Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)
1933-11-03 / 252. szám
Péntek, 11J33. november 3. riLLLU'Uj* Hin ínusz-pör a szatmári lőrrényszéken A felsőbányái román intelligencia az ottani Kaik. Legény- egylet bezárását kérte« mert az egyesület vendégei a lengyel és olasz himnusz után a magyar himnuszt is elénekelték (Szatmár, november 2.) A szatmári törvényszék kedden foglalkozott azokkal az irredenta vádakkal, amelyeket a felsőbányái Katholikus Legényegylet ellen emelt az ottani román intelligencia. Mint ismeretes, a felsőbányái románság vezetői, a görögkatholikns lelkész, a polgár- mester, egy elemei iskolai igazgató és egy bányamérnök kérvényt adtak be a szatmári törvényszékhez, melyben kérték az ottani Katin. Legényegyletnek, mint jogi személyiségnek a feloszlatását, azzal az indokolással, hogy az egyesület államellenes működést folytat. Az egyesület államellenes működése a feljelentők szerint abból áll, hogy 1932 május 10-én egy tizenegytagu társaság az egylet helyiségében a magyar himnuszt énekelte. Az egyesület képviseletében dr. Czumbel Lajos felsőbányái plébános, a Kath. Legény- egylet védnöke jelent meg. Dr. Erdfis Ferenc tanácselnök ismerteti a vádat, majd a feljelentők közül Antonescu Constantin bányamérnöknek adja át a szót, aki elmondja, hogy sem ő, sem társai nem voltak jelen a himnuszéneklésnéfl és az egyesületben történtekről csak a rendőrség utján értesültek. Irredentizmust és a románság megsértését látták a magyar himnusz eléneklése miatt fennforogni és egy gyűlésen elhatározták, hogy kérni fogják a Legényegylet feloszlatását. A tanú valomása után dr. Czumbel Lajost hallgatták ki. Az egyesület védnöke hosszú beszédében rámutatott a feljelentésben foglalt három nagy igazságtalanságra, amely abban áll, hogy 1. nem a tettest akarják megbün- ■ tetei; 2. olyan cselekedetért kérik a megbüntetését, mely szerinte nem bűn, végül 3. olyan súlyos büntetést kérnek, mely nincsen arányban az elkövetett cselekménnyel. Á fal nem lehet felelős! Rámutat az egyesület védnöke arra, hogy ennek a súlyos vádnak egyetlen bizonyitéka gyanánt a mult év májusában elénekelt magyar himnusz szerepel csupán, amelyet záróra után nem is az egyesület tagjaiból — ha . nem csak egy vendégekből álló együttes éne kelt, akik ugyanakkor a lengyel és az olasz himnuszt is elénekelték. — Az egyesületet ezért nem lehet büntetni — mondotta dr. Czumbel —, mert annak falain belül hangzott el a magyar himnusz. Ezért csak azok vonhatók felelősségre, akik a h imnuszt énekelték. — Ha a fal felelős volna1 azért, ami benne történik, akkor holnap elmegyek a román kaszinóba, elénekelem ott a magyar himnuszt... A hallgatóság soraiból egy hang: Onnan kidobjuk! Dr. Czumbel nem zavartatja1 magát:... és másnap feljövök a törvényszékre és kérem a kaszinó azonnali feloszlatását... Vájjon a törvényszék nem utasítana el alaptalan kérésemmel ?-) Az egyesületet nem, csak az egyéneket lehet büntetni, mert, ha itt a törvényszéken, a parlamentben, vagy akár a királyi palotában fogom énekelni a magyar himnuszt, be fogják o ezeket a helyiségeket emiatt zárni? Kérdezte dr. Ccumbel. Hogy a védnök is ott énekelt? Én nem mint védnök, hanem mint ember énekeltem. ■— Ha a polgármester leissza magát, az még nem jelenti azt, hogy az egész város részeg; még akkor sem, ha történetesen a polgármester a városházán ivott. Miként a polgár- mester, úgy én sem viszem magammal mindenhová a hivatalomat. Bün-e a magyar himnuszt énekelni? — De nem is tartom bűnnek a magyar himnusz éneklését, nem bűn a lengyel, vagy az olasz himnuszok éneklése sem. 1 — A himnusz éneklése azért nem lehet bűn, mert „ének“. Énekelünk az Isten dicsőségére, a haza magasztalására. — Azért sem lehet bűn, mert „nemzeti himnusz“, ha eltekintünk attól, hogy melyik nemzeté. Csak abban az esetben, volna bűn, ha a himnusz más nemzetek eHenj haroi riadó lenne. — A baj tehát csak az lenne, hogy a himnusz magyar himnusz? A sziámi himnuszt szabad énekelni, csak a magyart nem? — Hiszen hallani lehet a magyar himnuszt országunk fővárosában Bukarestben is, a parlament előtt, vagy a királyi palotában, mert nemzetközi szokás müveit nemzetek között, hogy az országba érk- ő idegen nagyságokat a nemzetük himnuszával fogadják. — Nemzetek találkozásán, például nemzetközi sportviadalokon felszökik az árbocra a magyar lobogó és felhangzik a magyar himnusz, kinek jut eszébe ezen megbotránkozni, vagy felháborodni? — Mert a nagy tettek tiszteletet érdemelnek, a magyar nemzet pedig történelmi létének ezer esztendeje alatt termelt ki naigy embereket, akik a hősöknek kijáró csodálaton túl az egész emberiség háláját és tiszteletét kiérdemelték jótetteikkel. — Ha pedig a magyar faj is tett valami jót a világon, akkor nem szabad az ő himnuszát üldözni csak azért, mert az magyar. Dr. Erdős Ferenc tanácselnök itt figyelmezteti dr. Czumbelt, hogy fogja védekezését rövidebbre. Esztétikai fejtegetéseit és egyéni véleményét Írásba foglalva memorandum formájában joga van az iratokhoz csatolni, de itt ne fejtse ki azokat bővebben, mivel ezek eltérnek a tárgytól. Az elnöki rendreutasítás után dr. Czumbel azzal folytatja érdekes védőbeszódét, hogy felsorolja, kiket érintene a Legényegylet bezárása. — Egynéhány jókedvű idegpn miatt abnormis büntetés lenne a Legényegylet feloszlatása, ahol ártatlan szórakozást űznek munkától elcsigázott, pihenni vágyó emberek és kultúrára éhező, baráti támogatásra, tanácsra váró fiatalemberek járnak, akik most mind az uccára kerülnének. — ötven esztendő óta először fordul elő valami, ami szerintem nem is bűn, nem szabad érte azonnal halálbüntetést kiszabni és egy egyesületet mindörökre bezárni. Dr. Erdős elnök: Miért nem intette le tisztelendő ur az éneklőket? Dr. Czumbel: Nem felelhetek a vendégeim cselekedeteiért. — Miért nem alkalmazta az egylet alapszabályait, mely szerint az egyesület Helyiségét csak tagok látogathatják! —- Az alapszabály egyik pontja azt is kimondja, hogy az egyesületet tagokon kívül a tagok által bevezetett vendégek is látogathatják. Egy vendégem gyilkosságáért, amelyet aa én házamban elkövetett, felelhetek-e én? Az ügyészé a szó. Dr. Nagy Icán királyi ügyész beszéde következik ezután, aki szerint a bizonyítási eljárás befejezést nyert. A himnusz eléneklése miatt emelt vádat bizonyítva látja. Szerinte dr. Czumbel már délelőtti beszédében agitált, hogy az emberek vegyenek részt az éjszakai irredenta gyűlésen. Az ügyész szerint dr. Czumbel papi hivatásával ellentétben, melyet a konszolidáció szolgálatába kellene állítania, éppen a revízió érdekében fejt ki elitélendő működést. Hivatkozik a Márzescu-törvényre és a Legényegylet feloszlatását kéri. — Példát kell statuálni — mondotta az ügyész —, mert ha ez továbbra is igy mehet, az irredentizmus végveszélybe sodorja az országot. Niculescu állami ügyvéd arról beszél, hogy a határszéli városokban gombamódra szaporodnak a különböző magyar egyesületek, amelyek mind főfészkei az irredentizmusnak és a revízió titkos célját szolgálják. Az állam nevében csatlakozik az ügyész indítványához és a felsőbányái Legényegylet azonnali bezárását kéri. Az utolsó szó jogán. Dr. Czumbel viaszol az állam ügyvédjének és felvilágosítja, hogy a felsőbányái Legényegylet nem tartozhatik a gombamódra keletkezett egyletek közé, mert ötven évvel ezelőtt alakult. Irredenta céllal pedig annál is inkább nem alakulhatott, mivel akkor még irredentizmusról szó sem lehetett. Én nem beszélhetek olyan nagy hangon, mint az állami ügyvéd ur. Nekem nincsen az ügyvéd ur nagy hatalmához hasonló hatalom a hátam mögött, csak az igazság hatalma. Hogy miéri nem énekeltük a román himnuszt? Azért, mert nem tudtuk. Tiltakozom az ügyész ur állítása ellen, hogy az esti összejövetel délelőtti beszédem hatása alatt történt. Azok, akik délelőtti beszédemet végighallgatták, nem voltak jelen este a Legényegyletben a himnusz eléneklé- sónél. — Mi a konszolidáció elvét valljuk és békében akarunk élni az ország vezető népével. Senkit sem bántunk és azt kívánjuk, hogy minket se üldözzön senki — fejezte be védőbeszédét ur. Czumbel Lajos, aki végül azt kérte, hogy csak azt a tizenegy embert állítsák bíróság elé, akik a himnuszt énekelték, de a Legényegylet működését ne akadályozók és ne oszlassák fel azt. A törvényszék elnöke rövid tanácskozás után közölte, hogy a bíróság szombaton délelőtt tizenegy órakor fogja kihirdetni határozatát. F. J. A Clujl Zsidó Noegylet folyó hő 5-én, vasárnap d. u. 5 órakor a Kristály Pallace termeiben tartja az első megnyitó teadélutánját. Amint az elmúlt évben, úgy most is nagy érdeklődés nyilvánul meg. J. Y-f éle Kék Aladár salat a jövő hét; végén 2 estén vendégszerepel a Magyar Színházban. 30 szereplő! Teljesen nj műsor I — Saját díszlet-, ruha- és kelléktár! ........................................... .............................................................................................^ :)(8ELECT HfOZCk»)( Nagy sikerrel folytatja; EXTAZIS rendkívüli film bemutatását, rendezte Machaty, az Erotikon szerzője, Főszerepben; HEDY KIESLEK (Miss Csehszlovákia) Monopol SyivieMm
