyalnak, A zsidó párt sok belső vita után odáig ju­tott el, hogy a Fildermann-féle, cionistaellenes regáti alakulattal befejezte a megegyezést. Fildermann egyesülete a liberális pártnak volt egykor a függvénye s ezzel a megállapo­dással a kormánypárthoz igyekeztek közeled­ni. A paktumajánlat megtörtént és voltak tár­gyalások is, azonban eredmény még nincsen. A páTtból kizárt három volt képviselőnek Maniu legodaadóbb híveinek a visszafogadása könnyen ment Kolozsváron, azonban Buka­restben nehezen ment keresztül. A Tempo értesülése szerint a visszavétel mellett Mironescu, Madgearu és Popovici Mihály szavazott, mig Mirto és Voicu Ni ţese u ellene foglaltak állást. Mihalache nem szava­zott és igy történt, hogy az elnöki tanács szó­többséggel a visszavétel mellett döntött. Az Adeverul ehhez megjegyzi, hogy Vaida és cso­portja nagyon el vannak kedvetlenedve, mert úgy látják, hogy Erdélyben igen erős akció folyik ellenük és ezért egyelőre vissza fognak vonulni a párt minden vezető helyéről. Nincsen elintézve még a Haţjegan Emil volt miniszter jelöltsége sem. A kormányprogram. A kormánpárt nagy manifesztációban tette közzé programját, ami nagyon sok jót tartal­maz, azonban tisztában vagyunk azzal, hogy ez választási alkalomra készült. Maniu vállalta a revíziós vitát Bethlen Istvánnal. (Bukarest, december 2.) Az Adeverul érte­sülése szérint Titulescu azt a kérést intézte Maniuhoz, válaszoljon gróf Bethlen István an­gliai előadásaira megfelelő helyen és módon, ha lehet Chambridgeben. Maniu azt válaszolta, hogy minden tekintetben rendelkezésre áll, sze­retné, ha Bethlen gróf is jelen volna az ö elő­adásán, hogy vita alakuljon ki. A külügymi­niszter köszönettel vette tudomásul Maniu Ígé­retét és megteszi a lépéseket, hogy a volt mi­niszterelnököt meghívják Angliába. Akik a román pártoknál kilincselnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom