Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-11 / 233. szám

Képviselöház BUDAPEST V. Befizetési Arak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, nncr»i „ ____________________ ___ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolras­taegyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy UKoZAGOS MAGYARPARTI TiAB vár, Strada Baron E. Pop (volt Brassaf ncca) 5. «fa­Ívre 00, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 650 „VT t'Vrm v A iw ooo orr i xr Telefon: 568. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. mim. pengő. Egyes számok az Ibusz tőzsdéiben. A. VI. bVÍUblAM -<iá. MAII. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Hitler Ünnepélyesen lemond az. Anschlussról, ha népszavazás nélkül adják vissza a Saar vidéket Egy bécsi lap feltiinéstkeltő hire Géniből — Anglia telje­sen Franciaország mellé állott a leszerelési kérdésekben (Bécs, október 10.) Az Allgemeine Zeitnng feltiinéstkeltő hírt közöl Géniből. A hir sze­rint Hitler végérvényesen lemond az Anschlussról, Francia és Németország között bizalmas jellegű diplomáciai tárgyalások indultak meg, amelynek során Hitler ünnepélyesen kije­lenti, hogy Németország nem tart igényt sem Ausztriára, sem Elzászra, ennek ellenértéke­képpen kéri Franciaországot, hogy az 1935-ben kitűzött Saar-vidéki népszavazást halásszák el és népszavazás nélkül adják vissza Németországnak e vidéket. A cseh diktatúra A cseh demokráciát túlsókra nem lehetett taksálni. Hiába volt és hiába van. Csehszlová­kiának köztársasága élén egy olyan, európai hírű humanista, mint Massaryk Tamás, a de­mokrácia alapelvei nem hiánytalanul szivárog­tak át a cseh államéletbe. Ez a demokrácia csak a cseheknek szólott, az alkotmánynak szép, világos, sőt fölvilágosodott szavai a gya­korlatban csak a cseh néptöbbségnek adták meg a zavartalan gazdasági és kulturális ki­fejlődés lehetőségét, a szlovákok, a csehek nyilvánvaló vérrokonai már nemigen részesül­tek a demokrácia áldásaiban, legalább is az évek óta szakadatlanul tartó heves és elkesere­dett küzdelmei a kormányhatalommal) üzem­ben nem ezt a látszatot ébresztik fel a kivül- ről szemlélődőkben. Ha a tótok panaszkodtak, panaszkodtak a többi kisebbségek is, igy a ruthének, akiknek helyzete — amelyet a békeszerződés szerint már régóta kellett volna tisztázni, — még ma is bizonytalan. Panaszkodnak a magyarok is, amelynek vezető-sajtóját éppen-a minap némi- tották el. Panaszkodnak a szudeta-németek is, amelyek pedig oly hatalmas lélekszámmal vol­tak képviselve a cseh köztársaságban, hogy el­nyomni őket nem lehetett, sőt be kellett venni magába a kormányzásba is- A cseh demokrá­ciával tehát nyilvánvalóan baj volt. Viszont meg kell állapítani azt is, hogy Csehország kormányzata a maga államfenn­tartó törzslakossága számára igyekezett egy demokratikus rezsimet fenntartani. A csehek ragaszkodtak francia politikai eszményükhöz nemcsak politikai elveikben, de a kormányzás külső formáiban, a parlamentárizmus tisztele­tében, az egyéni szabadságok korlátozatlansá- gában és a Népszövetségnek adorálásában. A csehek — minden esetben csali a csehekről be­szélünk és nem Csehország többi lakosairól — zavartalanul ringatták bele magukat egy nyu­godt, szabadelvű; polgári demokrácia illúzió­jába és biztonságérzésük olyan nagy volt, hogy a polgári demokrácia árnyékában meg- toilasodhattak a kommunista pártok is. Amikor egyes országokban egy erőtlen de­mokrácia helyén — amelyben sohasem a de­mokrácia a hibás, hanem azok, akik ezt a de­mokráciát kezelik, vagy nem kezelik — a dik­tatúra ütötte föl a fejét, Csehország mindig azoknak az egyre kevesedő államoknak az élén haladt, amelyek tiltakoztak, hogy egyes népek lelépjenek a demokrácia alapelveiről. Most azután Csehország is kénytelen követni a dik­tatórikus államok sorát. Igaz, hogy azt állítja; a demokrácia védelmében vagyok diktató­rikus, a magam nyugati demokráciáját védem, de hogy ez a védelem miért lett szükségkép­peni es mi ennek a tulajdonképpeni oka, a dik­tatúra újdonsült szószólói elhallgatják. Nem vitás, hogy a szudeta-németek akciója a német hitlerizmus hatása alatt lett oly erős, hogy legalább gondolatban feltételezhetővé te­szi a centrifugális erők felszabadítását. Az is bizonyos, hogy a tótok szeparatisztikus törek­vései léteznek és repesztik az állam gépezetét. De hogy a tótok elégedetlenkednek, ahogyan a németek elégedetlenkednek és a maguk mód­ján a többi, csendesebb kisebbségek sem elé­gedettek, inkább azt bizonyítja, hogy a cseh kormány nem adta meg számukra azt a nyu­godt életlehetőséget, amelynek birtokában az állam-fenntartó többségi nép a demokráciának őrzőjévé vált. Ha Csehország többi népei ép- penugy érezték volna magukat Csehországban, mint ahogyan maguk a csehek, akkor aligha zavarta volna meg a demokráciát életfolyama­tában kellemetlen incidens és aligha engedte volna meg az erőknek és a szenvedélyeknek fényűzését, ami most több oldalról is bekövet­kezett. Henderson jelentést tesz. (Genf, október 10.) A leszerelési iroda mai ülését jórészt Henderson elnök jelentése töl­tötte be. Az elnöki tanácsnak az az indít­ványa, hogy Eden államtitkár bizassék meg Genfben ma egész délelőtt bizalmasjellegü tanácskozások folytak. Eden angol államtit­kár, Norman *Davis-sal, az amerikai delegátus­sal folytatott tárgyalásokat, amelyek huzamo­sabb időt vettek igénybe. Beavatottak szerint Anglia teljesen Franciaország mellé állott és a franciák nagyon meg van­nak elégedve Anglia viselkedésével. Az angol kormány kétórás minisztertanácsa alatt végleges utasításokat adott delegációjá­nak a Genfben követendő eljárásra. A Paris Midi londoni beavatott helyről szerzett értesülései szerint az angol miniszter- tanács a következő leszerelési irányvonalakat állapította meg: 1. A hadseregek rövidszolgálatu milí­ciákká alakítandók át. Ennek megvalósí­tásáig nemzetközi fegyverkezési ellenőrzés működik. 2. Németország azon követelése, hogy mintafegyvereket használhasson hadseregé­ben a versaillesi békeszerződésben számára eltiltott fegyverekből, nem teljesithető. (Frankfurt, október 10.) A Majna melletti Frankfurtban Papén kancellárhelyettes be­szédet mondott, amelyben magyarországi út­járól is megemlékezett. Papén szerint termé­szetes kiegyenlítődés van Magyarország és Németország között és a diplomáciai tárgya­lásoknak a célja, hogy ezt a szerves összefüg­gést rendszeresé tegye és mindkét ország gaz- iasági helyzetét ennek az adottságának meg­felelően állitsa be. A francia delegáció visszavonta a németeket sértő kisebbségi határozatát. (Genf, október 10.) A francia delegáció visszavonta a németországi menekültek ügyé­ben előterjesztett s a németeket sértő javasla­tát. Beavatott helyről származó közlések sze­rint a Népszövetség nem fog szervezni külön bizottságot a menekültek ügyeinek intézésére, olyan javaslat szerkesztésével, amely az egyes érdekelt államok közötti ellentéteket domborí­taná ki. Francia indítványok miatt megérlelő­dött az az elhatározás, hogy a leszerelési kon­ferencián csak az öt érdekelt nagyhatalom fog egyelőre tanácskozni. 3. Genfben ki kell sürgetni a döntést s feltétlenül leszerelési egyezményt kell kötni, hogy az egyezmény megkötésétől vonakodó fél felelőssége megállapítható s a világ köz­véleményének tudomására hozható legyen. 4. Leszerelési egyezményt kell kötni Németország hozzájárulása nélkül, hogy ezzel erkölcsi nyomást gyakorolhassanak a ,németekre. 5. A fenti pontok keretében és az angol leszerelési terv szabad értelmezése utján az angol leszerelési delegáció vezetői felhatal­mazást kapnak arra, hogy legjobb belátá­suk szerint megkísérelhessék a közvetítést a hatalmak és Németország leszerelési álláspontjai között. Anglia inti Németországot, hogy ne tá­masszon nehézségeket, mert Angliában meg van az elhatározás, hogy amennyiben Genf­ben leszerelési egyezmény jön létre, úgy azt Németország nélkül is aláírják. A miniszter­tanács egyébként helyeselt Baldwin nemrég tartott beszédének, amely a német állapotokról mondott a leszerelési kérdéssel kapcsolatosan. hanem ehelyett főbiztost delegál, aki független lesz a Népszövetségtől működésében s társa­dalmi utakon igyekszik előteremteni a segé­lyezés anyagi eszközeit. Leon Blum a kétesértékü orosz barátságról. (Paris, október 10.) Leon Blum francia szocialista vezér élesen támadta egy beszédé­ben Daladiert Franciaország és a szovjet kö­zeledése miatt. Azt hangoztatta, hogy a szov­jet két tűz közé került s ezért kötött barátsá­got Franciaországgal. Oroszországot egyik ol­dalról Japán, a másik oldalon a hitlerista Né­metország szorongatja. Kétesértékü az orosz barátság a polgári Franciaországnak, amikor a kommunisták még arra is képesek voltak, hogy munkástestvéreik pártját, a szociálde­mokrata pártot, különösen Nyugaton megren- ditetsék é» meggyengitetsék. Anglia Franciaország oldalán Papén a magyar-német viszonyról

Next

/
Oldalképek
Tartalom