Keleti Ujság, 1933. december (16. évfolyam, 276-300. szám)

1933-12-12 / 285. szám

Goga temesvări beszédében hirohant a demohvácia ellen Mussolini példájára meg kell szüntetni a városok autonómiáját — „Ha a zsidók az ország sója, úgy Románia nagyon el van sózva“ (Temesvár, december 11.) Górja Octavian Temesváron a műegyetem nagytermében nagy­számú hallgatóság előtt előadást tartott. Goga előadását azzal kezdte, hogy éles kirohanást intézett a demokrácia ellen, mely szerinte nem eredményez mást, mint az állami ólet elposványo- sitását. A demokrácia káros hatásait Goga Octavian a közigazgatási törvényen szemléltette. A de­centralizáció — mondotta — egyenesen öngyil­kosság, mert hiszen mindenütt a centralizációra törekednek. Káros,hatású a decentralizáció kü­lönösen azért, mert a határvidékeken olyan te­rületeknek kiván autonómiát adni, amelyek csak az impérinmváltozás óta tartoznak Ro­mániához- A decentralizáció bűnéül rója fel, hogy a városi vezetőségeket válasszák, illetve minden rezsim változás alkalmával kicserélik. A szegény polgár már állandó választónak érzi magát, egyebet sem tesz, csak folyton já­rul az urnák elé- Harmadik hibájául azt rója fel a közigazgatási törvénynek Goga Octavian, hogy a vá­rosoknak autonómiát kiván adni. Hivatkozik Mussolini esetére, aki megszün­tette az olasz városok autonómiá ját, már pedig Milánóban, Firenzében, Velencében jelentett valamit az autonómia. Előadásának további folyamán Goga ki­tért a kisebbségekre. Vannak kisebbségek, amelyek meggondolás nélkül illeszkedtek be az állami életbe- Ilyenek a németek, akiket Németországtól közbeeső országok választa­nak el. Vannak viszont kisebbségek, amelyek­nek etnográfiaiig közvetlen kapcsolatuk van azzal az országgal, ahol az ő nyelvük a több­ségi nyelv. A kisebbségekkel — mondotta ■•Goga — méltányosan, a viszonylagosság alap­ján igazságosan, de az állameszme teljes vc- G'Ime mellett kell bánni. A zsidókat általában az ország sójának mondják. Nos, akkor Románia nagyon el is van sózva. A zsidók — az idegen zsidókat érti — nagyon elszaporodtak Romániában, túlságosan sokan vannak ahhoz, hogy ezt szó nélkül tűrhetnék- A reviziót is szóba hozta. Teljesen jelenték­telen dolognak minősiti, hogy bizonyos orszá­gok képviselői követelik a reviziót. Erről soha­sem lehet szó. A román nép egységesen ellene van a revíziónak és ha valaki megpróbálná megvalósítani, úgy —- mondta Goga — annak betörjük a fejét­Utalt azokra az áramlatokra, amelyek most Európában észlelhetők- Európa egy része balra tart, a másik jobbra Románia, amely a magántulajdon elvén épült fel, nem tehet más, minthogy jobbra halad. Goga előadását a nagyszámú hallgatóság xnegéljenezte. Este Goga tiszteletére .ézükjcörü .bankettet rendeztek;. Írország köztársasággá alakéul át Januárban dönt ííz ir lakosság arrő1, bogy szabad áüara, vagy k «társaság lesz^e I ország ? — Á fanaliku* Da Vaîsra sci.cdcn fronton gyöxe tast aratói! — Végsőkig kiéleződött a helyzet Aaglk 'és Írország- közöli (Dublin, december 11.) Külföldön mindenütt nagy meglepetést keltett az angol-ir viszony hirtelen kiélesedése, amely abban a jcgyzékvál- tásban érte el csúcspontját, ami De Valera Ininiszterelnö.k és Thomas angol dominium mi­niszter között folyt le. A jegyzékváltás már maga is arra enged következtetni, hogy a két ország viszonyát illetően nagy és elhatái-ozó ! cselekvések történnek a közel jövőben. Amióta De Valera a belpolitikai harcok­ban győzedelmeskedett- és visszaverte az Ang­liával rokonszenvező kékingesek általános tá­madását, nyilvánvalóvá vált, hogy sor kerül Írország sorsdöntő lépésére. Arról van most szó, hogy Írország szabad állam marad-e, vagyis tagja marad az angol világbirodalom­nak, avagy köztársasággá alakul át és ezzel független önálló nemzetté válik- De Valera el­érkezettnek tartja a jelek szerint az időt e probléma megoldására, mely különben állan­dóan végcélja volt politikájának. Máskülönben nem is lehet megérteni az angol kormányhoz intézett jegyzékét, amelyben kérdést intéz az angol kabinethez: milyen rendszabályokat léptetnek életbe arra az esetre, ha Írországban kikiálta­nák a köztársaságot? Az angol kormány még ezidoig nem foglalko­zott az ir jegyzékkel, noha MacDonald kétség­kívül komolyan veszi Valera jegyzékét. , Ha Valera odáig megy, hogy elszakítja az utolsó kapcsolatokat is Angliával, ez a kívül­állók számára főként azért hát meglepően, mert hiszen a kis Írország igen sok tekintetben, dé különösén közgazdasági szempontból függ Angliától. Mindez azonban csak látszólagos, a valóságban alighanem' más a helyzet, mert1 kü­lönben értelmetlenek lennének De Valera összes eddigi rendszabályai, küzdelmei, harcai, ame­lyeket csupán azért folyhatott, hogy minél la­zábbá tegye a viszonyt Anglia és Írország kö­zött és nyilvánvalóan arra törekedett egész mostanáig, hogy elszakitsa hazáját a brit vi­lágbirodalom uralma alól. De Valera az igazi fanatikus szívósságával és uynk’asságával hajtotta végre lépésről-lé- pfjsro nagy munkáját, az utolsó választá­sokon győzött és a munkáspárt támogatásával valósítja meg szándékait. Először elvetették a hü'sógesküt, amellyel Írország eddig e!ismerte az angol király- felsőbbségét". Azután követke­zett az ir bérletek megváltása után való.-fize­tések. megszüntetése, majd pedig az «ir pnría- ment egy csomó olyan indítványt fogadóit el, amelyek megváltoztatták az alkotmányt- Mind­ebből persze az angolok is láthatták, hogy hányat -ütött az óra. De Valóra a legutóbbi időben átmenetileg kénytelen volt. végső'célját' kissé véka alá rejteni, mert az angolok áltál támogatott kékingesek kis időre veszélyeztet­ték belpolitikailag helyzetét. De Valera azon­'Redd, Î0.Î3. 'december íi. ban ártalmatlanná tette a kékingeseket is és most már nem titkolja szándékait. Ügy hírlik, hogy De Valera januárban uj választásokat ir ki és ezzel mintegy népszavazás ut­ján kérdezi meg a népet, szabad állam maradjoh-e Írország, vagy pedig ala­kuljon át köztársasággá? Erre a választásra nincs is tulajdonképpen szüksége De Valerának. A belpolitikai hely­zet a legutóbbi választások óta, nem változott lényegesen és Valera egyszerű határozattal is megalakíthatná az ir köztársaságot- Úgy lát­szik azonban, hogy De Valera ünnepélyesebb külsőségeket akar adni a dolognak. Az angolok valószínűleg megkísérlik, hogy De Valérét eltérítsék szándékától és válasz­jegyzékükben bizonyára felsorolják majd azokat a hátrányokat, amelyek abból származ- az angolok gazdasági és kereskedelmi bojkottal is megfenyegetik Írországot és felhozzák azt is, hogy az Angliában élő Íre­ket dilemma elé állítják és választaniok kell az angol, vagy az ir állam polgárság;,között. A je­lek azonban arra mutatnak, hogy De Valerára ezek az érvek nem lesznek valami nagy hatás­sal, mert azok eddig is fennforogtak és az ir miniszterelnök eddig sem vette azokat figye­lembe. Valószínűnek látszik, hogy Írország a teljes függetlenségért hajlandó meghozni a legnagyobb áldozatokat is. Csendorséngei oszlatták fel a berettyészéplaki magyar-párti gyűlést w * (Nagyvárad, december 11.) Az Országos Magyar Párt nagyváradi tagozata, a többihez ■hasonlóan teljés energiával folytatja a válasz­tási propagandát. Amerre a magyarpárti szó­nokok ellátogatnak,.mindenütt lelkes örömmel fogadja őket a ínagyársáig. Vasárnap többek között Boretfyószéplakrá mentek autóval, ahol azonban a hatósági személyek terrorisztikus fellépése meg akarta akadályozni a gyűlés megtartását; Dr. Markotils Manó és Hegedűs Nándor indultak útnak, azonban ahogy meg­érkeztek a faluba, közölték velük, hogy a köz ség nagy vendéglőtermét, ahol minden alka­lommal tartották az ilyen gyűléseket, most. nem bocsáthatják rendelkezésükre. A kikül­döttek erre felkeresték a községi jegyzőt, aki azonban nem volt a községházán. Hegedűs Nándorék meg akarták várni, azonban pár perc múlva felsőbb parancsra hivatkozva, arra szólította fel őket az iroda-szolga, hogy hagyják el a termet. Ezalatt a községi vendéglő udvarán nagy­számú magyar közönség várta a: kiküldötte­ket, hogy a gyűlést megkezdhessék. Amikor azonban odaérkeztek a szónokok, azt sem en­gedélyezték, hogy a vendéglő udvarán beszél­jenek. A nép érré az uccán «gyűlt össze, de alig kezdett hozzá Nagy József gazda a gyű­lés megnyitásához. egy Baican Andrei nevii írnok jelt adott a csendőrségnek a közönség szét- oszílatására. Az egybegyűltek nem várták meg, hogy kar­hatalom oszlassa szét őket, hanem egyik ma­gyar gazda udvarára mentek valamennyien, ahol' aztán a hangul'atrontó ketlémeflenkedé- - sek után végre megtarthatták a gyűlést. Le­folyása azonban nem ment. egészen simán, mert Baie o Andrei s még néhány román társa közb'eszólásnikkn! állandóan zavarták a szóno­kokat. annyira, hogyha a Magyar Párt fér­fiad nem tanúsítanak energikus és amellett nyugodt fellépést, könnyen összeütközés tá­madt ARANYÉRBÁNTALMAK ELLEN a ,.Goedecke‘‘-fé!e ..Anusol-Suppositor" (betét) minden­kor -utolérhetetlennek bizonyult. A világ minden részé­ben az orvosok nagyrésze „Anusol"-t ir elő és számta­lanok azok az esetek, amelyekben ez a gyógyszer a gyógyíthatatlannak hitt beteget megmentette. — Az „ATVOSOn-SUPPOSITOB“ (betét) azonnal meghozza a kívánt megkönnyebbülést és rövid időn belül megszünteti a sokszor oly rettene­tes aranyérbánta’.makat. Használata egyszerű, tiszta és olcsó. Ezenkviül az az előnye :is n1eg van, hogy a be­teg a kezelés alatt foglalkozásának üzését megszakítás nélkül folytathatja. A gyógy szertárban kimondottan ,,Goedecke“-féle ,,Anusol—-Suppositor“-t kérjen. Ismer­tető jele a pír doboz és a gyári plomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom