Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-21 / 267. szám

« KEIETIDJSKG Kedd, 1933, november 21, a Hogyan lehet tízmilliót keresni ? A bukaresti mérnök azt, aki az üzletet szállította neki, kidobta a vállalkozásból és bűnvádi feljelentést tett ellene Az egyik tanú a feljelentőt vádolta bűncselekményekkel Ami egyébként az ügy további fejleményeit illeti, a bűnvádi feljelentés megtételétől mos- tanig évek teltek el, azóta Stoica a Kovács ál­tal szállított üzletet vígan folytatja és saját bevallása szerint tízmillión felüli összeget ke­resett a franciákon. Üzlettársa pedig, aki az egész vállalkozás tervét kieszelte és Stoicát abba beleinvitálta, egy garasot sem kapott és most, mint vádlott áll a bíróság előtt. Est«: barátságos vacsora, reggel: feljelentés és letartóztatás. A mai tárgyaláson Kovács Zoltán kijelen­tette, hogy egyáltalában nem érzi magát bű­nösnek- Stoicával szemben kezdettől fogva a legkorrektebbül járt el, eleget tett vállalt köte­lezettségének, a rábízott pénzzel elszámolt. — A zsebemben vannak a bizonyítékok, — mondotta — amelyekből meg lehet állapítani, hogy az elszámolásaimat Stoica tudomásul vette. Azt, hogy én nagyobb összeget hajtot­tam fel s azzal be akartam társulni a vállalko­zásba, nem lehet sem csalásnak, sem megvesz­tegetésnek minősíteni. Sőt megtárgyaltuk Stoi­cával, hogy felerészes társ legyek, ö erre min­den tekintetben hajlandónak mutatkozott, sze­rinte is szükség volt rá s a szerződést erről meg is fogalmaztuk, az ehhez szükséges hat­százezer lej már bankletétben rendelkezésre is állott■ Este együtt vacsoráztunk, a legjobb ba­rátságban váltunk meg. Elképzelhető a megle­petésem, amikor reggel detektívek jelentek meg lakásomon s a rendőrségre kisértek. Itt tudtam meg, hogy Stoica jelentett fel. Amit Stoica elismer. Stoica mérnök fenntartja azt a vádját, hogy Kovács Zoltán többizben is megtévesztette őt és kényszerhelyzetekbe hozta. Azt állítja, hogy a bérletfizetések céljaira ' átadott pénzből Ko­vács Zoltán 300 ezer lejt saját céljaira fordított. Elismeri azonban, hogy aláírta azt a szer­ződést, amiben a Kovács elszámolását tisztáz­ták s megejtették. Sorra hallgatták ki ezután Mason mérnö köt, aki megerősítette Kovácsnak azt az állí­tását, hogy Stoicával a Kovács révén került üzleti összeköttetésbe. Kihallgatják még Miti­tel mérnököt, Stoica nyugalmazott ezredest és Pótra bányatulajdonost. Aki a feljelentőt is vádolja. Haralambie Jonescu bukaresti vállalkozót, mint tanút akarják kihallgatni, ő azonban kéri, hogy mint károsult szerepelhessen, mert úgy a vádlott, mint a feljelentő Stoica mérnök vesz­teségeket okoztak neki. Kéri Hossu görög ka- tholikus püspök, Colbasi volt prefektust és Vir­gil Pop morlakai pap, volt képviselő megidó- rését. SiionMOMntttrvÉSWErV Liszt dédunckáia megajándé• kozta Fischer Anniét egy értékes Liszt-relikviával A nagy zeneköltő pecsétgyűrűje a leg­kiválóbb magyar Liszt-játékos ujján (Arad, november 20.) Néhány nap óta sok szó esik a magyar főváros zenei világában gróf Gravina Albert­ról. A jómegjelenésü, szimpatikus arisztokrata kitünően zongorázik, nagy Liszt-rajongó és állandóan a zene- költő relikviái után kutat. Gravina gróf nagy Liszt- rajongása mögött érdekes háttér lappang. A fiatal arisztokrata ugyanis egyenes leszármazottja Liszt Fe­rencnek, a nagy magyar zeneszerzőnek. Gravina gróf dédunokája Lisztnek és aki erről tud, az nyomban meg is állapíthatja, hogy a nagy zeneszerző és Gravina gróf között meg van a hasonlatosság. A Liszt-dédunoka még sohasem járt a magyar fővárosban. Vendégeskedése sem ötletszerű. Tulajdonképpen májusban, a nemzet­közi Liszt zongoraverseny idején figyelt fel különö­sebben Budapestre. Rádión hallotta játszani Fischer Anniét, akinek brilliáns játéka annyira megnyerte tet­szését, hogy nyomban levelet Irt a művésznőnek és mint az elhunyt komponista legközelebbi rokona, há­láját és köszönetét fejezte ki a fiatal zongora-sztárnak. Liszt Ferenc dédunokája,. Gravina gróf levelében arról is említést tett, hogy személyesen szeretné