Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)
1933-12-14 / 287. szám
Kér v ' selőhás BUDAPEST V. C&Ufftrf&U <feeemZ»er 14, Áru 3 fel Hőfizetési árak külföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra T0 lej. Magyarországon: Egy évre 50, félévre 25. negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egy es számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 287. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj—Kolozsvár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Egry derékkal kei nyergen Csendőrterror U d v ar helymegyében, választási erőszakosságok az országnak majdnem minden magyarlakta megyéjében. Körülbelül ebben foglalhatjuk össze a választási helyzet ezidőszerinti állását. . A mi számunkra ez már nem meglepetés. Éppen elég alkalmunk volt tizenöt év alatt megszokni. A magyarságnak azonban már kialakult a választási taktikája ezekkel az immár szokványos metódusokkal szemben. Ismerjük az urna- lopások rendszerét és ismerjük azokat az >,eljárásokat" is, amelyek nélkül nálunk választás már '•1 sem képzelhető. Tudjuk, hogy a védekezés egyetlen eszköze az összetartás, a, fegyelmezett, kitartás. Meg- kell nézni azonban az ellenzéki lapokat, fisak ugv zengenek a felháborodás, a megdöbbenés és a szenvedélyes düh hangos kitöréseitől. Értelmetlenül néznek egymásra a jelöltek, mintha ilyesmit el sem tudtak volna képzelni eddig és azt hiszik, hogy égbekiáltó sérelmeik miatt‘összedül a világ. Mi pedig szinte mosolyogva nézzük az egoizmus csalhatatlan megnyilvánulásait. Ugyan, ugyan uraim, ne veszítsék el a fejüket! Ismerjék be legalább Önmaguk előtt.‘hogy önök sem voltak .jobbak a Deákné vásznának Önök .voltak azok, akik a választási trükkök kiagyalásában olyan •jyakörlatra tettek szert, amit Fregoli is megirigyelhetné. Ugyanaz a nemzeti-pa rasztpávt, amely •aját választásán excellált, a jelöltek letartóztató savai, a karhatalom és a közigazgatás öuös fel- használásával, most tüzet okád és terrort emleget. A terror csakugyan, tagadhatatlanul jelen van. de. jelen volt akkor iş, amikor önök választottak. A különbség csak annyi, hogy például pár évvel ezelőtt Lazar Ilie tartóztatta lé. az ellenzéki korteseket, most pedig Lazar Iliét internálják. . ......... Pedig önök erdélyiek, jól ismerik azt a magyar-közmondást, hogy egyszer hopp- máskor kopp. Nincs joguk tehát terrorról szavalni, mert égy kis választási terrorért önök sem mentek a szop: szódba. Ne feledkezzünk meg azonban a nemzeti-pa-: rasztpártnak egy ennél sokkal nagyobb bűnéről sem. Mert az, hogy saját magukkal szemben any- uyira elfogultak, még valamennyire megérthető. Az azonban sem nem érthető meg, sem nem megbocsátható, hogy négyéves uralmuk alatt eszükbe sem jutott a prémiumos választási rendszeren változtatni. Egyszerűen elfelejtkeztek arról a kis szépséghibáról, hogy Romániában a mandátumoknak negyven százalékával abszolút többséget lehet szerezni és ilyenformán nálunk a többségi akarat csak fikció. Nem jutott eszükbe, annyira heleszoktak már a hatalomba, hogy a kocka meg is fordulhat és egyszer ők is ellenzéken lehetnek. Ök csak szavaltak a demokráciáról, de arról megfeledkeztek, hogy a demokrácia kötelez is. Sőt, nagy titokban diktatúrát készítettek elő a parla- men tárizmus cserbenhagyásával és felrúgásával. Szó sincs róla, az ilyen választási fegyverekkel fenntartott parlamentár izmus nem sokban különbözik a diktatúrától. De azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a pokolba az olyan demokráciával» amely egyik pillanatban a diktatúra kísértetett idézi, kútba esett reményei vesztén pedig még a fasizmussal is összeszövetkezik feneketlen gyűlöletében. Nem lát odáig, hogyha a fasiszták felszínre kerülnek, ők is a lomtárba jutnak. Vagy talán Éppen azért udvarolnak úgy a vasgárdistáknak, hogy előre biztosítsák maguknak a kegyelmeit Az is lehet azonban, hogy az ő híres demokráciájuk egy hajszálnyival sem különb a fasizmus fajgyűlöletet, kisebbségelnyomást hirdető tanaitól. De akkor legalább ollózzák lei a programjukból a demokráciát. No üljenek egy derékkal bét nyergen! Egy millióhaiszázez^r néniéi rohamosztagos szétkergetese ar" a francia-német béke ára ■M — J Hitler hallaui sem akar a francia követelés teljesítéséről Titulescn a békéről és a magyarokról nyilatkozott Bécsben (Páris, december 13.) Mára kiderült, hogy a német-francia közvetlen tárgyalások előterében a rohamosztagos alakulatok feloszlatásának kérdése álA párisi lapok úgy tudják,Jiogy Kössler párisi német nagykövet másfél* órás látogatásának a francia külügyminiszternél a német rohamosztagok feloszlatása kérdésének megbeszélése volt a célja. Ugyanakkor Franeios Poncet berlini jelentésével foglalkoznak- Francois Poncet állítólag a következőket jelentette Hitlerrel lefolytatott tárgyalásairól: — Hitler, főleg a munkanélküliség miatt hallani sem akar az 1 millió (iOO.OOO főnyi rohamosztag-alakulat feloszlatásáról. A létszámot sem csökkenti, viszont esetleges nemzetközi ellenőrzést bizonyos fokig nem kifogásolna. Beavatott körök nem tartják valószínűnek, hogy Hitler elismerné a nemzetközi ellenőrzést, politikai irányvonala nem teszi ezt valószínűvé. A párisi szocialista kongresszus a német munkásság fegyveres felkelését sürgette. (Berlin, december 13) A német sajtó részleteket közöl az augusztus 21. és 26-a között Párisban megtartott szociáldemokrata kongresszusról- A cikkek szerint a kongresszus egyetlen tárgya a Németország elleni állásfoglalás volt. A németországi szociáldemokraták kiküldöttei Wels, Dreizeug és Höldermann egyhangúlag a német ellenes bojkott szigorítását kérték. A kongresszus határozati javaslata ki is mondotta ezt, sőt azt is, hoffv Németországban meg' kell szervezni a munkásság fegyveres felkelését. A szervezéssel Höldermannt bízták meg. A, munkásság körében Európa minden országa-" ban gyűjtést indítottak erre a célra. Ugyanakkor a szociáldemokrata képviselők kötelességévé tették, hogy minden országban, parlamentjeikben szólaljanak fel olyan értelemben, hogy ne engedjék meg a németek fegyverkezését. Titulescn békenyilatkozata Bécsben. (Becs, december 13.) Titulescu román külügyminiszter egy napig Bécsben tartózkodott. A bécsi pályaudvaron egyik budapesti lap munkatársa csinált rövid interjút a román tlé’t ©a rjmtuinsh4d I pvder külügyminiszterrel. A magas-kucsmás, felhajtott galléru külügyminisztert megszólította egy magyar újságíró: Titulescu elhárító mozdulatot tett. — Kegyelmes uram négy évvel ezelőtt Párisban a keleti jóvátételi konferencián sokkal beszédesebb volt. —jegyezte meg az újságíró. Titulescu elmosolyodott: — Az akkor volt, azóta sok minden másként van. De ma is egyetlen cél vezet: as európai béke! A külügyminiszter ezután beszállt a fülkébe és a vonat kiröhögött Saint Moritz felé. Az újságíró ekkor Brediceanu Caius bécsi román követtel beszélgetett, aki többek között a következőket mondotta: — Titulescu beszélt a magyarokról is. Nemcsak hogy nem gyűlöli, hanem szereti és becsüli a magyar népet, — ezt mondotta. Ti- tuíescu minden igyekezete arra irányul, hogy a mai súlyos helyzetben egész Európában és a Duna-völgyében a szeretet és ne a gyűlölet politikája győzzön, Braţianu pár'si nvi'afho*afákan kijelentette, hogy Románia c^ak a nemzetgazdaság konszolidál dója után fizethet Párisi elentéseic szerint ma este értekezletet tartanak*, amelyen a francia hitelezők képviselői is jelen lesznek. A kormány megállapítja Bra- tianu pénzügyminiszter teljes sikerét, különösen a szakértők kérdésében- mert kilátás van arra, hogy januárban közvetlen tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel anélkül, hogy a szakértőkre szükség lenne majd. Braţianu Dinn ma fogadta a francia sajtó képviselőit, akik előtt részletesen nyilatkozott. A miniszter hangsúlyozta a Románia és Franciaország közötti barátsági kapcsolatok nagy jelentőségét. Mi vagyunk — mondotta Braţianu _ Franciaország pionírjai Keleten. Franciaországnak nincsenek hűbb barátjai és őszintébb munkatársai, mint mi vagyunk. Minél erősebb lesz Románia, annál jobban támogatni tudja az önök törekvéseit a béke konszolidálása érdekében. Ami a napirenden levő problémákat illeti, nem expediensekkel lés túlzott megszakításokkal lehet megteremteni az egyensúlyt, hanem a termelési és eladási, árak közötti normalis viszony helyreállításával, a termelési költségeknek az eladási árak nívójára való lecsökkentésével, a fogyasztás fokozásával. Az adósságok fizetésének biztosítása végett a hitelezőknek meg kell érteniük< hogy addig nem kaphatják vissza a kölcsönzött összeget, mig az ország nemzetgazdasága nincsen konszolidálva. Ez a mi programunk, — fejezte be Braţianu Dinu, majd hozzátette még, hogy Románia ama kevesek közé tartozik, amely 1933 julius 1-éig teljesítette szerződéses kötelezettségeit és mm31i, hogy így lesz a jövőben is.
