Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-10 / 232. szám

'Kedd, 1933. oTetóber 10. KumajsKG iRODJllOMifsMÜVÉSZET Ember a hid alatt — Indig Ottó uj darabjának bemutatója a budapesti Vígszínházban — (Budapest, október 9.) Szombaton este volt Pesten az idei szinházi szezon első nagy pro mierje. A premier helye a Vigszinház, a szerző erdélyi iró: Ináig Ottó. Az „Ember a hid alatt" egy állástalan or- vos. Mióta zsebében van a diplomája még nem volt orvosi műszer a kezében. Kétévi hiába való küzködés után egy éjszaka utolsó útjára készül egy hid alatt, bele akarja vetni magát a Dunába. így indul a darab. Az első ember, aki a halálba induló orvos felé nyújtja a ke­zét, erőszakkal visszatartja a Dunától és segitő szívvel csillapítja éhségét — a társada­lom egy számkivetettje — a hid alatt tanyázó betörő. A második ember, aki munkát, orvosi műszert ad az élet fenekére sülyedt fiatal or­vos kezébe, a szigorú erkölcsű, de érzőszivü tudós orvosprofesszor, aki lakásába váratlanul hazatérve, ott találja az életmentő betörő tanácsára betörővé vedlett tehetséges fiatal orvost s ifjúkori küzdelmeire gondolva: hirte­len fellobbanásában asszisztensévé fogadja. A harmadik ember, aki bologsággal ajándé­kozza meg a mélységből újjá született fiatal­embert, a professzor leánya, aki idegenül és társtalanul áll a modern társaság kártya és flört őrületében, tanácstalanul sovárog dol­gos és céltudatos élet után és aki a bűn szélére kallódott fiatal orvosban meglátja a mélysé­gesen igaz embert és feléje nyújtja kezét. De az élet örvényéből felszinre kapaszkodott, még nem tartja magát méltónak erre a kézre. Vezekelni akar azért a tolvajkulcsért, amit a nyomor részeg őrületében, egy kétségbeesett éjszakán a kezébe vett, kétévi gyarmati szol­gálatra Ítéli önmagát, hogy megtisztulva jö­hessen haza a boldogságáért. Ez volna a darab meséje és a morálja. A nyomor, az elesettség és a talpraállás filozó­fiája. Az iró látható rokonszenvvel áll a tár­sadalom elesettje mellé, akinek a lába nem az eredendő bűnben, de a reászakadt nyomorú­ságban botlott meg és aki a feléje nyújtott szalmaszálba is meg tud kapaszkodni, hogy uj, megtisztult életet kezdhessen. — Pompás miliőrajzában a szines epizódfigurákon keresz­tül mutatja meg Indig Ottó a „társaságot“, amely vagy a bridzs-asztalnál, vagy jobbik esetben a zeneszobában tölti el a valóságos élettől elvonatkoztatott életét és csak az orvos- professzor és fiatal leánya tud biztosan el­igazodni az érzelmek és viharok zűrzavarában, ahol az egyetlen pontos kalauz, nem a hideg értelem, hanem a melegen érző, jóságos szív. A jóság világnézete csendül ki a darabból, a hit, hogy az eltévedt ember újra talpraállhat és mindig lehet elölről kezdeni az életet. A Vigszinház mindent elkövetett a darab sikeréért. A premierből társadalmi esemény lett, a nézőtéren ott volt mindenki, aki a szín­házi világban valamit számit. Hegedűs Tibor biztos rendezői kezével oldotta meg a hidalatti jelenet rendkívül nehéz technikai fel­adatát. A darab miuden kepe a tökéletes való­ság illuzóját nyújtotta. De mindenekfölött G ó t h Sándoré a dicséret, aki Soltész orvos- professzor nemes profilját valósággal már­ványból faragta ki s ajkának egyetlen rándu­lásával, szemének egyetlen villanásával az ér­zelmek egész skáláját játszotta meg. Ez a nemesveretü színész soha fölöslegesen fel nem emeli a hangját, soha egy hiábavaló gesztust nem tesz és finom hin usu játéka elsősorban pecsételte meg a darab sikerét. Mellette Mályi Gerő faragot pompás kabinettfigurát a híd alatti betörő sztikreszabott szerepéből. Muráti Lili, akit a Belvárosi Színháztól kórt kölcsön erre a darabra a Vigszinház, fiatal tehetségé­nek legjavát vitte he nehéz szerepébe, Étsy Ügyvédi határidőnapló —1934 Lcpagefvkr nyomban 36© lej és portó, később 36ö lej utánvéttel vagy előfizetve frankó Emilia az orvosprofesszor feleségének jelen­téktelen szerepé1 a maximális lehetőségig fokozta. Szakács Zoltán az eltévelyedett, fiatal orvos lelkivivódásait megrázó realitással je­lenítette meg. A bankigazgató pompás karak- terszerepében a legegyszerűbb eszközökkel a legnagyobb hatást érte el Kovács Károly. A fiatal Szombathelyi Blanka párszavas epizód szerepében magára tudta irányítani a nézőtér figyelmét. Pártos Erzsi pedig a házmesterné derűs alakjában kellemes perceket okozotit a sokszáz nézőnek. A bemutató előadást számtalanszor szakí­totta félbe nyitszim taps és hangos derültség jutalmazta Indig Ottó melegen ömlő mókáit. A darabnak nagy sikert és hosszú életet jó­solnak a pesti színpadon. _______ (- r.) Hangversenyteremtől a jazz-zenekarig Gidály Kálmán elmondja, hogyan jutott el Beethoventől a jazz-muzsikához Kolozsvári fiú Gidály Kálmán, aki három évvel ezelőtt a katholikus gimnáziumban nagysikerű hang­versenyt tartott. Akkori hangversenyének műsorán természetesen kizárólag klasszikus alkotások szerepel­tek. A közönség elragadtatással tapsolt neki s a sajtó- kritika az elismerés zárószavaként nagy jövőt jósolt a fiatal művésznek. A hangverseny után két évre a legnagyobb bukaresti lokálban találkozunk vele, amely nek jazz-zenekarában 6 és az öccse az ünnepelt sztár. Vasárnap este az Ujságiróklubban mutatkoztak be igazán rendkívüli sikerrel. Jazzdalokat énekelnek, Gi­dály Kálmán a klaszikusokhoz hűtlenné vált hegedű­művész vezeti a zenekart és öccsével, az ifjabb" Gi- dályval együtt Mocsányi—Lakos-féle produkciókkal szó rakoztatja a közönséget. Az ifjabb Gidály jazz-hang- szereket: pisztont, szaxofont, havai gitárt utánoz tüneményes hűséggel, az emberi hanggal. Bemutatták eredeti dalszerzeményeiket is, amelyeket a bukaresti stúdió révén már jól ismer a kolozsvári közönség. Nem érdektelen, hogy egy ideális célokkal megin­duló hegedüvirtuóz, hogyan alkuszik meg a körülmé­nyekkel és hogyan hagyja faképnél a kiadósabb sike­rekért a hangverseny-pódium talán előkelőbb hivatá­sát. Megkérdeztük Gidály Kálmántól, hogyan történt ez az érdekes metamorfózis: — A szüleim patikusnak szántak s én két évig ke­vertem a főtéri Kohn patikában a kenőcsöket, de hogy őszinte legyek, éreztem, hogy nem erre szület­tem. A muzsika voilt egyetlen szerelmem. Szüleim aka­rata ellenére vakmerő elhatározással Prágába men­tem, ahol rokoni támogatással Sefcslknél, a világhírű hegedűtanárnál vettem órákat. Nem akarok hosszadal­mas lenni. Akármilyen szerény is voltam, megmámoro- sodtam szorgalmam eredményétől s azt hittem, hogy előttem a világ, a siker és a pénz útja és művészetem­mel kiverekszem majd egy kis kubelikl pozíciót. Ko­lozsváron tartottam meg az első koncertet. Nagy er­kölcsi siker és nem csekély ráfizetés. Itt már egy kis ütődést kapott az ügyem. Minek folytassam? Próbál­gatások, kínlódások következtek, egy-két alkalmi fel­kérés, de főleg pénztelenség és ráadásul a katonaság­nál leszolgált esztendő. A katonai év szubordinált munkája, — mert hiszen ott is muzsikáltam: egy szalonzenekart vezettem, — kijózanított és mikor kibújtam az angyalbőrből, el­határoztam, hogy búcsút mondok a koncertmüvészi álmoknak. — Előttem lebegett a legzseniálisabb fiatal ma­gyar művésznek, Ghéczy Barnabásnak a példája. Ghé- czy Bernabás a legtüneményesebb tehetségű tanítvá­nya volt Hubaynak. Vecsey karrierjéhez hasonlót jó­soltak neki. Az előkelő dzsentri származású Ghéczy Barnabás egyszerre azzal döbbentette meg mesterét, hogy Berlinből furcsa levelet küldött neki. A levélben arról értesítette Hubayt, h6gy leszerződött egy nagy •lokál zenekarához. Ma Ghéczy Barnabásnak Berlin legelőkelőbb villanegyedében kis kastélya van és Rolls- Roysen szalad Berlin uccáin. Van olyan népszerű, mint akár Hubermann Bronislav. Hát kérem: Ha Ghéczy Barnabás megtehette, miért ne követhettem volna cn is példáját? Különben is nagyon eltolódtak' a viszonyok. Ma már csak nyolc-tiz, igazán fénylő csil­lagként ragyogó tehetségű koncertmüvész halad az élen. Leráztam tehát én is minden előítéletet és ka­póra jött a legnépszerűbb bukaresti lokál zenekarának a meghívása, ahol öcsémmel együtt, — akiből én csi­náltam jazz-elöadót, — hamarosan arriváltunk. Igaz, hogy minden este kell dolgozni, még pedig fehér asz­9 talok előtt, de legalább nincs gond és egy kis takaré­kossággal, ha nem is egy Ghéczy Barnabási kastélyra, de nyolc-tíz évi munka után egy kis családi házra mégis gondolhatunk, — Bukarest után Nyugatra vagy Keletre megy? — Keletre. Tavasztól kezdve kétéves szerződésünk van egy turnéra, amelynek athéni kiindulással Alexandria, Kairó és Eszakafrika nagy városai lesz­nek az állomásaink. Választanunk kellett Páris és Kelet között. Mi az előnyösebbet választotuk. — Bach-al, Beethowennel végleg szakított? — Nem. A lokálban is többször megtörtént, hogy egy-egy amerikai petróleum-mágnás klasszikust ren­delt nálam. El lehet képzelni, a zsúfolt terem profán közönségének meglepetését, amikor a könnyű jazz-zene után Bach Chsaconjának áhitatos szólamai hangzot­tak el hegedűmön. Ez volt a legnagyobb sikerem. A két Gidályt, akik esetleg évekig tartó külföldi túrájuk előtt úgyszólván a bucsuelőadást tartották az Ujságiróklubban szülővárosuk közönségének, meleg rokonszenvvel ünnepelték a kiváló kísérővel, Rónai karmesterrel együtt. (*) A jövő szerdán kezdődik meg a kolozs­vári Magyar Szinház ezidei szezonja. Vasár­nap Kolozsváron tartózkodott Parlagi Lajos színigazgató, aki Bukarestből vissza jövet álla­podott meg Kolozsváron. Elmondotta Parlagi, hogy a szezont október 18-án, szerdán kezdik meg Kolozsvárt, de a próbák máris javában folynak. Megnyitó előadásul a budapesti sze­zon legnagyobb sikerű zenés vigjátékát, Ha­lász Imre és Eisemann Mihály „Egy csók és semmi“ cimü darabját mutatják be, amely Budapesten túlhaladta már századik előadását és Berlinben is bemutatták. Közölte Parlagi igazgató, hogy a szinházi előadások napjain egyáltalában nem lesznek mozielőadások, az esti előadások pontosan 8 órakor kezdődnek, a helyárakat pedig a legminimálisabban álla­pították meg. A legdrágább helynek 45 lej lesa az ára és ebben az összegben mindenféle mel­lékdíj benne van. Remélhető, hogy a közönség méltányolni fogja a szinház igyekezetét és minden erejével támogatni fogja az igazgató­ság és a színészek ambícióját. (*) Ihász Aladár és Fekete Mihály kaptak meg a temesvári színházat. Ismeretes, hogy a temesvári színházat Ihász Aladár és Fekete Mihály pályázták meg, akik már előzőleg megállapodtak Parlagi Lajossal, a kolozsvári és nagyváradi szinház igazgatójával abban, hogy költségkímélés szempontjából Temesvá­ron porett, Kolozsváron drámai társulatot szer­veznek, s a két társulat egymást felváltva fog játszani állomáshelyein, A temesvári direkció kérdése azonban mindezideig még nem volt el­intézve, mert a temesvári tanács halasztotta döntését. Hogy a megoldást siettesse, Fekete Mihály Temesvárra utazott és temesvári útja ugylátszik szerencsével járt, mert tegnap a következő táviratot küldte igazgatótársának, Ihász Aladárnak: „Gratulálok az uj temesvári színigazgatónak!“ Ami azt jelenti, hogy a te­mesvári városi tanács kedvezően intézte el Ihász és Fekete beadványát és semmi aka­dálya sincs annak, hogy a kolozsvári szezon megnyitásával egyidejűleg Temesvárt is meg­nyíljon a Magyar Szinház. (*) Zélig Tibor hangversenye. Egy igen tehetséges gyermek, Zélig Tibor mutatkozott be szombaton este a kolozsvári Salom-klubban a közönség előtt. Zélig Tibor nyilvánvalóan elárulja a rendkívüli tehetség nyomait. A leg­kitűnőbb budapesti iskolából került ki és a hegedűt virtuozitással kezeli. A fiatal művész műsorán Bach, Mendelsohn E-moll hegedű- versenye, Sarasat©, Bubay, Mozart, Kreysler stb. müsorszámai szerepeltek. Zélig Tibor minden egyes számát a közönség nagy meg­értéssel fogadta. A zongorakiséretet S. Her­mann Katica látta el a tőle megszokott prici- zitással. Lord Baden Powell Izgalmas regénye. A cserkészet születésének és alapitójának, Lord Baden Powell-nek, a világ főcserkészének nagyszerű regénye, „A Na- fekingi fiuk" cimen megjelent és diszes kötésben, Pantheon kiadásban Székely Kovács Olga 16 remek rajzával 72 lej, minden könyvkereskedésben, vagy ahol nincs, Lepagenál, Kolozsvár. ROMAN OPERA MŰSORA: Szerda: Cigánybáró. Péntek: Varázsfuvola. Vasárnap d. u. 3 órakor: Carmen. EDISON MOZGÖ MŰSORA. I Titkárnő (átka. George Metaxa. II. Szerelem szigete. Conchita Montenegro.

Next

/
Oldalképek
Tartalom