Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-17 / 264. szám
KELETlUrSJfS Péntek, 19393 november 17e a Agyafúrt ravaszsággal loptak el a vásári tolvajok százezer lejt Az egyik jómadár elbújt a kereskedő autóján s útközben ledobálta a táskákat (Déva, november 16.) A dévai őszi vásárt követő napon, megjelent a dévai rendőrkvesz- turán Grünwald ,Tenő nagyváradi kereskedő és elpanaszolta, hogy autójáról a Déva és Szászváros közötti vonalon ellopták a kosarát és két börtáskáját, awei.ybeu 100.000 lej készpénz és több, mini 30.000 lej értékű ruhanemű, volt. Tegnap aztán a szászvárost rendőrség letartóztatta Vés pián Mihály és Jibotean Nicolae petrényi lakosokat, öleiknél megtalálták a lopott holmi egy részéi s a készpénzből is 23.000 lejt. Kihallgatásuk alkalmával beismerték, hogy milyen ravaszsággal követték el a lopást. A két petrényi (hunyadmegyei) paraszt már előre figyelemmel kisérte Grünval.d minden lépését a vásáron s amikor észrevették, hogy a jó portéka és a készpénz a ridikülbe került, amelyet viszont egy utazótáskába tettek, megbeszélték, hogy az egyik felkuszik az autó tetejére s a másik Piskin fogja várni. A két jómadár közül az együk abban a pillanatban, amikor Déván az egyik benzinkútnál benzint vettek, a létrán felmászott az Oradea jelzésű o21, számú autó tetejére 3 menet közben elvágta azokat a köteleket, amelyek a kosarat s a táskákat erősítette meg. Szerencséjük volt, mert Piski közelében a vezetőnek a szemébe por ment s egy pillanatra megállította a gépet. Ezt a percet használta föl az autón rejtőzködő tolvaj arra, hogy a kosarat fi a táskákat ledobja s ingga is elszökjön. A szászvárosi rendőrség az eladott ruhanc- tnü után vezette he a nyomozást, ami eredményre vezetett, mert a ruhaneműt Piskin Petránkban és Tompán is értékesítették. A letartóztatás alkalmával megtalálták a táskát s benne a két ridikült s egyelőre 23.000 lejt, amit a Piskin várakozó társ kapott, miveli kijelentése szerint a társa 75.000 lejt vitt magával. A veszedelmes tolvajokat a dévai rendőr- k veszturára szállították, amely kihallgatás után átteszi őket a dévai ügyészségre. Monopol rémregény hét elítélttel és ugyancsak hét felmentettel Megbélyegezte a nagyváradi tábla sí beugrató monopolágensek machinációit — Egy százötvenezer lejes bírság tanulságos története (Nagyvárad, november 16.) A monopol kihágások előidézésére és felfedezésére tett egy kissé megszégyenítő bélyeget a nagyváradi tábla tegnap hozott ítélete. Ezelőtt e>gy esztendővel Szatmáron is nagy divatban volt a monopolkihágás után való kutatás, amit természetesen annak a reménye favorizált, hogy a kivetett bírságokból a feljelentő és a felfedező részt kaptak. Az egyik földbirtokosnak, báró Vécsei-nők valamikor Szatmármegyében nagyobb birtoka volt, amelyet a földkisajátítás alkaflmával elvettek, úgyhogy br. Vécseinek nem maradt más vagyona — mint egy kis ház Szatmáron. Ezt a házacskát báró Vécsei bérbeadta dr. Székely volt törvényszéki bírónak, akit az im- périumváltozáskor nyugdíjaztak. Dr. Székely elvállalta a Szatmármegyében levő gróf Sztáray-féle uradalmak kezelését és ebből a kis házacskából igazgatta a Sztáray uradalmat. Mikor a monopolinvázió megkezdődött, névtelen levél azt hozta a monopol.ágensek tudomására, hogy a br. Vécsei-féle házban valóságos dohányvágó-gép raktár van. A monopolágenseknek sem kellett több Körülvették a házat, felkutatták töviről heMARKOVICS RODION: SÁNTA FARSANG propaganda kiadásban Î! •• A B£l Ucl lai goi hízón“ Írójának legújabb könyve fűzve 36, vászon kötésben 60 lejért mégkapüató a Keleti Újság kiadóhivatalában Cluj—Kolozsvár, strada Baron L. Pop (Brasgai d.) 5. Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó beküldése esetén azonnal száliitjuk. 5b gyire és — a jószágkormányzói iroda asztalan egymás mellett három darab dohányvágó-ge- pet találtak. Felvették a jegyzőkönyvet és kivettek 150 ezer lej bírságot, 50 ezer lej minden dohányvágó-gép után. Hogy azután a bírságot meg is fizesse valaki, rávetették a bírságot br. Vécseire, aki magyar .állampolgár, gr. Sztárayra. mert az ő birtokából szoktak a házban megszállni, dr. Székelyre, mert az ó irodájában találták meg a gépeket — egyetemlegesen, gondolva, hogy valamelyik majd csak megfizeti a bírságot. Azután a kivetési jegy zőkönyvet folküldték a minisztériumba jóváhagyás végett. A minisztériumban megállapították, hogy a birságkirovási jegyzőkönyvben nem szerepek, hogy kié tulajdonképpen a dohányvágógép és visszaküldték az aktákat Szatmárra, hogy nyomozzák ki a tulajdonost. A rendőrség neki is fogott a nyomozásnak, de nem sok eredménnyel. Annyit azonban mégis kiderített, hogy a dohány vágó-gépet egy Kocsis nevű szatmári mechanikus készítette és a dr. Székely irodájába pedig egy Koleszár nevű házmester száClitotla be — mint utólag kiderült, azzal a céllal, hogy ezekt ott felfedezzék és ő a monopol ügynök révén a birságból részesüljön. Kihallgatták Kocsist, a mechanikust, aki bevallotta, hogy ő készítette a vágógépet és pedig kettőt saját használatára, egyet pedig egy Fried nevii szatmári kereskedő megbízásából.. A mechanikus elmondta, hogy a három gépet Koleszár, dr. Székely házmestere kérte el tőle azzal, hogy a gazdájának szüksége van egy dohányvágóra és ebből a háromból fogja kiválasztani. Most azután a monopol újból kivetette a 150 ezer lej bírságot, de úgy, hogy becsukás terhe alatt kötelezte gróf Sztárait, br. Vécseit, dr. Székelyt, Koleszár házmestert, Kocsist a mechanikust, aki a gépeket csinálta és végül Friedet, a kereskedőt, aki az egyik gépet rendelte — hogy közösen fizessék meg a 150 ezer lej bírságot. A birság ellen mindegyik fellebbezett és pedig br. Vécsei, mert ő magyar állampolgár, éveli óta nem is voll Romániában, tehát ő nem tehette a házba a dohányvágókat Gróf Sztáray, mert ő se nem háztulajdonos, se nem lakó és egyébkéut is szintén évek óta nem volt a házban. Dr. Székely, mert hiszen neki fogalma sem volt a dohányvágó gépekről, annál is jfikálih, mert a házmester is beismerte, — hogy az ő tudta nélkül vitték oda a dohányvágókat. Koleszár. a házmester, mert ő csak felhajtást-* vitte oda a gépeket. Koltszámé, mert ő csak elárulta a monopolágenseknek, hogy Imi vannak a dohányvágók, de ő nem is látta azokat. Kocsis a mechanikus, mert ő nála rendelték a gépeket és ő nem használatra adta oda a gépet, csak bemutatás céljából és végül Fried, a kereskedő azért, mert ö egy gépet rendelt ugyan, de azt nem kapta meg, nem is látta, de még ha ez hiba volna is, hogy lehetne őt megbüntetni három gépért, amikor csak egyet rend.elt. .A törvényszék törölte a bírságot báró Vécsei, gr. Sztáray és Koleszárral szemben, de a többiek büntetését meghagyta. Ezek újból fellebbeztek. A nagyváradi Ítélőtábla előtt dr. Sor és dr. Fehér Endre képviselték a vádlottakat, akik bemutatták bizonyítékaikat a monopolágensek lelkiismeretien munkájáról, leszögezték, hogy a vádlottak egyikét sem lehet birsággal sújtani, mert egyik sem követett e] kihágást. A tábla máafélórás tanácskozás után megsemmisítette a törvényszék ítéletét. Bukaresti mozaik Cismigin, (örömliget.) Az élet előre ugrott. Folytonos hullámokban ömlött a meleg. Kibomlottak a virágok. Sárgák és kékek mindenütt. Kékebbek, mint a kék ég felettük. A friss fü között elszórtan néhány piros virág. Halvány vér- szinüek. Drága szőnyeg. Imbolygó háza bogaraknak, melyek Ide-oda bolyognak, Zümmögés tör föl nyomukban. A tavaira csónakok lódultak. Siirü népség. Eveztek körözve s vígan énekelve. Hangjuk a bomlott hajú iák felé lobogott. Erős, fiatal ének. Lázakkal teü. A szökőkút hét sugárral csobogva visszazengett. Fejükre permetezte vizét. A mélyből lassan feltört a vörös, a sárga s a kék sugár, majd a méla zöld a narancs- színnel valótlanra színezve a zengő vizeket. Egy rádió valóért bugyogott. Ültek a padokon szeretők. Dúdoltak s a szájuk egymásra bágyadt. Boldog gondtalanok. Férfiak és nők jöttek az egymásba csavargó utakon. Karonfogva. Mint menyasszony és vőlegény. Csupa vőlegény és menyasszony amerre nézel. Irigy- led? Tudd meg ezek csak pár napja, vagy pár órája ismerősök Ez a lobogó hajó fiú is, — ki oly negédesen halad egy sárgaruhás nő mellett, — csak most kezdte ostrom.át. A vörössapkás fej már lassú mosollyal felé fordul, Kezdődik a barátkozás. Vájjon mi lesz belőle? Mindegy, fő az öröm ilyenkor. Ma és holnap. Egy napnak sem szabad elmúlnia enélkül, Egy hétköznap, amely más, mint a többi. ö áldott ez a világ és örömökkel teli. Csak fel kell fogni az izeket, szagokat és hangokat, melyek feléd szállnak. És meg kell érteni azokat a különös hullámokat, melyek minden tárgyról feléd sugárzanak, fin már hiszek az élet végzetszerüségőben. A megmásíthatatlan, körülöttünk lebegő Ösztönzőben, mely cselekvésre hajt, átjárva lényedet. Menni kell, amerre viszi a szél a kis vitorlás levelet, célja felé. Menni kell, mert valahol orom vár rád a végtelen lehetőségek között, Csak nem habozni, odatapadni gyáván a földhöz, mely biztos talaj ugyan, de satnya temetőd is. ,.. Valami ragad néha magával az ismeretlen beteljesedés fe'é, de ezernyi szál még köt, leigáz. ö jöjj áldott felszabadulás! Harangok missziója Van valami bus gyönyörűség abban, mikor meg- kondul a harang. A zugé hangzavaron át csak alig ér hozzám. Lebegő, könnyű hangját foszlányokra tépi a dübörgő élet üteme. Csak kis hangocska a sok hang között, egy szin színek között. Halai..rr.talan. firzi ö is s a falura gondol, hol testvérei énekelnek. Vidám társai, kik vidám nyelvvel hullámzanak az őszben, ök a nagy siratok. Siratják a hulló életet: a kicsi barna leveleket. A fák halott fiait, kiket minden évben ujraszül. ök a siratok, a lelkendezők a nagy őszi temetésen. Ezért oly vidámak, mert meg- könnyül az, ki bö nyelvvel küldi szét bánatát. Hatalmasak. Hullámaik beömlenek a csendes házak sok ablakán. Meglobbannak a mécsesek. Vannak, akik keresztet vetnek... Mi nem vetünk itt keresztet. Más jelekkel élünk. A harang is tudja talán. De napról-napra végzi bus feladatát. Flórián Tibor,