meg­hallgatni Fischer Annie zongorajátékát. Ez az óhaj ve­zette a grófot Budapestre. A Zeneakadémián ismerke­dett meg Gravina gróf Fischer Anniéval, a nemzetközi Liszt zongoraverseny győztesével. A szerző egy-két ki­sebb lélegzetű darabjának interpretálása után Fischer Annie eljátszotta a rapszódiát, amit Gravina gróf a legnagyobb elragadtatással fogadott. Melegen hálálko­dott Fischer Anniénak azért a magasrendü művészeti élvezetért, amivel néhai dédnagyapjának szellemét fel­elevenítette és hálája jeléül egy gyönyörűen ötvözött pecsétgyűrűt nyújtott át a művésznőnek. Az értékes gyűrű Liszt rellkvál közé tartozik és a gróf azzal adta át azt Fischer Annie-nak, hogy a Liszt-szellem ápolása körül kifejtett művészi tevékenységével egyedül kiérdo- meltnek tartja ennek az ékszernek a birtoklására, Gravina gróf értékes ajándékozásának hire futó­tűzként terjedt el Budapest zenei köreiben. Arról is be­szélnek, hogy az Olaszországban lakó Liszt-dédunoka meghívta birtokára Fischer Anniét, aki olaszországi turnéja során eleget is tesz a meghívásnak. Előbb azon­ban — mint ismeretes — Erdélyben fog turnézni. No­vember huszonnegyedikén óriási érdeklődés mellett tartja meg Fischer Annie kolozsvári hangversenyét, amely messze kiemelkedő kuitureseménye lesz a váro3 társadalmának. (*) Jaques JJeval: A préda. Egy francia lány tör­ténete, akit Közép-Amerika exotlkus világába sodor a Végzet s aki hiába vágyik vissza hazájába, a bűn, a pénz, a szerelem, a politika láthatatlan karjai nem engedik. Egész vászonkötésben 60 lej, minden könyvkereskedés­ben, vagy ahol nincs Lepagenál Kolozsvár. (*) Axel Munthe világsikere; „San Michele regé­nye", amelyet a világ minden nyelvére lefordítottak, 430 oldalon díszes vászonkötésben, fehér papíron, ren­geteg képpel, az eddigi 300 lej helyett, most uj propa­ganda kiadásban, 108 lej a Lepage könyvkereskedésben, Ciuj-Kolozsvár, Kérje a propaganda kiadás nagy jegy­zékét. MAGYAR SZÍNHÁZ Ihász—Fekete A temesvári operett-társnlat heti műsora: Kedden este félkilenckor; Kék lámpás. Operettujdon- ság! Helyárak; 10—15—20—25—30—45. Szerdán este félkilenckor: Zsindelyezik a kaszárnya te­tejét. Helyárak: 10—15—20—25—30—45. Csütörtökön este félkilenckor: Feketeszáru cseresznye, Helyárak: 10—15—20—25—30—45. Uj szereposztás. Pénteken este félkilenckor: Fischer Annie, a világhírű zongoraművésznő, a nemzetközi Liszt Ferenc-ver- • seny győztesének egyetlen hangversenye. 30—50— 60—90 lejes helyárakkal. A jegyek árában minden pótdij benne van. Szombaton este félkilenckor: Tessék beszállni. Har­math Imre—Markus Fred operettje. Szenzációs új­donság! Kiállítás csodája. Slágerek sorozata: Ra­gyog az éj, Juanita, Kolozsvár, Pavian, Lieb mich szivem, Tenyeremen hordom, stb. A nézőtér a Rex- hajó belseje. Tökéletes hangulata egy amerikai uta­zásnak! Látványosság. A darab a hangszerelés cso­dája, a mulattatás forrása, szórakozások netovábbja. Helyárak: 10—15—20—25—30—45. ROMAN OPERA MŰSORA: Szerda: Bibllás ember. Péntek; Szöktetés a szerájból. — Különben az egész ügyben a legtöbbet Virgil Pop ártott nekem — mondja határozott hangon Haralambie Jonescu — ő az, aki min­denkitől elvette a pénzt és nem csinált sem­mit■ — Azt akarja talán, hogy Virgil Pop ellen indítsuk meg az eljárást? — kérdezi az elnök. — Igen, ezt akarom. Birecscu ügyész szerint nincs helye annak, hogy ezzel a perrel kapcsolják össze Virgil Pop esetét. Ha Haralambie Jonescu károsultnak érzi magát, akkor tegyen feljelentést az ügyész­ségen s ott majd kivizsgálják, hogy van-e alapja panaszának, vagy nincs? A törvényszék ezután december 4-re halasz­totta a tárgyalás folytatását, amikorra uj ta­nukat idéztek be s amikor Haralambie Joues- cut ismét kihallgatják. Titokzatos merénylet egy angol vaeiásztársaság fácánjai ellen (London, november 20.) Néhány nap óta Anglia leg­kiválóbb detektivjeit mozgósította a Scotland Yard egy egészen rejtélyes eset kiderítésére. A panaszos egy an­gliai vadász-társaság, amely az angol sportkörökben előnyösen ismert Mr. Morrison birtokán nagy fácánva­dászatot akart rendezni. A vadászatra meghívták az an­gol társaság legelőkelőbb tagjait. Mielőtt a vadászat megkezdődött volna, az erdészek számtalan döglött fácánt találtak földön fekve az erdő­ben. Nyomban értesítették róla a vendéglátót, aki az­után alkalmazottaival bejárta az erdőt és megdöb­benve állapították meg, hogy a fácánok soraiban való­ságos dögvész pusztit. Szemük láttára hullottak le a madarak a fákról és lábuk előtt múltak ki. Volt a tár­saságban egy kémikus is, aki megvizsgálta a döglött madarakat és azt a szenzációs megállapítást tette, hogy a fácánokat arzénnel mérgezték meg. Erre azután értesítették a Scotland Yardot. A de­tektívek egyelőre még nem tudták kibogozni a rej­télyt. Különösen azt nehéz megállapítani, hogy a bűnös kezeknek miképpen sikerült ezt a nemes vadat Ily nagy tömegben megmérgezni. Az angol lapok nagy tudósításokban foglalkoznak a dologgal és megemlítik azt a rettenetes veszedelmet, ami akkor állt volna elő, ha a lelőtt, de már előzőleg megmérgezett fácánokból vadászlakomát készítettek volna, ami bizonyosan szá­mos ember halálát okozta volna. A detektívek azon a véleményen vannak, hogy kommunista elemek merény­letéről van szó, miután az emlitett vadásztársaság tag­jai kizárólag Anglia legelső társaság köreihez tartoz­nak. Az „üzlettárs“ bűnvádi feljelentése ötlefes és jószimatu tervvel felkereste a fran­ciák irodáját s kérte, hogy finanszírozzák az általa lekötött kőbányák kitermelését. A társa­ság igazgatója, Mason mérnök azonban kije­lentette, hogy ők átvesznek ugyan megfelelő gránitanyagot, de finanszirozással nem foglal­kozhatnak. Kovács ekkor sem vesztette el a kedvét, hanem leutazott Bukarestbe és ottegy Mititel nevű mérnököt keresett fel ajánlatával. Ez a Mititel mérnök összehozta Stoica mérnök­vállalkozóval, aki hivatásosan foglalkozott kő- szállitással s aki ilyen körülmények^ között kapva- kapott a jól jövedelmezőnek Ígérkező üzleti lehetőségen. Stoica és Kovács annak rendje és módja sze­rint szerződést kötöttek és megkezdődött a kő­bányák kitermelése, miután sikerült a francia útépítőkkel előnyösen megegyezni. Az össze­köttetés azonban csak néhány hétig tartott és Stoica egg szép napon kitette a szűrét Kovács­nak, beszüntette a havi tízezer lejes előleg ki­utalását és ráadásul még bűnvádi feljelentést is tett Kovács ellen. Stoica szerint azért kellett 'i igy eljárni, mert Kovács közben egy Pompo neiu nevű utépitő-vállalkozóval tárgyalt s azt kívánta tőle, hogyha Pomponeiu 600.000 lejt fektet be az üzletbe, a tiszta jövedelem 50 szá­zalékában részesítse kettőjüket. Stoica piég 300 ezer lejt is követel Kovácstól, amely össze­get, állítása szerint kifizetésekre adta át, de üzletfele nem számolt el ezzel az összeggel. (Kolozsvár, november 20.) Szövevényes ügyet tárgyalt hétfőn a kolozsvári törvény­szék Decusarea—Pop tanácsa. A vádlott Ko­vács Zoltán, perbeli ellenfele pedig Stoic-i George bukaresti mérnök, a francia útépítő társaság gránitkő-szállítója. Hogyan került a bukaresti mérnök Er­délybe! Nagyon érdekes története van ennek. Kovács Zoltán évekkel ezelőtt valami kémke­dési ügybe keveredett — Ő azt állítja, hogy tel­jesen igazságtalanul, mert nem a saját, hanem egy magyar főhadnagy nevén ítélték el, — büntetését annak rendje és módja szerint letöl­tötte Doftanában. Stoica belép az üzletbe. Kovács Zoltán teljesen kiéhezve és leron­gyolódva, azonban tele energiával és munka­készséggel érkezett Kolozsvárra Doftanából. Az első nap még annyi pénze sem volt. hogy lakást vehessen ki. Mindjárt másnap azonban érdeklődni kezdett abban az irányban, hol le­hetne üzletet csinálni? Mikor megtudta, hogy egy francia útépítő társaság dolgozik a Kolozs­vár—nagyváradi országúton, egyszerre jó gon­dolata támadt. A családnak régebben kőbányái voltak, amelyeknek tulajdonjoga időközben vi­tássá vált. Arra gondolt, hogy ezt a jogot ki­harcolja magának, egyben pedig kibéreli az útépítés közelébe eső más kőbányákat és szál­lítója lesz a franciáknak. Ezzel a kétségkívül

Next

/
Oldalképek
Tartalom