Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-08 / 256. szám

KeletiUjsjíg Szerda, 1033. november 8. SALJAPIN újra a nép énekese A szovjetkormány Saljapint, a nagy művészt, — aki még néhány hónappal az orosz forradalom előtt a cári udvar és a pétervári nemesség kedvence volt, — amint ismeretes, a „nép énekese" címmel tüntette ki, hálául azért, hogy művészetét olyan nagy odaadással állította a proletáriátus szolgálatába. Ez olyan rang volt, amely a szovjetoroszországi szociális viszonyok között egy zeneművészeti minisz­ter vagy művészeti vezető rangjának felelt meg az uj szociális rendben. Nem feledkezhettünk el arról, hogy Saljapin elsősorban ia egy nagy művész, akit ezek a babérok nem elégítettek ki. Vágya az volt, hogy Oroszország határain túl is nagy sikereket arathasson. Saljapin elhagyta tehát Oroszországot, először Franciaországba, majd Amerikába utazott és úgy a régi, mint az uj világrészekben óriási sikereket tudott elérni. Ez a lépése kegyvesztetté tette Salja­pint, aki néhány évvel ezelőtt nálunk is volt és Így megfosztották fenti óimétól. A szovjetsajtó hajszát inditott ellene és Saljapint ettől kezdve azok közzé sorozták, akik hűtlenné váltak az orosz cél­kitűzésekhez. De egy váratlan esemény rehabilitálta a művészt Orosz­ország előtt. G. W. Pabst, a filmregíe egyik mestere, aki az Erdgeist, Westfront 1918 Kameradsnhaft, stb. cimü filmalkotások által híressé tette nevét, az az ötlete támadt, hogy Cervantes „Don Quichote“ cimü regényét filmre átdolgozza és sikerült a címszerepre Saljapint megnyernie. A művész, aki nemcsak kitűnő énekes, hanem kiváló művész is, annyira beleélte magát a szerepébe, hogy kritikusok és szakértők véleménye szerint ez a teljesítménye nemcsak a film­világ, hanem saját karrierjének is csúcspontját képezte. Mindenütt, ahol ez a film futott, viharos tetszést váltott ki és hónapokig maradt műsoron. Pabst rendezési művészete és Saljapin színpadi művészete, illetve azoknak együttmüködóso annyira tökéletes volt és olyan művészi nívón állott, hogy a „Don Quichote“ film a filmvilág fejlődésében óriási sikert aratott. Sőt a világsajtó kongresszusa alkalmiba! éppen ezt a filmet választották ki előadásra és az egész világsajtó visszhangzott ezen filmremekmü dicséretétől. Ezen remekmű nagy sikerére Oroszország is felfigyelt, annál is inkább, mivel egyik fiának világ­sikeréről volt szó. így tehát Oroszország visszaköveteli nagy fiát. Amikor ez a film Oroszországban is vetí­tésre került, Saljapin visszakapta előbbi elmét s mint a „nép énekeséinek nagy előkészületeket tettek arr» nézve, hogy hazájában éppen olyan ünneplésben részesüljön, mint a polgárias nyugaton. 6 OBHÜ Vannak-e tengeri szörnyek? Az angol tengerészeti hivatal értesítést kapott, hogy az Ir-tengerben Iuverness köze­lében húsz méter hosszú, kigyónyaku és kutya- fejű szörnyet láttak. Az angol napilapok hosszú cikkekben foglalkoznak az esettel. Új­ból elkezdődött a harc: vannak, vagy nincse­nek tengeri szörnyek? Hosszú idők óta folyik a vita arról, hogy vannak-e ismeretlen, titokzatos szörnyetegek a tengerben? A természettudósok legnagyobb része a babonás tengerósznépség rémlátásai­nak minősiti a tengeri szörnyetegek létezését. A tudósoknak azonban igaz, elenyészően cse­kély része nem tér minden további nélkül na­pirendre a tengeri szörnyetegekről szóló hirek lelett. így az érdekes kérdés nem tekinthető véglegesen lezártnak. — A tengerek és szárazföldek teljesen át­vannak kutatva, — mondják a tudósok — egy szúnyog sem bujhatik el a kutató elől. — Igen ám — érve1! a másik párt —, de a linger kilométeres mélységeit nem lehet átmu­latni és igy még sok titok lehet az óceánok vizében! Mindenik párt az évek százait sorakoz­tatja fel állításainak helyessége mellett. Ezek közül a nagyközönség számára a legérdekeseb­bek azok az adatok, amelyek a tengeri ször­nyetegek megjelenéséről szólallak. A „tengeri-kígyók11 -ról szóló krónikák kö­zül a következők a legérdekesebbek: Drewar kapitány a „Paulina“ hajó pa­rancsnoka 1875 julius 8-án egy bálnát látott élet-haüál küzdelemben olyan hatalmas ten­geri kígyóval, amelyik kétszer gyűrűzte körül a bálna testét. 1893 szeptemberében dr. Fraquhar Mathe- son látott a Hibridé szigetcsoport mellett egy hatalmas tengeri szörnyeteget. Zsiráfszerü nyaka és feje volt. A teste óriási gyikhoz ha­sonlított. 1906-ban Rathhone kapitány döglött ten­geri kígyót látott a tengerben. Hossza 15 mé­ter lehetett. Fülei is voltak. Hasonló esetet 1818-ban is feljegyeztek a krónikák. Gyanús, hogy egyik esetben sem emelték ki a vízből a kapitányok a szörnyetegeket. Ez a tény sokat ront hitelességükön! 1906-ban a Bntish-Muzeum expedíciójának tagjai láttak Brazilia partvidékén hatalmas, ismeretlen tengeri szörnyeteget. 1921-ben a Delaware öbölben láttak egy szörnyeteget, akkora volt mint hat elefánt. Különös figyelmet érdemel, hogy 1917 jú­niusában a Dalmát partvidéken láttak 12 mé­ter hosszú tengeri-kigyót. A brazíliai partvidék tengeri szörnyéről van még egy hiradás 1902. évből. Ez a szörnye­teg 40—50 méter hosszú lehetett és úszás köz­ben fejét a vizből magasan kiemelte. Oldalakon át lehetne még folytatni a ten­geri szörnyetegekről szóló feljegyzések elsoro­lását. A szemtanuk között van többek között Sir Rostron tengerészkapitány is, aki a Fiume és Newyork közlekedő Carpathia hajó pa­rancsnoka volt. (Rostron nyújtotta annak ide­jén a Titanic hajótöröttjeinek az első segítsé­get.) Sir Rostron maga is látott ilyen tengeri szörnyeteget és más, hiteles adatokról is tud, amelyek kétségtelenül bizonyítják, hogy van­nak ismeretlen, tengeri szörnyetegek. A felsorolt és itt elő nem adott esetekre a legtöbb tudós azt mondja, hogy azok, akik azt állítják, hogy ilyen szörnyetegeket láttak, csa­lódások áldozatai. Hatalmas polipok, hálák, sorban úszó fókák, vagy cettek lehettek az állítólagos tengeri szörnyetegek. Bizonyos azonban, hogy ezzel ezt a kér­dést nem lehet elintézettnck tekinteni! Külö­nös figyelmet érdemel, hogy a hitelesnek ne­vezhető adatok nagy százaléka olyan testit szörnyetegeket ir le, amelyek a Föld geológiai középkorának sárkányaira emlékeztetnek, A plesiosaurus (kigyógyik) és ichthyosaurus (halgírik) szörnyűséges alakjai szinte megele­venednek a legtöbb szemtanú elbeszélésében. Vájjon lehetséges volna az, hogy a jura-kor­szak tengerének ezek a ragadozó sárkányai még ma, évszázmilliók után élnének a Föl­dön? A zoologia és botanika számos esetet is­mernek arról, hogy rég letűnt geológiai korok állatai és növényei ma is élnek. Sőt vannak ezek között olyanok, amelyeknek életereje erősödő tendenciát mutat. Viszont vannak a . legújabb geológiai korok állatai és növényei között olyanok, amelyeknek életszikrája ki- I alvóban van. A tengeri sárkányok esetére vo­natkoztatva Haines holland természettudós, aki 500 oldalas könyvben fejtegeti létezésüket, a következőket mondja: — Ha a bolygónkon lévő óaeánok óriási kiterjedését és nagy mélységét tekintetbe vesszük, továbbá ha megszívleljük, hogy a tenger vizének lakói soha sem érezték meg a Föfdbolygó klímájának változásait, katakliz­máid oly mértékben, mint a szárazföldiek, bát­ran feltehetjük, hogy a természetnek szabad keze volt szörnyetegeket teremtenie, vagy megtartania. A helyzet azonban az, hogy egyelőre a leg­hitelesebb adatok is szétporlanak a természet- tudósok pörölyeinek csapásai alatt. Ez igy volt mindég és igy lesz mindég! Sőt a tengeri szörnyetegek esetében már odajutottunk, hogy a hajóskapitányok több esetben megtiltották a legénységnek, hogy az általuk is látott ten­geri szörnyetegről beszéljenek, nehogy a ha­zugság vádjával illessék őket. Perkins amerikai ezredesről mesélik, hogy mikor Sir Lyell megkérdezte tőle, hogy látott-e már tengeri-kigyót Perkins ezt felelte: — Sajnos, láttam! A „sajnos“, itt arra vonatkozik, hogy Perkinsnek ebből az ügyből kifolyólag nagyon meggyűlt a baja az egyetem és akadémiai szé­kekben ülő tudósokkal. Szóval a tengeri-kigyó mese, tovább is mese marad, mindaddig, amig valamilyen kü­lönös szerencse folytán el nem fognak ilyen szörnyeteget, hogy elhellyezzék a múzeumok formalinos és borszeszes üvegeinek leltározott állatseregletébe. Sz. F. dr. BEKÜLDÖTT HÍREK S03 Jótékonycélu tomabemutató és kozmetikai előadás. November hó 12-én, vasárnap délután pont fél 6 óra­kor Főtér 9. sz., I. emeleten előadást tart, kizárólag nők részére Dekányi Ernőné: A test és arcápolásról. Bartunek Titi növendékeivel modern tornagyakorlato­kat mutat be. Beléptidij 20 lej. A befolyó tiszta jövede­lem a Kolozsvári Anya- és Gyermekvédő Szövetség céljait szolgálja. A Paul Ehrlich Orvostudományi Egyesület f. hó 9-én, csütörtökön este, pontosan fél 9 órakor tartja (ezidei első) LI. rendes tudományos szakülését. Dr. Farkas Imre tart előadást: A szív koszorusereinek el­záródása (corenarthrombosis) címen, betegbemutatás- sE 1 és elektrokardiografiai felvételek demonstrá-ciójával. Az egyesület f. hó 16-án este fél kilenc órakor az egye­sület helyiségében rendes közgyűlést tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom