Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-17 / 290. szám
Taxa posta» plâtitA te Bmnirrar No. 24.215«—1927, vrV4i Vasárnap december 17. ira 4 if»f TlUüSÄG Előfizetési árak külföldön: Egész évre 800, félévre 400, oegyodévT« 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 26, negyedévre 12J50, egy hónapra 6.60 pengő. — Egyes számok az Ibnsz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 290. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj—Kolozsvár, Strada Baron L. Fop (volt Brossal acea) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Szerdán szavaznak: X Bethlen György gróf a Székelyföldön A pártelnök Marosvásárhelyen fejezi be székelyföldi körútját - Mindenütt lelkes a magyar hangulat (Szckelyudvarhely, december 16.) Bethlen György gróf pártelnök a magyar jelöltekkel és nagy kíséretében pénteken Székelyktresz- turon jelent meg, ahol érkezésének s a hirtelen, rögtönözve összehívott nagygyűlésnek a hírére nagy tömeg gţ-'Ut össze a közeli vidékekről is. Bár csak szombatra hirdették a székel ykereszturi gyűlést, a gyorsan szétvitt avizónak, hogy szombaton már nem lehet gyü- lésezni, annál nagyobb volt a hatása a lakosság körében. A színház termet már a kora délutáni órákban zsúfolásig megtöltötte a közönség. Délután 5 órakor érkezett a pártelnök Keresztára- A főtéren hatalmas fogadóküldöttség, tömeg várta. Gyarmathy Dezső dr. a kerületi párttagozat elnöke, üdvözlő beszéddel fogadta Bethlen György grófot és kiséreBethlen György Bethlen György gróf pártelnök már el is kellett hogy hagyja Udvarhelymegyét, részben pedig azért, mert vasárnap már a Székelyföld másik megyéjében, Ma- rostordában kell a magyar választási mozgalom élén megjelennie. Tudvalevőleg Bethlen György gróf a maros- tordai magyar listának is vezetőjelöltje. Marosvásárhelyen vasárnap délután lesz a nagygyűlés, amelyen részt vesz a pártelnök is. Tegnap Szászrégenben volt népes gyűlés, ahol általános érdeklődés mellett emelkedett szólásra Ferenezy Zsigmond dr., volt képviselő. A Magyar Pártot ért különböző rosszakaratú támadásokra való hivatkozással ezeket mondta Ferenezy dr.: — Jóindulatú, magyar szivén és leiken keresztül jövő kritikára szükség van, mert, ha ez a kritika igy jut az észbe, magyar egy............. tét. A fogadtatás után, amely igen lelkes volt, bevonultak a színházterembe, ahol Bethlen György gróf után Wilier József, Abrud- bányay Ede és Nyirő József képviselőjelöltek mondottak programbeszédeket. Utánuk Sebest János dr., a községtanácsi szenátor jelölt beszéde lelkesítette a tömeget, amely régi nagy szeretettel fogadta Sebesi dr. volt alispánnak a keresztúriak körében való megjelenését. Sebesi dr. egykori alispánságának ugyanis nagyon sok jót köszönhet Székelykeresztur és vidéke. 1 Udvarhelymegyében a pártelnökség közbenjárása után az elmnlt pár nap alatt nem akadályozta meg a csendőrség a magyar jelöltek mozgási szabadságát. A jelöltek vasárnap ismét kiutaznak a falvakba. Marostordában ség és magyar termelő erő sarjad utána. A rosszindulatú ember kritikáját visszautasítjuk, mert ez nem az újjászületést, hanem a rombolást akarja. — A hitványkodó és karikás magyarokat gyűjtő szennylapok nem érdemesek még megvetésre sem, csak sajnálatra, mert ezek a penészvirág lapocskák már magukban hordják a rothadás csiráit. A román pártokkal való paktálás még ígéretek esetén sem lehet kenyerünk. Minden magyar, kit fajának golgothás sorsa aggodalommal tölt el, a magyar egységre és az ebből következő erőre gondolva tegye szivére kezét, mielőtt az urnához lépne és szavazzon úgy, hogy szavazata saját magának és magyar testvéreinek javára váljék. Leszavazni! Mire ez a vasárnapi lapszám a lassujáratu erdélyi posta hóhalmokkal barrikádozott téli utjain kijut a legtávolabbi magyar lakta falvakba-, akkorra az édes anyaföldnek hűséges szántóvetője már nyakába akasztja úti harisnyáját, hogy meginduljon hitet tenni lelkének kiölhetetlen magyarságáról s hogy bedobjon a nagy távolságokban felállított urnákba egy szót, amivel a saját életét akarja védeni. Istenem, hóhegyeken át, térdena-lóli csizmaszárral, hosszú gyaloguton bandukol, törtet, gázol, de megy a hűséges lelkű jó magyar, hegyre föl, völgybe le, falukon át, mezőkön túl, erdőt is útba ejtve. Bajuszára ráfagy a jégcsap, orcája bőrét hideg szól pörköli. De jaj neki s jaj ennek a szegény erdélyi magyar népnek, ha ezer akadályon keresztül is ebbe az útba belefáradna és beleunna. Nem félünk ettől. Aki magyarnak teremtette az erdélyi falu egészséges agyú egyszerű emberét, megáldotta kiolthatatlan tűzzel a lelkét, amely hajtja, viszi és nem engedi, hogy a fásultság rabja legyen. Ö megy akkor is, ha a városi magyar polgárság egyik, vagy másik rétegét megszállja az önmagáról való megfe- ledkezésnck észbontó ördöge. A jó magyar falu hű magyarjában még akkor is bízni lehet, ha nemcsak a félrerángatott munkásréteg távolodik ki az öntudatos nemzeti testvérség kötelékéből, hanem ha a város uraskodó elemei közöl sok embernek kormozná be az észjárását a kávéházi légkör szürke füstje. A téli fuvalat tisztitó ereje közel találja a mező munkásait, a falu népét, a városi kőfalak között több a gabalyodás, a lustaság fertője s az a kificamodott bölcselkedés, amely részben a tehetetlenséget, részben a haszontalan közönyt igyekszik indokolni. De az életnek értékes emberekre van szüksége, a józan itélőképességü, tiszta falusi léleknek kötelességet vállaló bajtársakra, A nép nemcsak a ma súlyos gazdasági megpróbáltatása alatt szenved, hanem vállán hordozza azt a kisebbségi keresztet, amely a jó napjait is rosszra fordítaná. S ebbe a ke- seerü sorsú népegységbe valamennyien beletartozunk, azok is, akik ott állunk a köteles- ségteljesités vállalásánál s azok is, akik csak élni akarnak e hovatartozásukból. A vezető szellem mégis csak a városból indul ki, mert a városi romlottság veszendő elemei fölött állanak azok a rétegek, melyek korunknak értékét képviselik. Jaj volna minden erdélyi magyarnak, ha a városok egész magyarságát ki tudná kezdeni a tehetetlenség és bomlás folyton környékező rossz szelleme. A falu és a város magyarságának össze kell fognia a lelki kapcsolat erejébe kapaszkodva a választási kötelesség teljesítésében. Ha az egyik réteg azt várja, hogy a másik majd elvégzi a magyar népakarat megnyilat- koztatását, akkor katasztrófák következhetnek mindenikiinkre. akik itt a. kisebbségi sorsban is meg akarunk élni. A megtámadott kisebbségi életegzisztenciák önvédelmi küzdelme ez a magyar választási mozgalom s nincsen olyan egzisztencia, amely ne volna megtámadva. A gyermekek sorsának védelmi harca is ez a magyar mozgalom s mindenki gyermeke egyaránt várja mindenikünknek a segítő munkáját. Aki nem szavaz le a Magyar Párt minden erdélyi megyéjében felállított listájára, annak a magyarsága értéktelen a mi testvéri kötelékünkben. A választói igazolvány nélküli, de választói jogosultsággal rendelkező magyarokat csak tehertételként cipeli a hátán a politikai küzdelem utjain a magyar nép, amelynek azokért is állani kell a harcot, akik számára a lázas erőfeszítésben haszonnélküliek és hasznavehetetlenek. Még pár nap van addig, mig vállalni kell a megindulást a kemény téli utakon az urnák felé. Jó magyar lélekkel és céltudatos komolysággal, városból, faluból, a vallomástételnél találkoznunk kell. Saját lelkiismeretével, gyermekei szemrehányó könnyes tekintetével számoljon, aki lemarad. Létjogosultsága csak annak yan, ki értékessé tudja tenni magát a népkötelékben, amelybe tartozik. Kivételt nem ismerhet a történelmi feladat, amely ezt a szót adja ki most parancsnak: leszavazni! .. . '■
