Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-10 / 258. szám

Péntek, 1933. november 10. Ávnmffrsas N, Bernády György a névvegy elemzés elszomorító példáit sorolta fel a Magyar l*úrt marosvásár- helyi intézőbizottságában A magyarság megvetéssel fordul el a fajárulóktól és az egy­házi főhatóságok s a Mtsgyar Párt parlamenti csoportja utján várja a sérelmek megszüntetését intézőbizottság keresse meg valamennyi egy­házi főhatóságot és kérje, hogy a felsorolt el­szomorító tények megszüntetése érdekében minden lehetőt tegyen meg. Egyúttal keresse meg az intézőbizottság az Országos Magyar Párt központját is aziránt, hogy a magyarpárti parlamenterek utján a képviselőház elé tér* jessze ezeket a súlyos kérdéseket és követelje azoknak az orvoslását. Ha pedig orvoslást sehogyan sem tud kapni, abban az esetben for­duljon panaszával a legvégső fórumhoz, a Nemzetek Szövetségéhez. Kovács Elek is hozzá szól a kérdéshez és (Marosvásárhely, nov. 9.) Tegnap este tartotta meg november havi intézőbizott­sági ülését a Magyar Párt marosvásárhelyi tagozata- Dr. Sebess Jenő elnök nyi­totta meg az ülést és beve­zető beszédében feltárta az intézőbizottság előtt azokat az elszomorító jelentéseket, melyek az utóbbi időben a párt helyi tagozatához beérkeztek s amelyekről pár nappal ezelőtt a Keleti Újság­ban is már említést tettünk. Nevezetesen a gö­rögkeleti vallásra való áttérések körülményeit és a névelemzési sérelmeinket hozta napirendre az elnök. Az elnöki jelentést komoly megilletődéssel hallgatta meg a nagyszámban összegyűlt in­tézőbizottság. Dr. Bernády György szólailt fel elsőnek. Rámutatott a szóvátett kérdéseknek rendkívüli fontosságára és megállapította, hogy ezek a tények alapjaiban támadják meg és veszélyeztetik a romániai magyarság exisz- tenciáját. Mert azok, akik kiléptek abból a vallásfelekezetből', amelyben születtek és görög­keletiek lettek azzal a számítással, hogy romá­noknak tekintse őket a hatalom, nemcsak ősi vallásukhoz lettek hűtlenek, hanem megváltoz­tatták nemzeti hovatartozásukat is és eléggé el nem Ítélhető fajárulást követtek el. Akik pedig kiléptek abból a faji közösségből, anteT.ly- ben születtek és ezáltal megtagadták magyar nemzetiségüket, azok nem érdemlik meg többé még azt sem, hogy a magyarság társadalmi érintkezést tartson fenn velük. A másik ügy, amiről jelentést tett az el­nök, még ennél a fajárulásnál is súlyosabb és veszedelmesebb. És ez az ügy a névelemzés. A hittagadást és a fajárulást ugyanis azok köve tik el, akiknél ingatag alapon nyugszik a val­lásos meggyőződés és a faji öntudat. De a név- cierazés a jövendő magyar generációnak tesz felbecsülhetetlen károkat és a jövő magyar nemzedék éltaemzetietlenitését célozza s éppen ezért veszedelmesebb az előbbinél. Majd konkrét esetekkel is illusztrálja dr. Bernády a névelemzés káros következményeit és visszásságait. A marosvásárhelyi ref. kollé­giumból öt tamilénak kellett távoznia a név­elemzés miatt. Az öt közül az egyik pláne olyan apának a gyermeke, aki buzgó, oszlopos tagja a ref- egyházközségnek s akirrk ősei századokra visszamenőleg magyarok voltak és reformátusok. Mi mindenkit olyan nemzetiségűnek tartunk, amilyennek vallja magát és nem jut eszünkbe azt állítani, hogy Mirío miniszter olasz és Buca görög nemzetiségű. Lehetetlenség szótlanul elnéznünk, hogy helytelen névelemzéssel kiparancsolják gyer­mekeinket az iskoláinkból. Az állam, ahelyett ZILAHY"------ ----­LAJOS MŰVEI OLCSÓ KIADÁSBAN: Halálos tavasz. .. 57 lej Szökevény.............88 lej A lélek kialszik.. 60 lej Valamennyi kötet egyöntetű vászonkötésben. Kapható a Keleti Újság kiadóhivatalá­ban Kvár, str. Baron L. Pop 5. Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előzetes beküldése „esetén azonnal szállítjuk. ssisa hogy a párisi egyezmény értelmében segítsé­gére lenne felekezeti iskoláinknak,' még anya­gilag is gyengeti, amikor tanulóikat elvonja- Akik mindig magyar atrocitásokról beszélnek, azoknak most nem szabadna nálunk rosszabb­nak lennick. Erdély mindig büszkén hirdette azt a liberalizmust, mely ebben a kis ország­ban volt nemcsak vallási, de politikai téren is. Ha nem lett volna ilyen liberálizmus Erdély •földjén, az ezer esztendős magyar uralom után lehetett volna-e egyetlen román, vagy szász Erdélyiben az imperium átvételekor?! Ezután határozati javaslatot terjeszt elő dr. Bernády. A határozati javaslat szerint az arról beszél, hogy a romániai magyar kisebb­ség az utóbbi időben egészen uj helyzetbe ke­rült, mert a magyarság sorsa nemhogy javult volna, hanem még rosszabbodott. Az intézőbizottság elfogadja Bernády ha­tározati javaslatát. Radó Sándor h. polgármester a városi ad­minisztrációról tesz jelentést. A jelentésből j megtudjuk, hogy a város eddig 2 millió 200 ezer lejt fordított aszfaltburkolatokra, 500 ezer lejt pedig a sportpálya tribünjének és pavi­lonjának felépítésére. Mostanáig 4 és félmillió lejt adott ki Marosvásárhely közmunkára. Súlyos anyagi gonddal kell azonban a város­nak is megküzdenie, különösen azért, mert maga az állam a legmakacsabb nemfizető fód. Tódor József. Pacifistái konferenciát szeretne össieSiivni Araki Japan hadügyminiszter Japán védekező lépése az orosz'amerikaí baráiko- zás ellen — Veszedelmes helyzetbe került Japán (Tokái, november 9.) Németországnak a Népszövetségből váló kilépése óta egyre jobban bebizonyosodik, hogy a genfi intézmény kép­telen világpolitikai kérdéseket megoldani, de mig azok megoldására hatást sem tud gyako­rolni, a nemzetek tulajdonképpeni nagy prob­lémájukat rendszerint a genfi kereten kívül intézik el. Legsúlyosabb kritika erre a tehetet­len politikai metódusra Norman Danisnak, az amerikai megbízottnak elutazása a Népszö­vetség városából, aminek egyenesen szimboli­kus jelentősége-van és artra is rávilágít, hogy az Egyesült-Államok külpolikailag teljesen el­fordult Európától és a távolkelet felé orientá­lódik. Ez a fordulat logikus következménye az amerikai politikának. A távolkeleti feszültség állandóan fenyegető árnyékként lebegett a genfi leszerelési konferencia felett és most, hogy ennek a konferenciának semmiféle ko­moly eredményre nincs kilátása, Amerika, jó­nak látta, ha saját maga veszi kezébe a keleti kérdés tisztázását. Az Amerika és Oroszország között megindult barátkozás egy csapással feltüntette Genf tehetetlenségét a távolkeleti dolgok megoldásával szemben, merthiszen mi sem bizonyltja jobban a Népszövetség jelen- ' tóktelenségét, minthogy ama három ország kö­zül, amelyek érdekeltek a távolikelleti kérdés­ben, egy sem tagja a Népszövetségnek és így az ellentéteket a Népszövetség közbenjötte nélkül, egymás között fogják elintézni. Litvinov washingtoni tárgyalásai csak kezdetét jelentik egy uj fejlődési korszaknak. Mindeddig nem lehetett biztosan tudni, hogy mi inditja Amerika elnökét az Oroszországgal való közvetlen tárgyalásokra: valami nagy orosz üzlet, vagy pedig a távolkeleti politikai helyzet? Most már azonban kétségtelen, hogy az orosz-amerikai tárgyalások csaknem kizáró­lag politikai jellegűek. Épezért Tokióban rend­kívüli visszhangot keltett Litvinov amerikai útja. A japánok váratlanul uj húrokat kezde­nek pengetni és maga Araki hadügyminiszter, aki c pillanatban a japán kormány legposszi- ’bilisebb tagja, javaslatot tett arra nézve, hogy hívja­nak össze Tokéiba egy pacifista kon­ferenciát, amelyen a távolkeleti kérdésben érdekelt ha­talmak vennének részi A konferencián meg­egyezést kellene létesíteni az érdekeltek kö­zött. Rendkívül nagy jelentőségű Araki javas­lata már csak azért is, mert a japán politika eddig mindenféle vitát visszautasított arról az eljárásról, amit a japánok Mandzsúriával szemben eszközöltek. A jepánok számításba vették azt a feszültséget, amit mandzsuidat akciójuk szükségképpen Moszkvában és Wa­shingtonban teremtett, de mindeddig oly biz­tosaknak érezték magukat dolgukban, hogy nem féltek az izoláltságtól sem. Úgy látszik azonban, hogy az orosz-amerikai barátkozás más helyzetet teremtett, mert Japán politikai kö­reiben igen radikálisan megváltozott az eddigi felfogás. Az Araki hadügyminiszter által ja­vasolt programpontok között helyet foglal az Oroszországnak felajánlott támadást kizáró paktum felújítása, ezenkívül szerepel a pro­gramon a Kellogg-paktum vitája is, aminek az a célja, hogy ezt az egyezményt a távol­keleti különleges helyzethez idomítsák. Ez an­nál érdekesebb, mivel a távolkeleti konfliktus tulajdonképpen a Kellog-paktmn körül keletkezett. A japánok ugyanis arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy országuk érdekei előbbrevalók, mint a nemzetközi szerződések megtartása. Most, hogy a japán kormány újból tárgyalni akar a Kellogg-paktumról a tervezett pacifista konferencián nyilvánvalóan azt akarja elérni, hogy a paktum oly magyarázatot kapjon, amellyel a japánok mandzsuriai előnyomulása elfogadhatóvá lesz. A japánok abban remény­kednek, hogy ily módon bizonyos befolyást gyakorolhatnak az .orosz-amerikai tárgyalá­sokra. A konferencia keretében megszeretnék beszélni a japánok a flottakérdést is. Amint ismeretes, Genfben épp a flottaproblémát ha­nyagolják el és kétségtelen, hogy ezt a kérdést nem lehet megoldani a genfi keretek között. A tokói kormány, illetve Araki hadügy­miniszter meglepő javaslata mindenesetre uj megvilágításba helyezi az erők játékát távol- keleten. E pillanatban még nem bizonyos, hogy összeül-e a tokiói pacifista konferencia, mert Oroszországot, amefly hajlandónak nyi­latkozott. .a tanácskozásokon való részvételre, épp a legutolsó napokban valóságos harci láz fogta el, ami nyilvánvalóan Litvinov washing­toni megbeszéléseivel függ össze. Amerika pedig még nem nyilatkozott arról, hogy részi- vesz-e a tokiói pacifista konferencián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom