Keleti Ujság, 1933. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1933-11-01 / 251. szám

Ké nv'l sei őház BUDAPEST V. Ssserda <olr. 1933 novem&sr 1. Ara 3 Jet EISflntM Arak belföldön: Egész Kegyedén* 800, egy hóra 70 lej. Magyarországon: tyre 60. félévre 26, negyedévre 12.50, egy hónapra 650 pengő, r— Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM, - 251. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: CluJ-Koloza- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ncca) 5. szám. Telefon: 608. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A bukaresti inspektorok Ha jól emlékszünk, Soimescu urnák hívták azt a bukaresti színházi inspektort, aki jó pár évvel ezelőtt megjelent Kolozsvárt s a színhá­zak környékén olyan botrányokat rendezett, hogy utána egészen mostanig nem jutott eszébe az illetékes minisztériumnak megismételni a bukaresti inspektor kiküldetését. Azóta évről- évre elmaradtak a bukaresti inspektorok és el­maradtak a botrányok is. A szinészvizsgák a kolozsvári román szinészszindikátus vezetése alatt teljes rendben folytak le, a hatóságok képviselői is megjelentek és mindannyiszor konstatálták, hogy semminemű kifogást nem lehet emelni a jól bevált rendszer ellen. Vájjon ki küldte ki a bukaresti inspektort többéves szünet után es miért? Kinek az ér­deke volt az, hogy — mint valami állami tit­kokat feszegető, vagy a közerkölcsbe ütköző törvényszéki tárgyaláson — a termet kiürít­sék, a közönséget leigazoltassák és Thalia más­kor derűs és csendes hajlékát botrányok szín­helyévé avassák. És ki vállalja az erlsölcsi fe­lelősséget amiatt is, hogy a bukaresti inspektor a szinészvizsgát megelőző görbe éjszakája alatt artistanőket inzultáljon, igazoltasson le és ál­talában olyan atmoszférát teremtsen, hogy a vggén csak gyors meneküléssel kerülje el a ki­ncs összeütközéseket. Olyan bukaresti inspektor ellen, aki ismeri a viszonyainkat, aki hivatása magaslatán áll, nem pedig kinos incidensek alkalmát keresi, semmi kifogásunk. Ámbár a centralizációnak mérhetetlen túlzását látjuk abban, hogy egy egyszerű szinészvizsga sem folyhatik le buka­resti ellenőrzés nélkül. Azt azonban egyáltalá­ban nem tudjuk megérteni, hogy micsoda tit­kok rejtőzködhetnek egy táncosnő bigin-pro- dukciója mögött, vagy egy tűznyelő artista­jelölt vizsga-próbáján. Igazán nem szeretjük a kellemetlen jeleneteket, de bele tudunk helyez­kedni annak a román ujságirónak a lelkiálla­potába, aki felháborodott azon, amikor durva gesztussal utasították ki arról a helyről, ahol hivatását akarta gyakorolni. Az intenciót nem értjük, a botrányt azon­ban látjuk. Erre pedig igazán nem volt és nincs szükség. Tudtunkkal a kormánynak van erdélyi szinészeti inspektorátusa, annak veze­tője és tisztviselői kara is van, semmi szükség sincs tehát arra, hogy két inspektort is küldje­nek a nyakunkra drága vasúti jeggyel és bizo­nyára magas napidijjal. Ami pedig a magyar színész-tanácsosoknak a vizsgáról való kiakoilbolitását illeti, ez is csak azt mutatja, hogy a bukaresti inspektor uraknak fogalmuk sincs arról, hogy Erdélyben nagymultu magyar színészet, derék és korrekt magyar művészek vannak, tehát igenis, joguk van jövendőbeli szinész-anyagukkal megismer­kedni és azok szelektálásában résztvenni. Külö­nösen akkor, amikor a minisztérium csökönyö­sen ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy külföldi színészeket még minimális számban sem hajlandó az országba beengedni. Mert azt még feltételezni sem merjük, hogy a bukaresti inspektor urak izgága viselkedésében a ma­gyar színészet elleni tendencia rejtőzne. A ter­vezett „titkos ülés“ pedig jogosan kelti fel azt a látszatot, hogy Bukarestben már nemcsak a külföldről hozott, hanem a belföldi magyar színészek is proszkribálásra vannak Ítélve. Ha nem ez volt a cél, egy okkal több, hogy a szl- Hészvizsgákból ne csináljanak titkos konventi- kulomot és jelentőségüket ne léptessék elő ve­zércikk-témává — botránnyal. Roossevefl pénzügyi manővere elles* védekezik Franciaország A* amerikai arany vásárlás veszedelemmel fenyegeti az európai valutákat — A párisi tőzsde idegesen bullámzik (Páris, október 31.) Roosevelt külföldi í aranyvásárlásainak tervét határtalan felhábo­rodással fogadta a francia főváros. A lapok izgatott hangon követelik, hogy a francia kor­mány ne engedjen a nyomásnak és kezdjen erélyes akcióba, mert el kell hárítania azt a példátlan veszedelmet, amely az aranyvalu- táju államokat fenyegeti. Azt Írják, hogy fel­tétlenül meg kell akadályozni a még egészsé­ges európai valuták tönkretételét. Newyorki jelentés szerint az amerikai sajtó is meglepődéssel fo&áfíta Roosevelt elnök újabb „mentő lépését“. Az elnök nagyszabású gazdasági terve még kuszáltabban áll a köz­vélemény előtt. Egyes amerikai lapok merész hangon azt Írják, hogy az elnök túllépi a ha­táskörét és merényletet követ el a gazdasági élet szabadságjoga ellen. Franciaország proklamálja a ki­viteli tilalmat, A P a r i s Midi közlése szerint Francia- ország nyomban proklamálni fogja az arany­kivitel betiltását, mihelyt az amerikai kor­mány megkezdi külföldi aranyvásárlásait a világpiacokon. A Havas távirati iroda jelenti Newyork- ból, hogy az amerikai kormány pár napon be­lül már megkezdi tevékenységét a nemzetközi aranypiacon. Az arany ára. Washingtonban az Amerikában bányászott arany finom unciájának árát 31 dollár 96 centben állapították meg. A hirt Amsterdam­ban és Páriában fokozott kedvetlenséggel fo­gadták. Meg vannak győződve afelől, hogy Rooseveltnek az a szándéka, hogy intézkedé­seivel rákényszerítse az aranyblokk országait is az aranystandard elhagyására. Londonban a City nyugodtan fogadta az uj amerikai aranyárat. A dollár a londoni érté­kelésben gyengült. A fontért tőzsdezáráskor még 4.712.5 dollárt, este már 4.785 dollárt kel­lett Londonban fizetni. Menekül a vagyon Franciaországból Is Washingtoni lapok közlései szerint ame­rikai kormánykörökben számolnak azzal, hogy Franciaország december 15-i esedékességkor újból nem fog fizetni az amerikai kincstár­nak hadiadóssági törlesztést. Hollandiai lapok szerint az amerikaiaknak és az angoloknak nem tetszik, hogy miközben valutájukat lerontották, az aranyblokk valu­tái szilárdan állanak. A támadófront machi­nációi és a francia költségvetés deficitje miatt a nyugtalan tőke tényleg megriadt s megkezdődött a vagyonok menekülése Franciaországból. Ez azonban nem fogja ered­ményezni az aranystandardról való letérést. Inflációról szó sem lehet Parisban. A svájci Journal de Geneve leszö­gezi, hogy Franciaország nem fog inflációs politika terére lépni. A francia polgárok több­sége hitelező, akikkel szemben áll az adós t> az állam és a pénzintézetek. A francia kor­mánynak nem szabad rontania a frank érté­két. Amerikában más a helyzet. Az Unióban az eladósodott farmerek kezében van a döntő Xhfit púder©6 áréra politikai hatalom és ezeknek volt legfőbb ér­dekük, hogy kezdetét vegye a dollárrontás. Fokozódik a bomlás a francia szocialista pártban. (Páris, október 31.) A szocialista párt in­tézőbizottsága határozatot hozott, melyben ajánlja a pártnak, hogy zárják ki azokat a képviselőket, akik a kormány ellen szavaztak és büntető szankciókat alkalmazzanak azok ellen, akik tartózkodnak a szavazástól. Vaida csendőrökkel fenye­geti a liberálisokat (Bukarest, október 31.) A dunai király­találkozóról a Bukarestbe visszatért Vaida Sándor miniszterelnököt az ujságirók meg­kérdeztek, hogy milyen ellenintézkedéseket fog alkalmazni a liberálisok kormánybuktató ak­ciójával, elsősorban a liberális párt részéről megszervezendő polgári rezisztenciával szem­ben. A miniszterelnök a következőket mon- dota az újságíróknak: — A liberálisok lemásolták azokat a metó­dusokat, amelyeket mi alkalmaztunk, amikor mi voltunk ellenzékben. De a mi kormányunk is emlékezni fog azokra az intézkedésekre, amelyeket a liberális kormány alkalmazott ve­lünk szemben, tehát a csendőrséget és a többi eszközöket is. — Ha szükséges lesz 1000 csendőr, úgy ezer csendőr fog rendelkezésünkre állani, ha kell kétezer csendőr, kétezer csendőrt fogunk igénybe venni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom