Keleti Ujság, 1933. október (16. évfolyam, 225-250. szám)

1933-10-27 / 247. szám

Képvisel 6báz BUDAPEST V. «Man m wn. Pénielc. *933 október 27. At fi 3 Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre Î00, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6-50 pengő. — Egyes számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 247. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Koloas- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ncca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postaitok 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Madfjearmi ifleiglenes megegyeíést Icöfölf a hitelezőkkel Részben 50 százalékos, részben 75 százalékos a fizetési kölelezeliségek csökkentése — Maniuék többséget akar­nak szerezni a kamarában A francia kormányválság Úgy llátszik csakugyan Sarraut veszi át Daladier örökségét. A múlt évi májusi válasz­tások a baloldali kartellnek hoztak többséget, de ez a többség nagyon is ingatag volt, hol a jobboldal, hol a szocialista párt jóvoltából ólt meg és törékenysége mintegy a malmára haj­totta azoknak a vizet, akik makacsul azt állít­ják, hogy manapság már nem lehet parlamen- tárisztikus eszközökkel kormányozni és a de­mokrácia védelmére igénybe 'lehet venni az erős kéz politikáját. Dalladier energikus, az uj idők követelményeihez alkalmazkodó politikus volt. Kérdés azonban, hogy Sarraut jobban megtud majd birkózni a nehézségekkel, ame­lyek immár krónikus jellegűek Franciaország­ban, mint a fiatalos temperamentuma Dabi- dier, vagy az ő megbízatása csak átmeneti legz. Átmenet, igazán nem tudni, hogy merre. * Sarraut még nem alakította meg kormá­nyát, de tegyük fel, sikerülni fog neki. Mi történik ezután? Daladiert gazdasági és pénz­ügyi nehézségek sodorták el a hatalom éléről. Az ember, nem is hinné, hogy Franciaország, amelynek oly hatalmas aranykészletei van­nak, ahol az ipar, kereskedelem és mezőgaz­daság is annyira virágzik, ahol viszonylago­san oly kicsi a munkanélküliség és ahol az ország földrajzi beosztása szükség esetén az önellátásos gazdálkodásnak is megfelel, meny­nyire szenved már pénzügyileg hosszú évek óta. Jóformán minden költségvetés előtt meg--’ ismétlődik a játék a kormánybuktatás körül. A francia kormányok kibírnak talán világpo­litikai megrázkódtatásokat, kibírnak olyan ellenzéki felvonulásokat, amelyekbe más or­szágok kormányai alighanem belebuknának, de nem bírnak ki olyasmit, amit például más országok kormányai könnyedén kibírnak: egy hatszázalékos fizetésleszállitást. Könnyen álllu- dálhatunk arra, hogy például más országok­ban harminc- és negyvenszázalékos íizetésle- szállitásokba, fizetéseknek hónapokon tartó ki nem fizetésébe sem bukott bele a kormány, de Franciaország, az más, a francia nép más, a francia polgárnép, még pedig kispolgár-nép, amely szerényen él, de szerény jogaihoz az utolsó souig is úgyszólván forradalmi szen­vedéllyel ragaszkodik. Franciaországban minden fillér számit, ez a nép kínosan takarékos és ezért oly bonyo­dalmas minden olyan manipulációnak meg­oldása, amely közvetlenül a zsebét érinti. Igaz, lehet a kérdést beállítani úgy is, hogyha ez a nép spórol és be akarja valahol hozni nyolc­milliárdos költségvetési hiányát, miért nem a hadügyi kiadásokon hozza be, amelyek még ma is 15 milliárdra rúgnak évenként. A fran­cia nép takarékos, de sohasem fogja fényűzés­nek tekinteni a határa mentén beépített vas beton földalatti várakat, acélerőditményeket, tankokat, repülőparkot s más egyéb háborús mehanizmust. A francia mindenütt takaré­koskodik, egyedül itt nem takarékoskodik. A költségvetésnek e tabuját Sarraut is éppen úgy a maga szent titokzatosságában fogja hagyni, mint Daladier. Meg fog kísérelni min­dent: adó felemelést, újabb fizetési redukciót, akár az inflációt is, de ami a leglogiknsabb volna, amit sürget a világ, amit egyszer már meg kellene kezdeni; kevesebb hadsereg, ke­vesebb ágyú, több termelőeszköz és több ekevas — ez a gondolat csodálatosképpen távol ma­rad a francia közvéleménytől. A biztonság ér­zésének ez az örök hiánya: francia rejtély, majdnem olyan rejtélyes valami, mint a Ilii­met elnyomottság gőgje, amely végül -- is uj életformákat, uj lelki alapot keres és kínlódik ki magának. (Kolozsvár, október 26.) Parisból érkezett Ţ táviratunk szerint megállapodás jött létre Madgearn pénzügyminiszter és a külföldi hite­lezők között. A Reuter-ügynökség adott ki je­lentést a hivatalos román közlés alapján a megállapodásról. E jelentés csak nagyjában közli azt az alapot, amit — eszerint — a hite­lezők elfogadhatónak jelentettek ki- Egyéb feltételről nem szól a jelentés, de a részletes és befejező egyezség végleges- megkötése ja­nuárra maradt. Ha ezen az alapon megkezdő­dik a fizetési köt '"zettségek teljesítése, akkor a transzfermoratórium magától értetődően el­esett. A külföldi hitelezők a mai gazdasági vi­szonyok között elfogadhatják ezt a fizetési kulcsot, amivel a moratóriumtól megszabadul­Párisi jelentés szerint a Reuter-ügynök­ség jelentést adott ki, mely azt közli, hogy a román pénzügyi kormány és külföldi hitelező! érdekeltségek között létrejött egy megállapo­dás. E megállapodásban a román kormány azt vállalta, hogy azoknak a kölcsönöknek, ame­lyekért az autonom monopol-pénztárak vállal­ták a garanciát, az esedékességeit ötven szá­zalékban fizeti, a többi kölcsönökét pedig huszonöt százalékban. Eszerint — ha a jelen­tés hűen adja vissza a tényeket — az előbbi kölcsönök kamatfizetésénél ötven, az utób­biaknál pedig hetvenöt-százalékos a redukció. Bukarestbe úgy látszik még nem érkezett el a délutáni órákig a Reuter-jelentés hire. A reggeli bukaresti lapok a Havas-ügynökség táviratát közük, mely a román kormány és a francia hitelezők közti tárgyalásokról ad őrlé­si test és azt mondja, hogy azok kedvező me­derben haladnak előre. Ma délután Párisban sajtókommünikét adnak ki a tárgyalások eddigi eredményéről. Szó van arról, hogy úgy francia, mint román részről engedményeket tesznek a megegyezés létrehozása érdekében. Bukarestben nagy érdeklődéssel néznek a pá­risi kommüniké elé. Maniu és Averescu között közvetítenek. Bukaresti jelentés szerint az Adeverul er­délyi tudósításában arról ad hirt, hogy Brassó­ban Bucsan volt Averescu-párti alminiszter és Boila Zakariás találkoztak. Politikai körökben élénken kommentálják ezt a hirt és arra kö­vetkeztetnek belőle, hogy Maninék és Averescuék közeledni akar­nak egymáshoz. A lap azt írja, hogy egy esetleges Maniu— Madgearu telefonon közölte a hirt. Bukaresti távirat szerint oda is megérke­zett egy párisi távirat arról, hogy megállapo­dás jött létre Románia és külföldi hitelezők között. Madgearu pénzügyminiszter aki csak ma este vagy pénteken reggel hagyja el a francia fővárost, kötötte meg a megállapodást, amelynek lényege, hogy Románia az 1929. évi első stabilizációs kölcsön 50 százalékát, a többi kölcsön 25 százalékának kifizetését garan­tálja. Madgearu telefonon értesítette Costache államtitkárt, a megegyezés részleteiről. A pénzügyminisztérium hivatalos közlé­sekben tájékoztatja a közvéleményt a meg­egyezés részleteiről. Izgalom a hir megerősítése körül Averescu egyezmény megváltoztatná a jelen legi politikai atmoszférát, miután ma még mindkét politikus izolálva van, ellenben h:, egyesülnének, kikristályosodnának elveik, me­lyek eddig is párhuzamosan haladtak egymás mellett. Ami a Maniuék parlamentben tanúsí­tandó magatartását illeti, az Adeverul szerint nem igaz az, hogy fel fogják vetni a bizalmi kérdést, mert Maniuóknak nem céljuk leszavazni a kormányt, hanem az a céljuk, hogy program­jukat elfogadtassák a kamarával. A Maniu-esoport igyekszik programjának megnyerni a kamarai többséget. Ez a pro­gram főleg gazdaságiakban tér el a jelenlegi kormányprogramtól és nem áll teljesen az or­thodox kapitalizmus alapján. Azok a hírek, hogy Averescu és Maniu kö­zött kolaboráció jöhetne létre, teljesen valószí­nűtlenek, mert Man innak az a felfogása, hogy erős pártkormányra van szükség, amelynek hosszú ideig kellene uralmon maradnia, bizto­sítva a maga függetlenségét programjának megvulósithatásához. E megállapodás egyéb részleteinek a letárgya- lását január első napjaira halasztották. Visszaélések a kontingentálás körül. Bukarestből jelentik: Az ipar- és kereske­delmi miniszter hivatalos közleményben adja hírül, hogy a kontingentálási iroda ellen fel­merült panaszok ügyében lefolytatott vizsgá­lat adatai alapján két tisztviselőt felfüggesz­tettek állásuktól. Gafencu államtitkár egyéb­ként tegnap fogadta Nicolescu Ritzet, az ipar­kamara alelnükét, aki ismertette a kereskedők és nagyiparosok panaszait a kontingentálási rendszerrel kapcsolatban. A miniszter Ígéretet tett a panaszok orvoslására. nak. 9 9 ©íven és hetvenöt stó^alélcos reehslccfl©

Next

/
Oldalképek
Tartalom