Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-08 / 256. szám
TtoOk poştală plătită la numerar No. 2L256—1927. S&ercfa *933 nwemScr S- 4rO «3 Képviseiőház BUDAPEST V. 9B6ftzeiéel árak belföldön: Egész évre 800, kegyedévre 200, egy bóra 70 lej. Magyarországon: Egy ám 60, Idám SS, negyedévre 12110, egy hónapra 6110 pengd. —- Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP XYI. ÉVFOLYAM — 256. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda; Clnj-Koloao> vár, Strada Baron L. Pop (volt Brassal uoca) 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A királyi asztal mellől A királyi asztal mellett beszédek hangzottak ed az erdélyi földnek tradícióiról, a máshi- tiiekről és a múltról. A kormánynak s a kormány Erdélyből való vezetőegyéniségeinek, közelebbről és név szerint Vaida Sándor miniszterelnöknek a kolozsvári lapja felteszi a kérdést: vájjon meghallották-e és megértették-e az ott elhangzottakat a kisebbségek. Mi, magyarok vagyunk azok, akiiéről elsősorban szó volt s akikre a szavak vonatkoztak. Nem késünk a feltett kérdésre adandó válasz- szak meghallottuk, megjegyeztük magunknak. Az erdélyi föld tradíciója a lelkiismereti szabadságnak, a hitvallás szabadságának „a klasz- szikus földje“ s kétségtelenül biztató örömmel tölt el, hogy a királyi kijelentések e tradíciónak a fenntartását Írják elő. S bizony, nagyon komoly volna a mi örömünk, ha a koronás uralkodó kijelentésének ez értelme nsm homályo- sulna el azoknál az állami közegeknél, akik a mi mindennapi életünkbe avatkoznak bele kormányzási és igazgatási tevékenységükkel. Mi megjegyeztük magunknak és álljuk, amint állottak azt a feltételt is, amit a királyi mondat tartalmaz. De van hozzátenni valónk azokhoz a beszédekhez, amelyekkel az uralkodót ennél a fényes ünnepélyességgel terített asztalnál üdvözölték. Vaida Sándor miniszterelnök hivatkozott a hitvallások szabadságának erdélyi tradícióira, amiket fenn tar tandóknak mondott s kijelentette, hogy a múltnak felemlegetett históriai ellentéteit el kell feledni. El kell felednie az okos állampolitikának. Igen, mi úgy tartjuk, hogy ez nem a kormánmyelnökök nagylelkűségének, hanem az okosságnak, a helyes állampolitikának a kérdése. Nem kegy ez, amit a sikerek fölött eláradó lélek öröme nyújt az erdélyi magyar lakosság felé, hanem a jól felfogott általános érdek követelményének a belátása. Valószínű, hogy itt, ezen a ponton némi ellentét van a mi álláspontunk és ama felfogás között, mit a miniszterelnök beszédének a tónusából, egész gondolatmenetéből kiolvasunk. Ezt az ellentétet érezniök kellett az erdélyi magyar nép azon vezetőegyéniségeinek is, akik az ünnepi diszebéden jelen voltak és e beszédet hallhatták. Ezt az ellent.tet kellett érezniök más üdvözlő beszédekből is, amelyek a miniszterelnök szavait megelőzték. És nincsen miért letagadni, hogy ez ellentétnek a felidézése, ilyen nagyjelentőségű ünnepélyek alkalmával nem keltik fel a legjobb érzéseket. Ha valakinek az okosság és lelki belátása szerint az az őszinte meggyőződése, hogy a mult ellentétének emlékei nem lehetnek irányadók a jelen feladatainál, akkor nem azért és nem olyan formában emlegeti fel ezeket az emlékeket, hogy fájdalmat okozzon velük- Bizony, úgy és olyan szavak hangzottak el a miniszterelnöki és más üdvözlő beszédekben, amelyek rabtartó elnyomóknak állítanak be minket magyarokat, akiknek „csontig hatolt“ a kése. Vájjon ilyen szónoklat közben gondoltak-e arra, hogy az uralkodó iránti és a templomszertartás jelentősége iránti tiszteletből jelenvoltak magyar meghívottak is, akik a békesség őszinte érzéseit vitték oda lelkeikben. De ezek a lelkek is emberi lelkek, amelyek megérzik a tövisszuráso- kat- Ezeknek a telkeknek a gondolatait- is emberi logika irányítja s r,em lehet tőlük rossz néven venni, ha arra gondoltak, hogy az erdélyi magyar népnek a javára irható valami, a múltnak emlékei közül, éppen e napnak, e napon elhangzott kijelentéseknek az aktualitásából. Javára irható az erdélyi földnek az a tradíciója, ami nemesak nagylelkű, de okos és bölcs útmutatást nyújt a jövőre is. Az ittélő népek hitvallásának a tradíciója erdélyi magyar tradició. Nem a csontig hatoló kés, hanem Vaida a Hirálynál döntő audiencián Az első kihallgatás után Vaida nem nyilatkozott, a második kihallgatás9 amelyen Madgearu is részt- vesz, lapzártakor még tart (Bukarest, november 7.) Politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek Vaida miniszterelnök mai szinajai audienciája elé. Vaida Tilea alminiszter társaságában ma reggel hat órakor érkezett Szinajába, ahova Bukarestből Madgearu, Mirto, Mironescu és Calinescn utaztak ki. Vaidát kedden délután fogadta kihallgatáson az uralkodó. A miniszterelnök mintán a királytól kijött, semmiféle nyilatkozatot nem tett, tehát nem lehet tudni a tanácskozás lefolyását és eredményét. Kevéssel a kihallgatás után Madgearu pénzügyminiszterrel együtt újból audiencián jelent meg s még lapzártakor is folyt a kihallgatás. A kihallgatást politikai körökben döntőnek tartják a kormány sorsára nézve. Göriaiff rómaá nyugtalaniíják iop^onf, Parist és a Icisantantot Belgrádiban átlói félnek, bogy esetleg fegyveres beavat* kozás válik szükségessé (London, november 7.) Az angol sajtó nagy érdeklődéssel figyeli Góring porosz miniszterelnök római útját s annak politikai céljait. Egyes lapok úgy tudják, hogy Göring mindenekelőtt a leszerelési probléma ügyében folytat tárgyalásokat, mert az Ö hivatása lett kezdeményező lépéseket tenni Mussolininál a szükségessé vált tárgyalások ujrafelvétele érdekében. Németország ki akarja nyilatkoztatni békeszándékát s ezen az alapon kiván tárgyalásokat kezdeni, azzal a kikötéssel, hogy a béke garanciáira van szüksége. Ezt a készséget fogja Göring Mussolininak a tudomására hozni. Azt várják ettől a lépéstől, hogy a németországi választások után tárgyalások indulnak meg a négyhatalmi egyezményt aláíró hatalmak között s e tárgyalások készítenék elő a négyhatalmi konferenciának összehívását. ANewyork C r o n i k 1 azt Írja, hogy a németek Mussolininak a segítségével uj népszövetségi alakulat létrehozásán fáradoznak, a Neurath báró külügyminiszter tervei alapján. Neurath báró tegnap este tartott előadást erről a tervezetéről. Londoni lapokban belgrádi információ is jelent meg Göring római útjáról. Eszerint Belgrádban igen nagy aggodalommal nézik a porosz miniszterelnök római tárgyalásait, mert attól tartanak, hogy Olaszország hajlandó lesz olyan megállapodásba belemenni, különösen Ausztriára vonatkozólag, amely maga után vonná a kisantant- nak fegyveres beavatkozását. E belgrádi információ szerint Franciaországban is ugyanilyen aggodalommal nézik a római tárgyalásokatA bécsi Neue Freie Presse szerint Göring római útja kapcsolatban van Olaszországnak a dunai államokra vonatkozó tervével, különösen pedig a tervben Ausztria számára juttatott megoldási lehetőséggel- Bizonyosra veszik, hogy az osztrák helyzet megtárgyalása fontos pontot képez a római megbeszélések programjában. GÖringnek megbízatása van arra is, hogy a Vatikánnál dűlőre vigyen függő kérdéseket, amelyek Németország és a Vatikán között fennállanak. Kihallgatáson fog megjelenni a pápánál is. A Dail y Mail vezércikket közöl Rothor- mere lordtól s a vezércikk meglepő fordulatot jelent a lord eddigi politikai magatartásában- Itothermere ugyanis eddig a németek felé irányuló közeledésnek volt egyik harcosa, e vezércikkében azonban az angol-francia barátságot és szorosabb szövetségi viszonyt sürgeti. Azt fejti ki, hogy a béke megóvása érdekében e szorosabb szövetségi kötelékre feltétlenül szükség, van. Követeli továbbá légi haderejének a megerősítését és nagymértékben való kifejlesztését is. ez a tradició az,_ amit magunkénak vafliunk a , múltból s ezért jobban szerettük volna, ha a magyarság meghívott reprezentánsainak nem kellett volna olyan szavakat halHaniok, amelyek némán viselt tüszurásokként hatottak. De mindegy, mert mi akkor is áfl'ljnk az együttélés békéjének feltételéit, ha a miniszterelnök és más üdvözlő szónokok bármilyen beszédeket mondanak. Mert őszinte liivei vagyunk a felemlített erdélyi tradíciónak. A miniszterelnöki beszéd tónusa azt a benyomást kelti a hallgatóban, az olvasóban, hogy szemrehányások felsorakoztatásával megbocsátást i akart hirdetni. Pedig mi, erdélyi magyar nép, I nem érezzük szükségét megbocsátásnak’. Nem kegyet kérünk. Múltúnk alapján megbecsülésre tartunk igényt, értékeink elismerésre várnak, emberi jogaink szabadságát az erdélyi tradícióval alapoztuk meg és az anva- föld hátán a néptestvériség feltételeit a magunk számára is az okosság, a belátás kérdésének tartjuk. A miniszterelnök beszédére meg kellett ezt jegyeznünk. Az uralkodó kijelentései ne csak a mi számunkra legyenek irányadók, hanem a kormányok, a hatalmi közegek " számára is, akik szabadságot biztosíthatnak a 1 kitűnjenek s akiktől na-gyrészben függenek az 1 életünk jó, vagy ross* napjai.
