Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-05 / 228. szám

KtlETlUjSSG Csütörtök, 1933. október 5, Szépen sikerült magyar napot rendeztek Ggaluban In ezé dy-Jocksman Ödön központi ügyvezető alelnök a magyar kötelességről mondott beszédet (Gyalu, október 4.) Szép időben, ragyogó őszi vasárnapon rendezte a gyalui magyarság a magyar nap-ot, amelyen a környék magyar falvainak népe is megjelent A közeli falvak küldöttségei kalotaszegi viseletben vonultak fel, Kőrösfőről, a két Kapusról, Szászlónáról. Délután 3 órakor ünnepi istentisztelet volt a gyalui református templomban s az alkalmi prédikációt Pünkösti Lajos szászlónai lelkész mondotta. Istentisztelet után Ady tiszteleti paróchiájának virágos nagy udvarán tartotta meg a Magyar Párt helyi tagozata a diszköz- gyülést, amelyre felvonult a magyar nap egész közönsége. A szép, nagy közönség előtt Horváth Márton, gyalui tagozati elnök nyi­totta meg a diszgyülést, a református egyházi kurátor üdvözölte az Országos Magyar Párt képviselőit. Sulyok István dr. képviselő hosszabb po­litikai beszámolót mondott. Előbb a magyar nap jelentőségét világította meg történelmi példákkal, majd azokról a feladatokról szólott, amelyekkel a magyar nemzeti öntudatnak szentelt napon szembe kell nézni. Az általános belpolitikai helyzettel foglalkozott, rámutatott a bomlásnak arra a folyamatára., amelynek az Összes román országos pártok egymásután ál­dozatul estek. Nem kímélte meg ez a folyamat egyes kisebbségi pártokat sem- Az egyetlen politikai organizáció, amelynek szilárdak a keretei s programját illetően nincsen vita, a Magyar Párt. Akármerre is nézünk s akárho­gyan is nézzük a dolgokat, meg kell állapíta­nia mindenkinek, hogy a Magyar Pártnak csak árulói és eltévelyedettjei vannak, de el­lenpártja nincs b nem is lehet mindaddig, amig a nemzeti érzés tartja össze a magyar tömegeket. A közművelődés terén a helyzet az, hogy a magyar kultúra intézményei, elsősor­ban az iskolák olyan támadásoknak vannak ma_ kitéve, mint talán soha azelőtt. A harcot az iskolákért minden társadalmi körnek külön is fel kell vennie. Más népek életéből hoz fel példákat arra. hogy ez a harc a legnehezebb körülmények között is eredményes lehet. A gazdasági problémák előtt sem állhatunk meg tanácstalanul. A megoldásnak a javaslataival azoknak kell előállaniok, akik a kormányzás felelősségét vállalják, avagy arra vállalkozni szeretnének. A magyarság politikai képvisele­tének a feladata az, hogy a javaslatokat a ma­gyar egyetemesség szempontjából bírálat alá vegye s támogasson mindent, ami ennek az egyetemességnek a szempontjából kedvező. Végül pedig a nemzeti összefogásnak és kö­zös szenvedésnek a demokráciájáról beszólt, amely az igazi s az egyedül termékeny egyenlőség. Gabányi Imre dr. központi elnöki tanács­tag a gazdasági helyzet nyomasztó terhéről mondott beszédet, .azt a következtetést vonva Je, hogy a mai súlyos körülmények között job­ban kell imádkozni és többet dolgozni, mint eddig. Inczédy-Joksman Ödön dr., az Országos Magyar Párt ügyvezető alelnöke üdvözölte a szép számban megjelent közönséget, majd igy folytatta beszédét: — Ezúttal nem szavazatokat kérni jöttünk népünk elé, hanem, hogy a szeretet és megér­tés hangján cseréljük ki gondolatainkat és meggyőzzük arról, hogy ami nekik fáj, az ne­künk is fáj: az ők bánatuk és gondjuk a mi bánatunk és gondunk is. Majd rátérve a párt működésére, megemlitette, hogy az unos-unta- lan hangoztatott vád ellenségeink részéről, hogy a Magyar Párt a grófok pártja, már megdőlt a hires magyar gazdaszövetség kutba- esett zászlóbontásával, ahol több a levitézlett gróf, mint a gazda. — A magyar kisebbség törvényben biztosí­tott jogainak kiverekedésére csak két fix pont áll rendelkezésünkre, az összetartás és a magyar nemzeti öntudat folytonos ébrentartása. Túlontúl sok a kritikus és mind kevesebb a dolgozó közöttünk, de sok a nézetkülönbség is. Sokféle hit és érdek szerint igazodunk, még pszihológiánk is elváltozik társadalom, állás, foglalkozás és kereset szerint. Történeti fejlő­désünk pedig nemcsak nyomokat hagyott raj­tunk, de örvényeket szakított közénk- És ne­kem mégis az a hitem — mondja az alelnök — hogy több az, ami összetart, mint ami elválaszt minket. Beszéde további folyamán keresetlen sza­vakkal ecsetelte a nemzeti öntudat mibenlétét. Ne közelítsünk sunyogva, kétrét görnyedve, mint valami bűnösök román testvéreink felé, ne akarjuk eltitkolni, vagy éppen megtagadni magyar mivoltunkat, ha egy román közhiva­talba belépünk, hanem — a kellő tisztelet megadása mellett — büszkén, felemelt főve! valljuk, hogy magyarok vagyunk! Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy magyarságunk egyetlen bástyája az egyház és az iskola. Nem elég azonban vasárnap eljárni a templomba, nem elég gyermekeinket be­íratni iskoláinkba, hanem minden áldozatra készen biztositanunk kell azok fennmaradását. A magyar dal iránti szeretettől meghatott hangon mutat rá arra, hogy a magyar nem­zeti öntudat ápolásának és fenntartásának minő nagyszerű eszköze a magyar dal, mely­nek művelése nemcsak összetartásra nevel, de amellett, hogy népünket kártyától, korcsmától minden testet-lelket ölő szenvedélytől meg­menteni képes, alkalmat nyújt nekünk a mi édes anyanyelvűnk ápolására is. Mély hatást keltett szavait azzal zárta be, hogy bár a gyalui párttagozat csak egy csöpp, de fontos rész a magyar kisebbség tengeré­ben, az elmondottak alapján várja és reméli, hogy minden ittlevő magyar lélek, szivében faja és nemzete iránti szent kötelességérzettel eltelve, egymással összefogva fogja szolgálni a magyarság szent ügyét, A nagyhatású beszédek után egy gya­lui munkás kórt szót, aki arról beszélt, hogy a magyar iskolák érdekében mindenkinek részt kell venni a segítő munkában. Este 8 órakor műkedvelői előadás kezdő­dött a református kulturházban. Az előadás nagysikerű volt s az egész magyar nap mély benyomásokat hagyott a nép lelkében. IMHWgOHHW Merényletet kíséreltek meg a kubai köztársasági elnök ellen is A polgárháború napján az amerikaiak és az angoiok a követségeken kerestek menedéket Elkerülhetetlennek látszik Amerika beavatkozása (London, október 4.) A Wyoming amerikai cii’káló több mint ötszáz amerikai tengerész- katonával fedélzetén készen áll, hogy a kubai vizekre induljon. Haitiban ezer, a virginiai flottabázisokon ezerötszáz tengerészkatona várja az indulási parancsot. Az amerikai kor­mány vizsgálatot folytat a Havannában életét vesztett amerikai alattvaló halála ügyében. Valószínűnek tartják, hogy a vizsgálat ered­ményeként Roosevelt szigorú fellépésre fogja utasítani Wallace kubai amerikai követet, A newyorki lapokhoz érkezett jelentések szerint a polgárháború napján az amerikaiak és az angolok a követségeken kerestek menedé­ket. Havanna a teljes felfordulás képét mu­tatta. Vad lövöldözés volt éjjel-nappal a város­ban. Orkán és felhőszakadás még növelte a zűrzavart és a pánikot. Attól tartanak, hogy a tömegtemetés napja újra ki fogja robbantani a szenvedélyeket. A havannai diplomáciai testület a kormá­nyok intervenciójára közös tanácskozást tart az esetleg teendő humanitárius lépések ügyé­ben. Newyorki jelentések szerint az ABC titkos szövetség irányítása alatt újabb forradalmi mozgalom van Kubában kitörőben. Kubából jelentik: San Martin kubai köz- társasági elnök ellen kedden délután merény­letet kíséreltek meg. Az elnök katonai sebesül­teket látogatott meg a kórházban, amikor autójára ismeretlen tettesek rálőttek. A golyók az elnököt nem találták, ellenben az utána következő kocsit öszelövöldözték. Újabb jelentések szerint a szálloda körül történt lövöldözések okozta kár a kétszázötven­ezer dollárt meghaladja. Az őrmesterből ezredessé lett Battistat a tömeg ünnepli és „Éljen a mi Napoleonunk!“ kiáltással diadal­menetben hurcolja végig. Megállapítást nyert, hogy amikor az ellenforradalmi tiszteket el­fogták, több fegyelmezetlen katona gépfegy­verrel kezdte lövöldözni őket és számosán közülök meghaltak. Ekkor pusztult el Alfredó Battil őrnagy, Havanna volt rendőrfőnöke is. VERGILIUS „GEORGICA“ •ja Szabó András igazgató-tanár kitűnő fordításában megjelent. — Kapható a SflXEKTA Rt. könyvesboltjában Cluj—-Kolozsvár, str. Hegina Maria 1 sz. — Ára 60.— Lei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom