Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-08 / 256. szám
KeletiUjsjíg Szerda, 1033. november 8. SALJAPIN újra a nép énekese A szovjetkormány Saljapint, a nagy művészt, — aki még néhány hónappal az orosz forradalom előtt a cári udvar és a pétervári nemesség kedvence volt, — amint ismeretes, a „nép énekese" címmel tüntette ki, hálául azért, hogy művészetét olyan nagy odaadással állította a proletáriátus szolgálatába. Ez olyan rang volt, amely a szovjetoroszországi szociális viszonyok között egy zeneművészeti miniszter vagy művészeti vezető rangjának felelt meg az uj szociális rendben. Nem feledkezhettünk el arról, hogy Saljapin elsősorban ia egy nagy művész, akit ezek a babérok nem elégítettek ki. Vágya az volt, hogy Oroszország határain túl is nagy sikereket arathasson. Saljapin elhagyta tehát Oroszországot, először Franciaországba, majd Amerikába utazott és úgy a régi, mint az uj világrészekben óriási sikereket tudott elérni. Ez a lépése kegyvesztetté tette Saljapint, aki néhány évvel ezelőtt nálunk is volt és Így megfosztották fenti óimétól. A szovjetsajtó hajszát inditott ellene és Saljapint ettől kezdve azok közzé sorozták, akik hűtlenné váltak az orosz célkitűzésekhez. De egy váratlan esemény rehabilitálta a művészt Oroszország előtt. G. W. Pabst, a filmregíe egyik mestere, aki az Erdgeist, Westfront 1918 Kameradsnhaft, stb. cimü filmalkotások által híressé tette nevét, az az ötlete támadt, hogy Cervantes „Don Quichote“ cimü regényét filmre átdolgozza és sikerült a címszerepre Saljapint megnyernie. A művész, aki nemcsak kitűnő énekes, hanem kiváló művész is, annyira beleélte magát a szerepébe, hogy kritikusok és szakértők véleménye szerint ez a teljesítménye nemcsak a filmvilág, hanem saját karrierjének is csúcspontját képezte. Mindenütt, ahol ez a film futott, viharos tetszést váltott ki és hónapokig maradt műsoron. Pabst rendezési művészete és Saljapin színpadi művészete, illetve azoknak együttmüködóso annyira tökéletes volt és olyan művészi nívón állott, hogy a „Don Quichote“ film a filmvilág fejlődésében óriási sikert aratott. Sőt a világsajtó kongresszusa alkalmiba! éppen ezt a filmet választották ki előadásra és az egész világsajtó visszhangzott ezen filmremekmü dicséretétől. Ezen remekmű nagy sikerére Oroszország is felfigyelt, annál is inkább, mivel egyik fiának világsikeréről volt szó. így tehát Oroszország visszaköveteli nagy fiát. Amikor ez a film Oroszországban is vetítésre került, Saljapin visszakapta előbbi elmét s mint a „nép énekeséinek nagy előkészületeket tettek arr» nézve, hogy hazájában éppen olyan ünneplésben részesüljön, mint a polgárias nyugaton. 6 OBHÜ Vannak-e tengeri szörnyek? Az angol tengerészeti hivatal értesítést kapott, hogy az Ir-tengerben Iuverness közelében húsz méter hosszú, kigyónyaku és kutya- fejű szörnyet láttak. Az angol napilapok hosszú cikkekben foglalkoznak az esettel. Újból elkezdődött a harc: vannak, vagy nincsenek tengeri szörnyek? Hosszú idők óta folyik a vita arról, hogy vannak-e ismeretlen, titokzatos szörnyetegek a tengerben? A természettudósok legnagyobb része a babonás tengerósznépség rémlátásainak minősiti a tengeri szörnyetegek létezését. A tudósoknak azonban igaz, elenyészően csekély része nem tér minden további nélkül napirendre a tengeri szörnyetegekről szóló hirek lelett. így az érdekes kérdés nem tekinthető véglegesen lezártnak. — A tengerek és szárazföldek teljesen átvannak kutatva, — mondják a tudósok — egy szúnyog sem bujhatik el a kutató elől. — Igen ám — érve1! a másik párt —, de a linger kilométeres mélységeit nem lehet átmulatni és igy még sok titok lehet az óceánok vizében! Mindenik párt az évek százait sorakoztatja fel állításainak helyessége mellett. Ezek közül a nagyközönség számára a legérdekesebbek azok az adatok, amelyek a tengeri szörnyetegek megjelenéséről szólallak. A „tengeri-kígyók11 -ról szóló krónikák közül a következők a legérdekesebbek: Drewar kapitány a „Paulina“ hajó parancsnoka 1875 julius 8-án egy bálnát látott élet-haüál küzdelemben olyan hatalmas tengeri kígyóval, amelyik kétszer gyűrűzte körül a bálna testét. 1893 szeptemberében dr. Fraquhar Mathe- son látott a Hibridé szigetcsoport mellett egy hatalmas tengeri szörnyeteget. Zsiráfszerü nyaka és feje volt. A teste óriási gyikhoz hasonlított. 1906-ban Rathhone kapitány döglött tengeri kígyót látott a tengerben. Hossza 15 méter lehetett. Fülei is voltak. Hasonló esetet 1818-ban is feljegyeztek a krónikák. Gyanús, hogy egyik esetben sem emelték ki a vízből a kapitányok a szörnyetegeket. Ez a tény sokat ront hitelességükön! 1906-ban a Bntish-Muzeum expedíciójának tagjai láttak Brazilia partvidékén hatalmas, ismeretlen tengeri szörnyeteget. 1921-ben a Delaware öbölben láttak egy szörnyeteget, akkora volt mint hat elefánt. Különös figyelmet érdemel, hogy 1917 júniusában a Dalmát partvidéken láttak 12 méter hosszú tengeri-kigyót. A brazíliai partvidék tengeri szörnyéről van még egy hiradás 1902. évből. Ez a szörnyeteg 40—50 méter hosszú lehetett és úszás közben fejét a vizből magasan kiemelte. Oldalakon át lehetne még folytatni a tengeri szörnyetegekről szóló feljegyzések elsorolását. A szemtanuk között van többek között Sir Rostron tengerészkapitány is, aki a Fiume és Newyork közlekedő Carpathia hajó parancsnoka volt. (Rostron nyújtotta annak idején a Titanic hajótöröttjeinek az első segítséget.) Sir Rostron maga is látott ilyen tengeri szörnyeteget és más, hiteles adatokról is tud, amelyek kétségtelenül bizonyítják, hogy vannak ismeretlen, tengeri szörnyetegek. A felsorolt és itt elő nem adott esetekre a legtöbb tudós azt mondja, hogy azok, akik azt állítják, hogy ilyen szörnyetegeket láttak, csalódások áldozatai. Hatalmas polipok, hálák, sorban úszó fókák, vagy cettek lehettek az állítólagos tengeri szörnyetegek. Bizonyos azonban, hogy ezzel ezt a kérdést nem lehet elintézettnck tekinteni! Különös figyelmet érdemel, hogy a hitelesnek nevezhető adatok nagy százaléka olyan testit szörnyetegeket ir le, amelyek a Föld geológiai középkorának sárkányaira emlékeztetnek, A plesiosaurus (kigyógyik) és ichthyosaurus (halgírik) szörnyűséges alakjai szinte megelevenednek a legtöbb szemtanú elbeszélésében. Vájjon lehetséges volna az, hogy a jura-korszak tengerének ezek a ragadozó sárkányai még ma, évszázmilliók után élnének a Földön? A zoologia és botanika számos esetet ismernek arról, hogy rég letűnt geológiai korok állatai és növényei ma is élnek. Sőt vannak ezek között olyanok, amelyeknek életereje erősödő tendenciát mutat. Viszont vannak a . legújabb geológiai korok állatai és növényei között olyanok, amelyeknek életszikrája ki- I alvóban van. A tengeri sárkányok esetére vonatkoztatva Haines holland természettudós, aki 500 oldalas könyvben fejtegeti létezésüket, a következőket mondja: — Ha a bolygónkon lévő óaeánok óriási kiterjedését és nagy mélységét tekintetbe vesszük, továbbá ha megszívleljük, hogy a tenger vizének lakói soha sem érezték meg a Föfdbolygó klímájának változásait, kataklizmáid oly mértékben, mint a szárazföldiek, bátran feltehetjük, hogy a természetnek szabad keze volt szörnyetegeket teremtenie, vagy megtartania. A helyzet azonban az, hogy egyelőre a leghitelesebb adatok is szétporlanak a természet- tudósok pörölyeinek csapásai alatt. Ez igy volt mindég és igy lesz mindég! Sőt a tengeri szörnyetegek esetében már odajutottunk, hogy a hajóskapitányok több esetben megtiltották a legénységnek, hogy az általuk is látott tengeri szörnyetegről beszéljenek, nehogy a hazugság vádjával illessék őket. Perkins amerikai ezredesről mesélik, hogy mikor Sir Lyell megkérdezte tőle, hogy látott-e már tengeri-kigyót Perkins ezt felelte: — Sajnos, láttam! A „sajnos“, itt arra vonatkozik, hogy Perkinsnek ebből az ügyből kifolyólag nagyon meggyűlt a baja az egyetem és akadémiai székekben ülő tudósokkal. Szóval a tengeri-kigyó mese, tovább is mese marad, mindaddig, amig valamilyen különös szerencse folytán el nem fognak ilyen szörnyeteget, hogy elhellyezzék a múzeumok formalinos és borszeszes üvegeinek leltározott állatseregletébe. Sz. F. dr. BEKÜLDÖTT HÍREK S03 Jótékonycélu tomabemutató és kozmetikai előadás. November hó 12-én, vasárnap délután pont fél 6 órakor Főtér 9. sz., I. emeleten előadást tart, kizárólag nők részére Dekányi Ernőné: A test és arcápolásról. Bartunek Titi növendékeivel modern tornagyakorlatokat mutat be. Beléptidij 20 lej. A befolyó tiszta jövedelem a Kolozsvári Anya- és Gyermekvédő Szövetség céljait szolgálja. A Paul Ehrlich Orvostudományi Egyesület f. hó 9-én, csütörtökön este, pontosan fél 9 órakor tartja (ezidei első) LI. rendes tudományos szakülését. Dr. Farkas Imre tart előadást: A szív koszorusereinek elzáródása (corenarthrombosis) címen, betegbemutatás- sE 1 és elektrokardiografiai felvételek demonstrá-ciójával. Az egyesület f. hó 16-án este fél kilenc órakor az egyesület helyiségében rendes közgyűlést tart.
