Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-15 / 288. szám
Péntek, 1933. 'december IS, KumUfStCG K Zsiga lábbá.. mert segített KRESIVAL, a köhögés biztos ellenszere. Ha meghűlése első jeleire azonna l KRESIVAL-t használt volna, — ami csirájában fojtja el a köhögést, —• megóvta volna magát sok szenvedéstől. KRESIVAL a köhögés biztos ellenszere. MHM Megkezdték a nyugdíjasok régi bonjainak kiutalását Öt és félmillió lej értékű bont kapnak a kolozsváriak A többi erdélyi pénzügyigazgatóságnak is elküldték a bonokat (Bukarest, december 14) A kincstári bonokról szóló törvény alapján az 1931- évből származó és hátralékos nyugdijakat is adóbonokkal fizetik. A törvény megjelenése után az erdélyi és bánáti nyugdíjas-szövetség tiltakozott az ellen, hogy a régi nyugdijakat is bonokkal fizessék, sőt volt egy olyan akció is, hogy a nyugdíjasok nem fogadják el a kifizetetlen illetményeiket honban. Úgy látszik azonban, ez a határozat csak kegyes óhaj maradt, mert végül a nyugdíjasok maguk kérték a bo- * nők kiutalását. Amint most Bukarestből jelentik, az erdélyi pénzügyigazgatóságok utján a nyugdíjasok részére körülbelül egy négyedmilliárd értékű bont utaltak ki. Csak a kolozsvári nyugdíjasoknak 5 millió 400 ezer lej értékű bon érkezett s néhány hét múlva újabb 7 millió lej értékű bont utalnak ki. Az 5 millió 400 ezer lejt kitevő bonoknak a kiadását már pénteken megkezdi a kolozsvári pénzügyigazgatóság. HKHHM A magyar diákók karácsonyfájára Megszólalt a magyar közönség szive — Legutóbbi elszámolásunk óta 6000 lejjel gyarapodott a segélyalap 'A kolozsvári egyetemen, ismerkedtem meg Zsigával. Filozopter volt, ugy mint magyar és történelemszakos. És az lehet, hogy a történelem a példaszó szerint az élet mestere, de Zsigán ez semmiképpen meg nem látszott. Öt a történelem csak a történelemre tanította meg, az életet Zsiga egyáltalában nem tudta. Paraszti sorból származó alföldi gyerek volt és ugy éldegélt köztünk, billiárdozó és kártyázó, elvetemedett sihederek között, riadtan és tanácstalanul, mintha kisgyerek volna, aki elveszett a vásári sokadalomban. Világoskék szeme van Zsigának, tiszta tekintetű, gyermeteg. Avval' csodálkozva nézett bele a világba, amelyből nem tudott kiokosodni. Látszott a tekintetén, hogy gyanakszik: valami ördöngös titka lehet a többi embernek, hogy nem csapják be. Lám, őt mindig becsapják. Nemcsak az ócskaruhakereskedő csapja be, hiszen az -olyan körmönfont gazember, hogy egy szekérre való görögöt is he tudna csapni. De minden apróság félrevezeti Zsigát, minden cseményke, minden vonatkozás. Ő gyanútlanul jót képzel mindenhova és nem sejti az élet rejtett csapdáit. Egyszóval, valóban egyetlenegy szóval: Zsiga volt a ilegnaivabb ember, akit az egyetemen ismertünk. Mindent elhitt a világon. Az még hagyján, hogy a történelem legendás részleteit elhitte. De elhitte például a reklámot is. Valamelyik újságban hirdetést olvasott egy Joung-szesz nevezetű csodaszerről, amely a hirdetés szövege szerint minden bajra használt. Hajnövesztőnek éppen ugy lehetett alkalmazni, mint néhány cseppjét egy pohár vízben köhögés ellen. Zsiga hozatott ilyen szeszt, vakon hitt benne, s ilyen szeszt ivott, ha fájt a feje, de éppen ugy ezzel a szesszel kötözte be mutatóujját, amelyen meggyűlt a köröm. — Miféle bámulatos alakú bajuszt hordasz te, Zsiga? — kérdezte tőle Török Gyula. — Ezzel a bajusszal a turulmadár két szárnyát kívánom utánozni, — válaszolta Zsiga történelmi büszkeséggel. — Nagy ló vagy te, édes Zsigám, — mondta Gyula nyájasan. Ettől Zsiga nemes haragra gerjedt. Nagyon megharagudott ránk, hogy nincs bennünk semmi igaz magyar érzés. Heves magyarázatot kezdett a hazafiasság fontos külsőségeiről, s közben olyan heves taglejtéseket müveit, hogy feldöntötte az asztalán álló Joung-szeszt. A Joung-szesz kiömlött. Zsiga kétségbeesve nyúlt belé ujjaival a tócsába és hamar bajszára kente, amit még lehetett. Mentette, ami menthető. Hát még az milyen cirkusz volt, mikor szerelmes lett Zsiga. Egy hentesmester délceg leánya varázsolta el Zsiga szivét. Ott mérte az abált szalonnát a kökényszemü szépség, atyja üzletében. Zsiga elhatározta, hogy gavalléros külsőre fog szert tenni. E célból vett egy csikós nadrágot a hetivásáron háromhatvanért, továbbá vásárolt egy sétapálcát. A nadrágról kiderült, hogy oldalt végig nem varrva, hanem ragasztva van. A sétapálcávaíl is baj történt. Mert Zsiga losfel sétálván a hentesüzlet előtt, hanyagul pörgetni akarta kezében a sétabotot, ahogy tőlünk, ügyesebb ifjoncoktól, látta. De a bot kirepült a kezéből, bele egyenesen a kirakatüvegbe. A hentes ugy összeteremtette Zsigát, hogy többet nem mert arra menni. Otthon szenvedte tovább reménytelen szerelme mardosásait. Az aranyévek hamar elmúltak, mi pedig széjjelszórodtunk az országban. Zsigáról olykor-olykor hallottam hirt. Tanár lett. a rekettye,gyarmati gimnáziumban. Meg is házasodott. De a menyecske hat esztendő múltán ott hagyta és kijelentvén, hogy ilyen mamlasszal lehetetlen tovább élni, hozzáment egy rendőrtiszthez. Zsiga nagyon szenvedett. Áthelyeztette magát Sióbékásra a leánygimnáziumhoz. Ott megtalálta a vigasztalást nagy sebére: beleszeretett a helybeli szikvizgyáros leányába. Nekiadták, elvette. Sokáig nem hallottam hirt Zsigáról, csak egyszer: levelet irt, hogy Sióbékáson történelmi szakfolyóiratot szeretne alapítani, ezért két. irányban kérné segítségemet. Először is írjak neki egy nagyobb terjedelmű cikket az első számba, másodszor írjak alá neki egy váltót, hogy a lapalapifáshoz szükséges tökét, valamelyik banknál megszerezhesse. Csak bennem van bizalma, — irta, — mert az egyetemen is én voltam az egyetlen, aki nem csúfoltam, mint a többiek. Sajnos, csalódást kellett okoz- r, Zsigának. Nem voltam meggyőződve a A Keleti Újság minapi felhívása, amelyben a magyar diákok karácsonyfájára kért adományokat, nem maradt visszhang nélkül. A magyar társadalom szive megszólalt és egymásután érkeznek be a diáksegélyakció javára az adományok. Mostani elszámolásunkban 6000 lejen felüli összeg szerepel és példamutató különösen a Kolozsvári Kaszinó 3000 lejes küldeménye. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy akármilyen mértékű is a közönség áldozat- készsége, nem állhat arányban egyrészt a diák- nyomoruSággal, másrészt annak a társadalmi rétegnek a leszegényedésével, amelyből a magyar ifjúság nagy része kikerült. Küldje el mindenki akármilyen kis adományát is, mert a; jövendő generáció megmentéséért hoz áldozatot. folyóirat jövőjéről, ezért sem cikket, sem váltót nem irtani. Nemrég évek hosszú szünete után megjelent a lakásomon Zsiga. Öltözködtem, mikor betört a fürdőszobába. — Csomagolj azonnal. — mondta izgatottan, — azonnal utaznod kell velem Sióbékásra. — Vájjon minek? — csodálkoztam. — Hogy kibékíts a feleségemmel. Összeszedi.;’ a holmiját és hazaköltözött a szüleihez. Semmi rimánkodásra nem akar visszajönni. De ha te a lelkére beszélsz, biztosan visszajön. Sajnos, lehetetlen volt Sióbékásra mennem. De gondoltam, talán jó tanáccsal szolgálhatok. Apróra kikérdeztem Zsigát házasélete felől. Gyerek nincs, veszekedni nem szoktak, mindig békésen éltek, Zsiga alig van otthon, mert részint tanít,a gimnáziumban, részint az Úri kaA Diáksegélyakció javára újabban a következő adományok folytak be: Ujfalussy Miklós, Remetemező 500 líej. Uray Jenő, Szatmár 100 „ Szabó Balássy Ilona, Érkörtvélyes 300 „ Puksa Endre és neje dr. Matusovszky koszorumegváltás címén 200 „ Keleti Újság adománya 180 „ Balás‘i Józsefné, Érkörtvélyes 1000 „ Kolozsvári Kaszinó 3000 „ Csiky Emilia gyűjtése, Marosujvár 500 „ Özv. Seimann Józsefné, Nagyenyed 500 „ 6280 lej. Eddig befolyt adományok összege: 48 594 lej. Összesen: 54.874 lej. szillóban tartózkodik, melynek könyvtárnoka. Az asszony azalatt társaságba jár. Megfoghatatlan, hogy egyszerre mi ütött hozzá. Nem akarja megmondani, csak válni akar. Tartás- dijra sem tart igényt, csak mennél sürgősebben válni akar. Néztem Zsigát, ahogy ott ült fürdőszobámban. Kopasz már Zsiga, turul-bajsza őszül. Mit tagadjuk, nem lenne jó hősszerelmesnek. — Te, Zsiga, — mondom neki, — ennek az asszonynak van valakije. Zsiga rám emelte világoskék gyermeksze- mét. — Az ki van zárva, — mondta szilárdan, — senkije sincs. — Honnan tudod olyan biztosan? —, ő maga mondta. -1 Harsányi Zsulí.
